Belföld

“Kádár nekem nem fér bele”

Balla István
Balla István

2012. 02. 10. 20:13

Kilépett az Újkorcsoportból, Polgár Dóra most saját maga épít új érdekvédelmi szervezetet a demokráciába született nemzedék számára.

Tavaly a Hallgatói Hálózat aktivistájaként tűnt fel gyújtó hangú beszédeivel, de októberben hirtelen hátat fordított a szervezetnek, mert a Demokratikus Koalícióval szimpatizáló Újkorcsoportba „igazolt”. Most, néhány hónap után onnan is kilépett, hogy új ifjúsági szervezetet alapítson. Mik voltak az indokai?

A Hallgatói Hálózatból elsősorban azért jöttem el, mert úgy éreztem, hogy civilként nem tudtuk a hallgatók érdekeit hatékonyan képviselni, nem tudtuk érdemben befolyásolni a felsőoktatási törvényt. Most lemondtam az Újkorcsoportban vállalt ügyvivői tisztségemről, mert a média összekötötte a Demokratikus Koalícióval: bár szervezetileg soha nem tartoztunk oda, kimondtuk magunkról, hogy a DK-val szimpatizáló szervezet vagyunk. Azt láttam az utóbbi pár hónapban, hogy amit a DK mond magáról, az nincs fedésben azzal, ami a gyakorlatban történik. Egy nyugatos, polgári Magyarországért, mint értékrendért lehet lelkesedni. De ebbe nekem nem fér bele, hogy a kongresszuson Kádárt pozitív példaként emlegetik. Nem történt érdemi újítás. Kezdetben ígéretesnek tartottam, de nem lehet megmaradni egy olyan szervezet környékén, amiben az ember nem hisz.

polgár dóra (polgár dóra)
Fotó: Kummer János

Most egy új szervezetben gondolkodik. Mit lehet erről tudni?

Egy generációs alapokon szerveződő ifjúsági, politikai közösségben gondolkodunk. A rendszerváltás óta most először van erre szükség. Van itt egy generáció, ami demokráciában szocializálódott. Azt gondolom, hogy ha ebből állna elő a közélettel foglalkozók új generációja, akkor minőségileg jobb politikai mintát lehetne adni, amivel vissza lehetne adni a társadalom önmagába és a közéletbe vetett bizalmát. Az is fontos, hogy az én korosztályomat bevonjuk a politikába, mert ma jellemző az apolitikus magatartás az egyetemeken. Ugyanakkor volna igény az aktivitásra, a szakkollégiumban nap mint nap találkozok más diákvezetőkkel, és egyértelmű lelkesedést látok. Nagy esélyt látok arra, hogy tartalmi alternatívával álljunk elő.

Mi a következő lépés, hogy szerveződik a mozgalom?

Jövő héten tartunk egy szűkkörű találkozót a maguk területén sikeres – közgazdász, jogász, művész és más területen dolgozó – diákvezetőkkel, és lefektetjük a közös alapokat, amire építve megkezdődhet a toborzás, az üzenetek közvetítése. Fontosnak tartom, hogy kilépjünk a Fidesz-által generált diskurzusokból, amiből az ellenzék még nem volt képes. Meg kell haladni, hogy mindig arról beszéljünk, amiről a Fidesz szeretné. Valójában ugyanis nem csak az a kérdés, hogy egykulcsos vagy progresszív adó legyen, vagy hogy milyen az egyháztörvény. A szakpolitikák mellett más, ugyanolyan fontos problémák is vannak. Hiányzik a stratégia, a hosszú távú tervezés, a minőségigény és a teljesítményelv.

Az önök által elképzelt mozgalom vagy párt olyasmi lenne, mint a huszonvalahány évvel ezelőtt, a kollégiumban megalakult Fidesz?

Az analógia adja magát, de a történelmi helyzet nyilván más. És azt sem szeretnénk, ha ez 20 év múlva egy olyan dologba futna bele, mint most a Fidesz. Amit kezdetben csináltak, az szerintem nagyon jó volt, de nem szeretnénk ugyanazt az utat befutni. Hogy párt lesz-e, azon egyelőre nem érdemes gondolkodni. Én mindenesetre örülnék annak, ha bárki – nem feltétlenül mi – megcsinálna egy erre a generációra épülő pártot.

Tavaly, a HH keretében elsősorban a felsőoktatási törvény ellen tiltakoztak. A három legfontosabb követelésük a tandíj, és a röghöz kötés kivétele a jogszabályból, illetve Hoffmann Rózsa távozása. A törvényt elfogadták, egyik követelésüket sem sikerült átverni. Most mit tud tenni egy generációs szervezet ez ellen?

Önmagában a tandíjjal szerintem nincs baj, ez a HH-n belül viszont vitatéma volt. Szerintem ahhoz, hogy minőségi, versenyképes felsőoktatás legyen, szükség van egy általános, de mérsékelt, megfizethető tandíjra, amit egy – a szociális hátrányokat kiegyenlítő és a tanulmányi teljesítményt jutalmazó – erős ösztöndíjrendszer támogat. Most olyan magasan állapították meg a tandíjakat, hogy azt nem lehet kifizetni, ha valaki esetleg ki tudná fizetni, az meg inkább elmegy egy bécsi egyetemre tanulni. És ez egy önmagát felzabáló rendszer. Az volt a cél, hogy csökkentsék az állami kiadásokat, de pont azt a kiadást, amit megspóroltak a tandíjakkal, elviszi a diákhitel-rendszer.

Mit lehet tenni?

Abban nem lehet bízni, hogy ebben a ciklusban érdemben megváltozik a felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó számos rendelet. Bár voltak bíztató jelek, Lázár János például hangot adott annak, hogy nem biztos, hogy a jogász- és közgazdászképzés államilag finanszírozott keretszámait jól állapították meg. De az mindenképp helyes és pozitív reakció ebben a helyzetben, hogy a cégek felajánlották a segítségüket. Például a Corvinuson ösztöndíj formában támogatnák a hallgatókat. Ez nyilván egy jó önigazolás lesz a törvényalkotóknak, hogy lám, így is működik a közgazdászképzés. De ez csak a nagy presztízsű egyetemeknél jön szóba.

Egyfajta ellen-HÖOK lesz az új szervezet?

Két napja tüntetett a HÖOK a felsőoktatási törvény ellen. És Nagy Dávid HÖOK-elnök nem tudott érdemben hozzászólni a törvényhez. Az nem volt érdekképviselet, amit ő csinált. Jellemző, hogy nem tudott jegyzőkönyvvel szolgálni a Navracsics-tárgyalásról, pedig nagyon fontos a mi korosztályunknak a transzparencia. A HÖOK elnöke az első számú diákpolitikus, ha neki nem sikerült valós eredményt elérni, akkor ő megbukott. Mi is érdekérvényesítésben gondolkodunk, de más szinten. Mi egyértelműen egy politizáló és értékeket felvállaló szervezetben gondolkodunk, ami a generációs jellege miatt érdekeket is képvisel, de nem gondolom, hogy be kell mennünk az egyetemekre, és a falakon belül csinálni érdekképviseletet. Ilyen szempontból nem leszünk konkurencia. Sok problémánk van a HÖOK-kal, de akkor is ez a hivatalos, törvényben megnevezett diák-érdekérvényesítő szervezet. Ezt el kell fogadni.

Névjegy
Polgár Dóra

1991-ben, Budapesten született, vidéken nőtt fel.

A Hallgatói Hálózat egyik alapítója, aktivistája, 2011 októberétől 2012. februárig az Újkorcsoport ügyvivője.

Másodéves hallgató a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán.
Beszédet mondott 2011. június 16-án a Fővám téri tüntetésen és október 1-jén a D-dayen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.