Az ügyvéd szerint a nevelőszülőknél töltött gyerekkor miatt kialakult problémák, a sodorhatóság, a befolyásolhatóság vezetett oda, hogy K. Ferenc – az eljárásnak első fokon a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztéssel sújtott szereplője – a diósdi maffiaper vádlottjai közé került.
A férfit első fokon bűnszervezetben elkövetett emberölés, bűnsegédként elkövetett lopás, társtettesként és bűnsegédként elkövetett rablás, valamint rongálás miatt ítélték el; a döntés értelmében csak 35 év elteltével bocsátható feltételesen szabadon.
A védő azt mondta: a férfi a sikertelen érettségi után Németországba ment, ott megismerkedett Cz. Attilával, aki nem csupán baráti, de apai szerepet is betöltött az életében. Az ügyvéd kiemelte, hogy a vádlott kiszolgáltatottságát fokozta drogfüggősége. Érvelése szerint védence “jó katonaként” járt el, amikor mindvégig erősítette a Cz. Attila által “kitaláltakat”, annak érdekében, hogy az általa vezetőként tisztelt férfi ne kapjon élethosszig tartó büntetést. Mindezek alapján a védő az első fokon kiszabottnál jóval enyhébb, határozott idejű büntetés kiszabását kérte.
A bűnszervezetben elkövetett emberölésért 20 évnyi fegyházzal sújtott P. Sándor védője egyebek mellett azt emelte ki: nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elsőfokú eljárást végigvivő ügyész szerint elegendő lett volna a minimális kiszabható büntetéssel sújtani a férfit. Hangsúlyozta: védence feltáró, a felderítést segítő vallomást tett, s ezzel olyan információkhoz juttatta a hatóságokat, amilyeneket azok csak a szervezeten belülről, “bűnbánó maffiózóktól” szerezhetnek.
A két rablásban és a bűnszervezetben elkövetett olajlopásban való bűnsegédségért nyolc év fegyházra ítélt H. Krisztián ügyvédje enyhébb ítéletet kért védencére, mondván, a férfi számára világos volt, hogy az éjszakai árokásásra egy bűncselekményhez van szükség, az viszont nem, hogy milyenhez. Az ügyvéd azt hangoztatta: azt, hogy védencének az egyszeri ásáson kívül, amiért ötezer forintot kapott, bármi köze lett volna az olajlopáshoz, csak három olyan vádlott vallomása alapján állapította meg az elsőfokú bíróság, amelyeket “egyfajta bosszútól vezérelve” tettek a kezdettől fogva feltáró, beismerő magatartást tanúsító vádlott ellen.
A rablásokért, lőfegyverrel visszaélésért és testi sértésért első fokon 20 év fegyházzal sújtott K. Péter védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva, hogy a döntés meghozatalában korábbi nyomozási bíró is részt vett. Ezen indítványa elutasítása esetére – bizonyítottság hiányára hivatkozva – a lőfegyverrel való visszaélés ügyében enyhébb ítéletet, a többiben felmentést kért.
Az ügyvéd kifogásolta, hogy ügyfele vallomásait szerinte súlytalan okok miatt nem fogadták el hitelesnek, miközben olyan emberek kijelentéseit elfogadták, akik korábban érdemi pontokon keveredtek ellentmondásba saját maguk vagy társaik egyes közléseivel. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy rossz, de azóta sokat javult látása miatt K. Péter alkalmatlan volt a vádbeli feladatok egyikére: kirabolni kívánt bankfiókok előzetes megfigyelésére. Hozzátette: tanúk 170 centisnek írták le a valójában majdnem kétméteres vádlottat.
A diósdi maffiaper szerdai tárgyalásán az emberölésre és rongálásra való felbujtásért első fokon 15 év fegyházra ítélt K. Antal védője azt kérte a Győri Ítélőtáblán, hogy a bizonyítékok közül rekesszék ki Cz. Attila vallomásait, ügyfelét pedig mentsék fel a vádak alól.
Érvelése szerint az ügyfele terhére rótt események láncolata hiányos, akárcsak az ítélet számos megállapítása. Mint mondta, védencének semmilyen érdeke nem volt azon cselekmények megrendelése. Ahol Cz. Attila vallomása ellene szólt, ott a tárgyi bizonyítékok ezeket a kijelentéseket cáfolták – magyarázta. Kifogásolta, hogy ügyfele első fokon úgy kapott kirívóan súlyos büntetést, hogy nem is került be a terhére rótt cselekmények minősítésébe a bűnszervezetben elkövetés.
A társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett rablásért nem jogerősen hat és fél évnyi fegyházzal sújtott B. László védője arra hivatkozott: védence “beosztott” szerepet játszott, amikor az egyik rablásnál – fegyver nélkül – sofőrködött, a másiknál pedig egy lövés leadására alkalmatlan gyakorlórakétával a pénzszállító autó vezetőjét kellett megijesztenie. A büntetés enyhítését arra is hivatkozva kérte, hogy a férfi családi körülményei – amelyek miatt a bűn útjára lépett – azóta tovább romlottak.
A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt négy évre felfüggesztett, egy év tíz hónapos börtönre ítélt M. Tamás Zoltán esetében a védője jelezte: az ügyész nem jelölte meg pontosan, milyen körülmények alapján kéri a büntetés súlyosítását. Egyben arra hivatkozott: a vádlotthoz baráti kapcsolat mellett családilag is kötődő Cz. Attilának a férfi nem tudott ellentmondani, amikor az arra kérte, hadd tároljon egy zsákban fegyvereket az udvarán. Arra is hivatkozott, hogy a férfi – aki beteg feleségével három kiskorú gyermeket nevel – egy évnél is hosszabb időt töltött előzetes letartóztatásban, majd nyolc hónapig állt lakhelyelhagyási tilalom alatt.
A Győri Ítélőtábla csütörtökön a hatodik tárgyalási nappal folytatja a védőbeszédek meghallgatását.
Az MTI által megkérdezett védők szerint az eredetileg kitűzött hat tárgyalási nap másfélszereséig is eltarthat a diósdi maffiaper fellebbviteli tárgyalása, mert a 33 vádlott negyedének ügyvédei még meg sem tarthatták védőbeszédüket. Azokat követhetik majd a vádlottak utolsó szó jogán mondott felszólalásai, de a 610 oldalas elsőfokú ítéletet értékelő ítélőtáblai döntés indokolása is legalább egy napot vesz majd igénybe – jegyezték meg.
A tanácsvezető bíró megerősítette, hogy valószínűleg nem zárul le a tervezett hat tárgyalási nap alatt a diósdi maffiaper másodfokú eljárása, így “várhatóan március 8-án lesz folytatás”.
Fotó: Sipos Kata
