Mint arról korábban beszámoltunk, elkészült a nemzeti drogstratégia úgynevezett C listája, amely nemcsak a tudatmódosító szereket, hanem azok alapvegyületeit is tartalmazza. A kormány honlapján hétfőn megjelent – a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, illetve az ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló – rendelettervezet a tervek szerint március elsején lép hatályba.
Zacher Gábor toxikológus lapunknak korábban arra panaszkodott, hogy a partidrogok virágzásának véget vetni azért sem egyszerű feladat, mert amint betiltanak egyet, apró változtatásokkal megjelenik egy másik, az előzőhöz nagyon hasonló, így a készítők mindig a törvény előtt járnak egy lépéssel. Márciustól ez változik. Akkortól a szerek törzsképletét tiltják be, hiába tehát minden apró módosítás az összetételen, a szerekkel történő bármilyen tevékenység büntethető lesz.
Gina vs. pizza
A kormányzat a tervezett jogszabály-módosítással szinte azonnal kilenc vegyületcsoportot (például MDPV, methylone, butilon, 4-FA, 4-MEC, JWH) helyezett fel a pszichoaktív szerek listájára. Engedélyhez kötnék, és kizárólag kutatási, illetve rendészeti vagy ipari célra engednék az ilyen szerek forgalmazását és tartását. Azaz a terjesztők készletei ezt követően lefoglalhatók és elkobozhatók lesznek. Lehetőséget kapnak majd a hatóságok arra is, hogy akár próbavásárlással is lecsapjanak a terjesztőkre.
Lefoglalt bűnjelek
Fotó: MTI / Vajda János
Zacher Gábor üdvözöli a szakma által régóta várt jegyzéket. Mint mondta: jelenleg az interneten oly könnyedén lehet házhoz rendelni a tudatmódosító szereket, mint a pizzát. Az internetes kereskedelem visszaszorítását segíti majd a C lista, amelynek az a lényege, hogy nem konkrét szereket, hanem az alapvegyületeket tiltja be. A hatóságok hatékonyabban tudnak majd fellépni a tudatmódosító szerek kereskedelmével szemben – fejtette ki Zacher Gábor.
„A tiltás, a listák alkotása önmagában nem biztos, hogy megoldja a problémát. A kereskedelemben viszont biztos, hogy előrelépést jelent, de a C lista is csak főként a dizájner drogok netes kereskedelmét tudja majd visszaszorítani” – véli a toxikológus. „Amíg nem sikerül összeállítani egy részletes listát az illegális szerekről, addig folyamatos lesz a vásárlás a mindig frissülő webshopokon.”
Mire elég egy év?
Szemelyácz János, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány szakmai vezetője szintén csupán áthidaló megoldásnak tartja a C listát. Szerinte a szabályozás előnye, hogy időt ad a szakembereknek a szerek átvizsgálására. „Egy évre kerülnek a listára az anyagok, ez az idő pedig elegendő lehet arra, hogy megvizsgáljuk ezen szerek élettani hatását. Hiszen az egyik legnagyobb probléma, hogy a fogyasztók, és gyakran mi, orvosok sem tudjuk, hogy mit vesznek be, milyen rövid vagy hosszú távú hatással bírnak a szervezetre ezek az anyagok. Egy év alatt valósabb információt kapunk majd, például a dizájner drogokról is” – nyilatkozta az addiktológus.
Szemelyácz János szerint a C listán kívül is akad még bőven tennivaló, de már az is nagy eredmény, hogy sikerült korlátozni a drogok szabad piaci forgalmazását, aminek köszönhetően „csökkeni fog az a tömeg anyag, ami elér a fiatalokhoz.”
Ellenőrzés és listára kerülés
A kormány honlapján közzétett tervezet szövege szerint, ha a belföldi vagy külföldi forgalomban feltételezett új pszichoaktív anyag jelenik meg, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (OAC) megvizsgálja, hogy a szer, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag megjelent-e Magyarországon. Azt is ellenőrzik, hogy rendelkezik-e legális, különösen gyógyászati felhasználással, fennáll-e az anyag, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag visszaélésszerű használatának kockázata. Amennyiben igen, az OAC kezdeményezi a feltételezett új pszichoaktív anyag felvételét az 1. melléklet C jegyzékére.
A tervezet 1. mellékletében szereplő anyagokkal végzett tevékenység ellenőrzését az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH), valamint a rendőrség, az export, import, transzfer és tranzitszállítások folyamatos és utólagos vizsgálatát a vámszerv, az egészségügyi szolgáltatóknál a szakmai felügyelet keretében a tiszti főgyógyszerész, ezen kívül a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve végzi.
Háborog a szakma a szigorú drogszabályozás miatt
A C lista nem, a nemrég elkészült új büntető törvénykönyv (Btk.) szakmai tervezete viszont – azon belül is a drogfogyasztók elleni szigorúbb fellépésről szóló rész – komoly kritikát kapott a szakmai szervezetektől.
TASZ: több százezer fiatalt fenyegetne börtönnel a kormány
Az előterjesztés szerint amennyiben egy 18 éves gimnazista egy kollégiumi buli alkalmával egyetlen füves cigivel lebukna a WC-ben, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kellene kiszabnia rá a bírónak. A kormány az akár egyetlen füves cigit közös fogyasztás során egymásnak átnyújtó fiatalokat ugyanúgy kereskedőként büntetné, mint a heroint nagy haszonkulccsal árusító dílereket: szintén kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel.
„Ez a szabályozás teljességgel életszerűtlen, ugyanis nincs olyan fogyasztó, aki ne adna át drogot a társának, amit többnyire egy fogyasztó szerez be a baráti társaságnak, aki ettől még nem válik dílerré” – jelentette ki a Szeged24-nek Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet drogpolitikai programvezetője.
A tervezet megszüntetné a kábítószer-függőséggel kapcsolatos enyhébb szabályokat, ezenkívül az elterelésből is kizárná azokat a fiatalokat, akik rendszeres fogyasztók és két éven belül többször is előállította őket a rendőr.
Fotó: AFP / Victoria Hazou
„Az elterelésbe tízből kilenc esetben már így is alkalmi marihuána-fogyasztók kerültek be, nem azok, akiknek valóban kezelésre van szükségük. Ez az arány most tovább romlik, a drogfüggőket ugyanis kezelés helyett börtön várja. Az ellátórendszer költségvetési támogatását a kormány minimálisra csökkentette, így sok segítő szervezet, számos hiánypótló megelőző és ártalomcsökkentő program a megszűnés határára került” – folytatta Sárosi.
A programvezető szerint az előterjesztés az Európai Unió összes tagállamához, de még az 1999 és 2003 közötti szabályozáshoz képest is jóval szigorúbb drogjogi szabályozást vezetne be, hasonló szigorra példát nem Európában, inkább Dél-Kelet Ázsiában kereshetünk.
„A szigorú büntetések sehol a világon nem eredményezték a drogfogyasztás visszaszorulását, 1999 és 2003 között a fogyasztók aránya éppenséggel gyorsabb arányban nőtt, mint a 2003 után. A szigorítás ráadásul nem csak értelmetlen, de káros is, hiszen fiatalok százezreinek az életét, karrierjét törheti derékba. Végtelenül felelőtlen és cinikus lépés a kormány részéről, hogy a szakmai szervezetek teljes félretolásával alkot drogstratégiát és új büntetőszabályokat, és ahelyett, hogy oktatásra, megelőzésre és gyógyításra költene, a börtöniparba fekteti pénzét” – tette hozzá Sárosi Péter. A TASZ minden törvényes eszközzel fel fog lépni az ellen, hogy a tervezetet elfogadja a parlament.
„Tömény katasztrófa”
„Tömény katasztrófa” – összegezte véleményét az új Büntető törvénykönyv tervezetéről Szemelyácz János addiktológus. „Óriási hiba a drogproblémát tovább kriminalizálni. Korábban bebizonyosodott, hogy ahol pusztán a törvény szigorodik, ott megnő a túladagolások száma. Ettől most is félünk. Érthetetlen, hogy miért gondolják úgy a döntéshozók, hogy ha nincs elég pénz, akkor a törvényt kell szigorítani. Hiszen az is pénzbe kerül. Helyette inkább prevencióra, megfelelő kezelésekre, gondozókra kellene fordítani ezt az összeget” – tette hozzá a szakember.
