Az Európai Bizottság egyszerre három törvény kapcsán is kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – ezt José Manuel Barroso, a testület elnöke jelentette be az ülést követően.Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Egyik döntés sem volt meglepő, mindhárom jogszabály esetében várható volt az elmarasztalás.
Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Az EB az eljárásokról szóló leveleket még ma megküldi a magyar kormánynak. A kabinetnek rendkívül szigorú határidőt adott a szervezet, két hónap helyett ugyanis csak egyet kap arra, hogy reagáljon a felvetésekre. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.Az EB február 17-ig várja a választ. Barroso azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat.
Mint Barroso elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg – emlékeztetett. Hozzátette: a bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul. José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy “az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban “betűjében és szellemében” teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.
Három út áll a kormány előtt
Az Európai Bizottság döntésére a magyar kormány egyébként három módon reagálhat – foglalta össze a lehetőségeket még hétfőn Györkös Péter nagykövet, az EU mellett működő brüsszeli állandó magyar képviselet vezetője. Az első eshetőség, hogy Magyarország elfogadja a kifogásokat és ennek megfelelően módosítja a törvényt. A második eshetőség, hogy a magyar fél azt javasolja majd az Európai Bizottságnak: üljenek le és tekintsék át, miként lehet az eltérő álláspontokat összebékíteni, kölcsönösen elfogadható, közös megoldást találni. A harmadik eshetőség, ha Magyarország nem tartja megalapozottnak a bizottsági kifogást. Ebben az esetben Brüsszel megindítja az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást.
A kormány tárgyalni fog
Bár a döntést hivatalosan csak kedd délután hozták meg, ezt Navracsics Tibor kormányfő-helyettes lényegében már reggel megerősítette. A miniszterelnök-helyettes úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” – azaz erről tárgyalni fognak.
A harmadik kifogásolt jogszabály a jegybanktörvény. Navracsics Tibor szerint ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. Mint fogalmazott, a kormány “abszolút nyitott” ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is.
Kötelezettségszegési eljárás
A kötelezettségszegési eljárás egyébként nem ritka az unióban, eddig több száz ilyen folyamat indult, ezeknek azonban csak elenyésző része jut el a második fázisig, az Európai Bíróságig. Rendszerint előbb megállapodás születik.
Ilyen procedúrát egy tagállam vagy maga a bizottság indíthat, ha megítélésük szerint egy tagállam az uniós alapszerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a bizottság bírósághoz fordulhat. Ezt azonban még két írásbeli figyelmeztető levél megelőzi, amelyekben határidőt (általában két hónapot) szab meg a probléma orvoslására. Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződéssértést, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Ha a tagállam még ekkor sem lép, a bizottságnak joga van fellépni ellene: meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie.
Több száz eljárás
Közelezettségszegési eljárás viszonylag gyakran indul az EU-ban, ilyet kért például Magyarország Szlovákia ellen 2009-ben a Sólyom-ügy miatt. Egy ősszel készített belső piacra koncentráló kimutatás szerint a 27 ország ellen összesen 951 olyan eljárás indult, amely még mindig folyamatban van. Csak Belgium esetében 101 kötelezettségszegési procedúra folyik, de az átlagnál jóval nagyobb arányú az eljárások száma Görögország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Portugália és Németország ellen is.
A kisebb és újabb EU-tagok többnyire átlag alatti aránnyal büszkélkedhetnek: legkevesebb, 10 eljárás Litvánia ellen folyik, majd Észtország, Lettország, Finnország, Szlovénia következik 20 alatti átlaggal. Magyarország ellen e szerint a kimutatás szerint összesen 24 eljárást indították, a lezáratlan ügyek száma 2010 ősze óta valamelyest csökkent. Többségét még az első fázisban meg is szüntették.
