Nagyvilág

Eljárások sora indulhat Magyarország ellen

Brüsszeli értesülések szerint mind a három, az Európai Bizottság által korábban kifogásolt jogszabály ügyében kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Az EU-nagykövet szerint a kormány komolyan veszi az észrevételeket.

Kapcsolódó cikkek

A BruxInfo értesülései szerint kedden megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság mindhárom olyan témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait. A biztosok kedd délután hozzák meg hivatalos döntésüket három magyar ügyben.

Ezek közül a legfontosabb a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. „A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét” – emlékeztet a BruxInfo. Ám több más paragrafust is aggályosnak tartanak, így elképzelhető, hogy nem csak egy eljárás indul Magyarország ellen a törvény kapcsán.

Az igazságügyi törvényeket is kifogásolják

Brüsszeli források szerint az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is – tudta meg a BruxInfo. Azt azonban itt sem lehet tudni, hogy egy vagy több eljárásra számíthatunk.

A lap szerint az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hanem az, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása, és a Legfelsőbb Bíróság átkeresztelése Kúriává diszkriminatív lehet.

A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.

Magyarország komolyan veszi

Magyarország komolyan veszi az elmúlt időszak törvényalkotási folyamatával kapcsolatos európai bizottsági véleményt – hangsúlyozta Györkös Péter nagykövet, az EU mellett működő brüsszeli állandó magyar képviselet vezetője.

Szerinte elkerülhetetlen volt, hogy a “nagyon dinamikus jogalkotás” néhány eleme bírálat tárgya lett. A magyar kormány ugyan úgy véli, hogy ezek az elemek is összhangban állnak az EU előírásaival, de mivel az Európai Bizottság – az uniós szerződések őre – előzetesen jelezte, hogy lát aggályos pontokat, a magyar fél arra számít, hogy a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kedden, a biztosok testületének ülésén, immár az elvégzett jogi elemzésre támaszkodva konkrétan megfogalmazza ezeket.

Három út

Ha az Európai Bizottság hivatalosan is kifogást emel az elfogadott magyar törvényi előírások némelyikével szemben, akkor arra a nagykövet szerint háromféle magyar reagálás képzelhető el, de mindhárom eshetőségben benne van a párbeszéd eleme.

Az első eshetőség az a reagálási mód, amely a médiatörvény kezelésekor is megmutatkozott: a brüsszeli bizottsági kifogásokra akkor Magyarország azt válaszolta, hogy elfogadja azokat, és ennek megfelelően módosította a törvényt. A második eshetőség, hogy a magyar fél azt javasolja majd az Európai Bizottságnak: üljenek le, és tekintsék át, miként lehet az eltérő álláspontokat összebékíteni, kölcsönösen elfogadható, közös megoldást találni. A harmadik eshetőség, ha Magyarország nem tartja megalapozottnak a bizottsági kifogást. Ebben az esetben Brüsszel megindítja az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást.

Ez utóbbi helyzet Györkös Péter szerint ugyan korántsem kívánatos, de “nem világvége”. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok ilyen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az uniós végrehajtó intézmény és a tagállamok között. (Magyarország ellen már négy alkalommal indult ilyen procedúra.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik