A diákok a kormányt állítanák ki

A főbb kérdéseikre hiába keresnek választ a végzős középiskolások az Educatio kiállításon.

Hosszú sorok péntek délelőtt a Sportaréna előtt. A végzős középiskolások az Educatio kiállításon szeretnék megtudni, milyen eséllyel, milyen feltételekkel tanulhatnak tovább szeptembertől. Csalódniuk kell, ugyanis még ma – két héttel a jelentkezési határidő előtt – sem tudni, melyik egyetemen, milyen szakon hány államilag támogatott hely lesz. Annyi előrehaladás történt az utóbbi napokban, hogy néhány intézmény már – az államtitkári ajánlásokon belül – eldöntötte, mennyi lesz az egyes szakok önköltsége.

Educatio (Educatio)
Az üzenet: Biztos jó helyen leszel!  Fotók: MTI / Manek Attila

És csalódniuk kellett azoknak is, akik Dux László december végén – az ő nevéhez köthető törvény elfogadása után – lemondott felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár megnyitójára lettek volna kíváncsiak. A hattyúdal elmaradt, tegnap délután lemondta a beszédet is – tudtuk meg. Végül Kerékgyártó Sándor, az Educatio Kft. ügyvezetője ugrott be. Elmondta, azért jó a rendezvény, mert itt első kézből kaphatnak információkat a leendő felsőoktatási intézményről a gimnazisták. (Nem tette hozzá, hogy erősen hiányos ismereteket.) Büszkén jelentette ki, hogy 50 hazai és 35 külföldi főiskola, egyetem mutatkozik be a kiállításon. Azt már mi tesszük hozzá, hogy emellett kint van egy sor nyelviskola, tankönyvkiadó is.

A standokon dolgozó fiatalok nagyon kedvesen, mosolyogva rázzák a fejüket a „hány tandíjmentes hely lesz?”- kérdésre. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a diákok nem keserednek el, a várható pontszámok, az elhelyezkedési esélyek, az egyetemek közösségi élete is érdekli őket, s erről első kézből kapnak felvilágosítást.

A látszat

Látszólag sehol nincs felháborodott hangulat az információhiány miatt. Igaz, a standokon tényleg kedveskednek kis ajándékokkal, tollakkal, játékokkal az érdeklődőknek. A legnagyobb siker egyértelműen a szolnoki főiskola standjánál van. Na, nem mindenki vendéglátóipari a pályára készül, de itt palacsintát osztogatnak, és a csokiszökőkút áldásaiból is kaphatnak az érdeklődők. A nagyobb egyetemek és a gazdasági főiskolák meg az orvosi egyetemek tűnnek népszerűnek, ezeknél áll a legnagyobb tömeg.

Educatio (educatio, )

Munkatársunk tapasztalatai szerint nagyjából a felsőoktatási intézmények fele döntötte el, mennyi pénzt szed majd a képzésekért. Úgy tűnik, hogy az egyetemek, főiskolák leginkább a kormány által meghatározott határösszegek aljára lőtték be a tandíj mértékét. Ha minden felsőoktatási intézmény ehhez tartja magát, ez azt jelentené, hogy nem drágul jelentősen egy-egy képzés a mostani költségtérítésekhez képest.

A látszat, ami csal

Nagyjából 30 ezer hallgató kap majd teljes állami ösztöndíjat szeptembertől (azaz nem lesz tandíjuk), 15 ezren kevesebbet fognak fizetni, mint tavaly, és a többség annyit fizet majd, mint most a kisebbség. De ez még nem biztos, hiszen sok intézmény még nem döntött. Az viszont biztos, hogy a diákoknak ez kevés. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták zavarták meg, azt skandálva, hogy “félnek közgazdászokat és politológusokat oktatni, mert félnek, hogy kiderül: a politikájuk egy csőd. A Hallgatói Hálózatot képviselő diákok a keretszámok drasztikus csökkentése, a bizonytalanság, a magas tandíj és az egyetemek várható megszűnése ellen tüntettek. Február 15-re a fővárosba nagyszabású demonstrációt hirdettek.

A teljes nevén Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítással párhuzamosan végig a két nap folyamán különböző szakmai előadások keltenek alig észrevehető hullámokat.

Péntek délután viszont az Első Köznevelési Konferencián tartott előadást Hoffmann Rózsa államtitkár és csapata. Hogy nagyjából 150 éves múlt után – miért első ez a konferencia, az nem derült ki. Persze a 2010-es tanévnyitó is „első” volt.

Hoffmann itt ismertette – mintegy mellékesen, hiszen a köznevelési törvény volt a téma -, hogy milyen szerződést köt az állam a támogatott diákokkal. E szerint a hallagatók által „röghöz kötésnek” hívott szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez egy négyéves főiskola után 8 év, egy egyetem után 10. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást – mondta az államtitkár.

A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon – mondta Hoffmann Rózsa. Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben – ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést. Jó hír, hogy az államtitikár is úgy tudja, nem drágulnak jelentősen – csak mintegy 10 százalékkal – a képzések. A mai költségtérítés tehát majdnem megfelel a holnapi önköltségnek.

Update

A felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket péntek délután közzé tették. A részletes adatok itt találhatók.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.