Belföld

Veszélyben a kitörési pont

Kiss Gábor
Kiss Gábor

2012. 02. 13. 11:37

Szabó László, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója a gyógyszeripart sújtó adókról, a beruházások visszafogásáról és a kiművelt emberfőkről.

Sokfelé dolgozott a világon. Miért vállalt el egy hazai felkérést?

Valóban számos országban éltem hosszabb-rövidebb ideig a munkámhoz kötődően. Dolgoztam Angliában, Új-Zélandon, Ausztriában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában is, de természetesen Magyarországtól sem szakadtam el. Egyrészt a külföldi tartózkodás idején rendszeresen látogattam haza, másrészt 2003 és 2007 között korábbi cégem hazai leányvállalatának voltam a magyarországi igazgatója. A magyarországi Teva vezérigazgatói posztjára pedig éppen Sanghajban ért a megkeresés. Végig kellett gondolnom, hogy érdemes-e feladni egy szép nemzetközi karriert, és visszatérni Magyarországra. A hazatérés mellett számos meggyőző érv szólt. A Teva ajánlata nagy lehetőség volt, hiszen Magyarország egyik meghatározó gyógyszercégének élére hívtak. A Teva olyan nemzetközi vállalat, amely igazából magyar, gyártásunk két nagy múltú hazai vállalatra, a korábbi Biogalra és Humanra épül, mintegy 3 ezer embernek adunk munkát, és gyógyszereink nagy részét itthon állítjuk elő. A szakmai szempontok mellett az is nagyon fontos volt, hogy két gyermekem ne veszítse el magyar gyökereit.

Szabó László (Szabó László)

 

Mit akart meghonosítani külföldi tapasztalataiból?

Amikor elvállaltam a vezérigazgatói pozíciót egy olyan szervezet létrehozása volt a célom, amely átlátható, profi, mindenki tudja, hogy mi a dolga, ismeri a stratégiát és tisztában van az ügyfeleink elvárásaival. Az, hogy jól végezzük a munkánkat, hatalmas felelősség, hiszen minden hetedik magyar beteg terápiáját mi biztosítjuk.

Milyen mindehhez a gazdasági környezet?

A gazdasági realitások meglehetősen kemények. A magyarországi gyógyszerkassza a költségvetésből 2,1%-kal részesül, de a Széll Kálmán-tervben lévő megszorítások 13-15%-át kénytelen viselni. A gyógyszeripart már 2007 óta sújtják különadók, de a tavaly életbe lépett intézkedések minden korábbinál nagyobb terhet jelentenek. A készítmények tb-támogatása után fizetendő adó kulcsa 12-ről 20 százalékra, az orvoslátogatók úgynevezett regisztrációs díja pedig 5 millióról 10 millió forintra emelkedett. Mindez azért is nagyon szomorú, mert az Új Széchenyi-terv kitörési pontnak tartja az ágazatot, azonban a jelenlegi körülmények már nemcsak a fejlődést, hanem esetenként a működést is rendkívüli módon megnehezítik. Ha az ország növekedési pályára akar állni, akkor épp egy ilyen ágazatot kellene segíteni, mint a gyógyszeripar, ahol nagy a hozzáadott érték, ahol rendkívül fontosak a kiművelt emberfők, ahol nemcsak futószalag melletti munkáról, hanem alkotásról van szó. Mi fontosabb annál, mint hogy az embereket egészségesen tartsuk, hogy utána előrelendítsék a gazdaságot? A magyarországi ipari kutatás-fejlesztés felét a négy nagy hazai gyógyszercég (Richter, Egis, Teva, Sanofi) adja, és hatalmas beruházásokat hoztak az országba.

Hogyan próbálják meggyőzni a kormányt?

Érdekszövetségünk, a MAGYOSZ (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége) próbálja érdekeinket képviselni. Van nyitottság az irányunkban kormányzati részről, megértést rengeteget kapunk, de széttárt kezeket is. A rövid távú fiskális érdekek sokszor felülírják a közép- és hosszú távú stratégiai szempontokat. Esetenként a szűken értelmezett megtakaritások tágabban értelmezve nem jelentenek pozitív szaldót az országnak. Tudjuk, hogy a deficitet csökkenteni kell, ezért lefaragják az állami kiadásokat, érdemes azonban megfontolni, hogy a gyógyszeripar nyereséget termel az államnak.

Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója nemrég azt mondta, hogy a cukoripar sorsára juthat a gyógyszeripar. Osztja ezt az aggodalmat?

Abszolút egyetértek. Erre oda kell figyelni. Amit Magyarországon is világszínvonalon és megfizethető áron elő tudunk állítani, azt miért hoznánk be? Ha az OEP 100 forint támogatást kifizet egy gyógyszerre, és az adott szert importáljuk, akkor az importáló cég 30 forintot forgat vissza a gazdaságba adók és járulékok formájában. Ha ugyanezt Magyarországon gyártják, akkor ez 126 forint. Azok a cégek, amelyek itt termelnek, fejlesztenek, ennyivel több embert alkalmaznak, fizetik az adót, járulékokat stb. A hazai gyógyszeripar pozitív szaldót jelent a nemzetgazdaság számára. Az ilyet óvni, támogatni kell. Ráadásul számos esetben állami feladatokat látunk el, nagykereskedelmi üzletágunkon keresztül finanszírozzuk a kórházak adósságának tetemes részét, és hasonló módon számos patika működését is biztosítjuk. Mindeközben szembesülünk azzal a törekvéssel, amelyek az áraink rendkívül agresszív csökkentésére irányulnak. A péket sem lehet rákényszeríteni arra, hogy a liszt áránál olcsóbban adja a kenyeret. Át fog állni lángossütésre. Csak ideig-óráig lehet veszteséget termelni.

Mennyire fenyegeti önöket a szakemberek külföldre vándorlása?

Mindenkit fenyeget. A különadók már éreztetik hatásukat. Tavaly például több mint 2600 orvoslátogató dolgozott az országban, most viszont már csak 1800. Ez komoly veszteség, ők is a fehérgazdaság részei voltak, fogyasztottak, adót fizettek. Most lehet, hogy munkanélküli segélyen vannak vagy máshol próbálnak boldogulni.

Mennyiben befolyásolják fejlesztéseiket az elvonások?

Jelentősen. Csak a tavalyi intézkedések sok milliárd forintos veszteséget jelentettek. Az új realitásokhoz kell igazodnunk. A veszteséget minimalizálnunk kell. Sokkal kevesebb a lehetőség kórházi adományozásra, és óvatosabban kezeljük a kintlevőségeinket is. Természetesen a költségeinket is igyekszünk minél jobban lefaragni. Ez mindenütt egy kis elvonást jelent, de gyártókapacitásunkat még nem érinti. Ugyanakkor több magyarországi cég már jelezte, hogy elviszi innen a termelési vagy kutatási bázisát, illetve leépítéseket hajt végre. Ha a külföldiek veszélyesnek vagy barátságtalannak ítélik a befektetői környezetet Magyarországon, akkor nem fognak ide hozni gyártókapacitást.

Az exportjukat hogyan érintik a hazai változások?

Nagymértékben. Ha Magyarországon irreálisan alacsony árakat kényszerítenek ránk, akkor nehezen tudjuk megmagyarázni az orosz vagy a német piacnak, hogy ott miért nem adjuk olcsóbban. A forintárfolyam változása kedvező is lehet, de nem csak hazai alapanyagokból dolgozunk, így amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.

Nemzetközi összehasonlításban a magyarok sok gyógyszert vesznek be?

Tévhit, hogy Magyarországon sok gyógyszert fogyasztunk. Egy 2009-es OECD-felmérés szerint a gyógyszerfogyasztás tekintetében egyedül Észtország volt mögöttünk. A magyarok odafigyelnek arra, hogy mire költik a pénzt.

Támogatják egyebek közt a Vasas vízilabdacsapatát és a Vígszínházat. Társadalmi szerepvállalásukat mennyiben befolyásolja az üzleti környezet?

Próbáljuk ezt fenntartani, de a lehetőségeink itt is egyre szűkülnek. Fontosnak tartom, hogy támogassuk az oktatással, kulturális élettel, sporttal és egészségvédelemmel kapcsolatos programokat. Nagyvállalatként kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk. Az oktatás és a kultúra a szellem egészségének a része. Csak az a vállalat lehet tartósan sikeres, amely komolyan veszi szerepét a társadalomban.

Hogyan viszonyulnak az alternatív gyógymódokhoz?

Orvos vagyok, a bizonyítékon alapuló orvoslásnak vagyok a híve, de elismerem a placebo hatékonyságát. Hasznos lehet, ha a beteg hisz egy gyógymódban vagy a természetgyógyászban. Van, akinek ez működik. A probléma ott kezdődik, ha lábtörést vagy tüdőrákot akarunk kezelni ilyen jellegű dolgokkal. Hogy mennyire nyitottak vagyunk erre, azt jelzi, hogy tavaly óta nagykereskedelmi üzletágunk már homeopátiás készítményeket is forgalmaz.

Ön szed valamilyen gyógyszert?

Nem. Vitaminokat szedek, megpróbálok egészségesen élni, és a súlyomat kordában tartani. Ha bakteriális fertőzésem van, akkor szedek antibiotikumot, viszont probiotikumot is szedek hozzá.

 

NÉVJEGY

Dr. Szabó László Debrecenben volt sebész, 1993-ban orvoslátogatóként kezdte gyógyszeripari karrierjét az amerikai Eli Lilly cégnél, majd HR-esként több kontinensen is dolgozott. 2003-ban hazatért, és kinevezték a Lilly Hungária Kft. élére. 2007-ben a cég indianapolisi székhelyén, később pedig a kínai központnál Sanghajban folytatta karrierjét, HR-alelnökként. 2010 októberében lett a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.