A korábban az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél és az Országos Választási Bizottságnál is dolgozó Halmai szerint az előbbi nem jogalkalmazó szerv az Unión belül, csak az Európai Bizottság háttérintézménye, javaslatokkal segíti a munkáját, kritikákat fogalmaz meg. Ilyen volt például a magyar médiatörvényt ért bírálat is. A Neeile Kroes, digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztos által vezetett eseti bizottság viszont az uniós szerződésszegés lehetőségét vizsgálja, adott esetben tanácsot ad a Bizottságnak, indítson-e eljárást Magyarország ellen.
Nem érdemes a szuverenitással érvelni
A médiatörvényen túl az Unió több magyar törvényt is szemmel tart. Három gyorsított kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálják a bírák nyugdíjazásának körülményeit, a jegybank függetlenségének kérdését, illetve az adatvédelmi hatóság betagozódását. Halmai úgy gondolja, a törvényhozási dömping – melynek keretében az elmúlt másfél évben több mint 350 új jogszabály született – keltheti azt a benyomást, hogy Magyarországon alapvető strukturális változások mennek végbe, így érthető, hogy az „EU felügyeli, hogy a nagy változások közepette az ország vajon betartja-e az alapszerződésekben vállalt kötelezettségeit és az uniós értékrendet” – magyarázta Halmai.
Az uniós jog elsőbbségének kiterjesztése nézőpont kérdése, de az biztos, hogy az uniós és a tagállami jognak összhangban kell állnia egymással. A tagállamok csatlakozásukkal azt fejezték ki, hogy alávetik magukat az uniós alapelveknek. Mindezzel együtt azonban „az EU óvatos az alkotmányokkal”. A magyar kormánynak nem érdemes a szuverenitással érvelnie, mert ez a döntés a csatlakozáskor már megszületett. „Ha szuverenitás-pártiak vagyunk, akkor ne lépjünk be, és nem is fognak bántani minket, nem leszünk céltáblák” – egyszerűsítette le a képletet Halmai.
Barosso nem akar erődemonstrációt
Az EU-IMF hiteltárgyalások és az ország szorult gazdasági helyzete sem jelentheti azt, hogy a Bizottság elnöke példát statuálna Magyarországgal. A megindított három kötelezettségszegési eljárás nem erődemonstráció, hanem az Unió szokásos eljárási metódusa hasonló esetekben. Ma Magyarországon van olyan politikai erő, amely amellett érvel, hogy lépjünk ki az Unióból, mert ők más utat szeretnének járni, de a kormányzat álláspontja nem ez, és ez az egyeztető tárgyalásokból is látszik – mutatott rá az alkotmányjogász.
Halmai úgy véli, a több százezres kormány melletti tüntetésen hiába voltak láthatók olyan EU-ellenes transzparensek, mint „EU = CCCP” és „Nem leszünk gyarmat!”, az ott felvonulóknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy amit ők követelnek, az biztos út az államcsőd felé. „Ha Magyarország a most folyó hiteltárgyalásokon könnyűnek találtatik, más hitelezők is megvonják a bizalmat, és elindul az ország az összeomlás útján. Ezt pedig a Békemenet tiszteletre méltó felvonulói sem tarthatják kívánatosnak” – tette hozzá.
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: ha Magyarország nem tartja tiszteletben a Nemzetközi Valutaalap és az EU által megfogalmazott, általa is elfogadott feltételeket és értékeket, akkor nem kap hitelt. „Az én szomszédom sem adna nekem hitelt, ha minden este innék, és rendszeresen részegen járnék haza” – szemléltette Halmai.
Magyarország ma nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy felvennék az Unióba – véli Halmai. De a csatlakozási feltételeken túl az Európai Unió egy értékközösség, nem csak gazdasági társulás. Ez lehet az oka annak, hogy Törökország csatlakozása a mai napig nem valósult meg.
Együttműködésre kényszerül az AB?
Halmai felfogása szerint az Alkotmánybíróság továbbra is vizsgálhatná az alkotmánymódosító törvényeket, mert azokat nem az új alkotmány részeként fogadták el, hanem átmeneti rendelkezésekként. Úgy véli, az állampolgári panaszok megszűnését követően Szabó Máté ombudsmanon keresztül lehet az AB elé vinni ügyeket. „Kíváncsi vagyok, hogy ez a közvetítő út működik-e?” – tette fel a kérdést az alkotmányjogász.
Halmai összegzése alapján nagy próba előtt áll az egész jogértelmező társadalom. „Az a kérdés, hogy ki hogyan értelmezi, képzeli el és valósítja meg a gyakorlatban a jogállamot és a hatalommegosztást. Ettől függ, hogy Magyarország milyen állam lesz a jövőben, mennyire lesz európai” – fogalmazott.
