Belföld

Kiszorultak az utcára a dohányosok

Füstmentes szórakozóhelyek, utcán ácsorgó fiatalok, lobbizó politikusok. A dohányzási tilalom vesztesei és (majdnem) nyertesei.

Az emberek nagy része elfogadta, megszokta a dohányzási tilalmat az aluljárókban és a megállókban is – legalábbis ez a tapasztalata a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársainak. Lapunk megkeresésére közleményükben azt írták: 2011 februárja óta huszonegy embert bírságoltak meg a dohányzási tilalom megszegése miatt a megállókban (három-ötezer forint értékben), tizenhét ember ellen pedig feljelentést tettek.

Aluljáróban dohányzás miatt tavaly harmincnyolcszor kellett helyszíni bírságot kiszabniuk, feljelentést pedig 43 esetben tettek.

„A közterület-felügyelők elsődleges célja nem a büntetés, hanem a jogkövető magatartásra történő felhívás, mint ahogyan a játszóterek és aluljárók esetében is történt. A helyszínen, az adott szituációban a felügyelő mérlegelhet, de inkább a megelőzés, mint a büntetés a cél” – olvasható a sajtóanyagban.

Füstölgő vasutasok

Kevésbé fényes a helyzet a milliárdos büntetéssel fenyegetett MÁV-nál. A vasúttársaság hivatalos közleménye szerint “az állomásokon illetve a vonatokon történt már figyelmezetés 2012-ben dohányzási tilalmat megszegőkkel szemben. A tapasztalat az, hogy vannak még olyanok, akik rágyújtanak egy állomáson, ám folyamatosan egyre kisebb számban” – írják. Az utasok fórumos bejegyzései azonban másról árulkodnak.

„Mindennap vonatozom, sajnos semmi változást nem tapasztaltam eddig. Ugyanúgy füstöl mindenki, mint eddig, ugyanis nincs senki, aki ellenőrizné. Pesten is ugyanez volt/van, az aluljárókat és a BKV megállókat sem ellenőrzi senki. Minek hozunk törvényeket, ha nem tartatjuk be???” – írja egy utas az Új MÁV blog Facebook-oldalán. „Ha én betartom a dohányzási tilalmat akkor a kalauzok miért nem???” – kérdezi egy másik.

A vasúttársaság január végéig minden állomáson kihelyezi a dohányzással kapcsolatos szabályozásról szóló táblákat, piktogramokat, s a hamutartókat is leszerelteti a szemétgyűjtőkről – derül ki a MÁV közleményéből.


Fotó: MTI / Kovács Attila

Mint arról korábban beszámoltunk, a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Szívás a tiltás?

Mivel év elején egyébként is visszaesik a forgalom, nehéz felmérni az új törvény hatását – mondta lapunknak az egyik belvárosi klub üzletvezetője. Hozzátette: nem tartanak attól, hogy a tilalom bevezetése miatt kevesebb vendég látogat majd le hozzájuk, szerinte a többség jól fogadta az új szabály bevezetését. Ha másnak nem, a levegőnek és a ruhájuknak jót tesz majd a füstmentes légkör.

Jelenleg a szórakozóhelyre járó fiataloknak a fele dohányos. Attól tartanak, hogy azokon a helyeken, ahol nincs kerthelyiség, a dohányosok a bejáratnál, az utcán dohányoznak majd. Éjszaka, alkoholos állapotban azonban félő, hogy hangoskodnak, és ez nem fog tetszeni a környéken élőknek.

Biztos visszaesik majd a forgalom, és egyelőre nem nagyon látjuk: a törvényi szabályozás, hogyan érvényesül majd a gyakorlatban – mondta az egyik szegedi egyetemi klub vezetője. Ő elég borúlátó, szerinte mindenképp „szívás” a jogszabály. „Itt nem terhes kismamák buliznak hétvégenként”, hanem egyetemisták, akik a klubban levezetve a feszültséget, előfordul, hogy hangosak is, kapatosak is. Ha kiküldik őket az utcára, akkor az lesz a baj: hiszen „ki mondja meg, hogy az utcán hány decibellel hőböröghetnek”? – teszi fel a kérdést a vezető, aki szerint a konfliktus sehogy sem elkerülhető, mert nem állíthatnak minden vendég mellé egy biztonsági őrt.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

2012-ben más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Halálozási statisztika
A statisztikai adatok szerint a világon legalább 1,3 milliárd ember dohányzik és számuk egyre tovább nő. Még akkor is, ha kivétel nélkül tudják, a dohányzás rendkívül káros: szív-és érrendszeri betegségeket okoz, a tüdőrákos esetek 90-95 százalékáért és az összes rákos megbetegedés 30-35százalékáért felel. Ijesztő tendencia, hogy már a gyerekek is, ráadásul egyre fiatalabb korban rákapnak a dohányzásra: a 12-14 éves lányok 7, míg fiúk 12 százaléka dohányzik.
Magyarországon 18 percenként hal meg valaki dohányzás miatt, évente pedig harmincezren halnak meg valamilyen, dohányzással összefüggő betegségben. A Világbank adatai szerint pedig hat másodpercenként egy, naponta tizenhárom és fél ezer, évente pedig csaknem ötmillió ember hal meg dohányzás miatt.

Szócska várja a dohányzás szigorításáról a visszajelzéseket

Az egészségügyi államtitkárság a nemdohányzók védelméről szóló törvény “türelmi időszakában” várja az új szabályozással kapcsolatos visszajelzéseket, azokra rendszerszintű választ fog adni – mondta Szócska Miklós szerdán Budapesten.

Az egészségügyi államtitkár a témában rendezett szimpóziumon kifejtette: a bírságolást megelőző három hónapos türelmi időben szervezett formában felkészülnek a szabályok betartatására, illetve elvégzik a jogszabály életszerűségéhez szükséges korrekciókat is. Mindeközben – a közelmúltban indított átfogó népegészségügyi kampány keretében – folyamatosan pozitív üzeneteket közvetítenek az embereknek azzal a céllal, hogy kevesebb időt töltsenek füstben és kevesebbet dohányozzanak – tette hozzá.

Szócska Miklós azt mondta, hogy a nemdohányzók védelméről szóló jogszabályt – amelyet 84 százalékos többséggel, 271 igen szavazattal fogadott el a parlament, és az a különböző lakossági felmérések szerint társadalmi szinten is kiemelkedő támogatottságot élvez – államtitkársága legfontosabb eredményének tekinti. Ezzel a jogszabállyal több embert fognak tudni megmenteni, mint számos egyéb egészségpolitikai intézkedéssel – vélekedett az államtitkár.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Lobbi dohányügyben

2013. januártól újabb állami csapás vár a dohányosokra: negyvenezerről hatezerre csökkenhet a dohányt árusító boltok száma, ha állami monopóliummá teszik a dohányáruk forgalmazását. Egy képviselői javaslat szerint a kétezer alatti településeken csak egyetlen koncessziós engedélyt lehetne kiadni, és a nagyobb városokban, falvakban minden kétezer személy után léphetne egy szereplő a piacra. Budapesten például a jelenlegi népesedési adatok alapján összesen 867 trafik árusíthatna dohányterméket.

Szilveszter előtt egy nappal komoly munka folyt az országgyűlésben. A képviselők a törvényhez beadott módosító indítványokról döntöttek. Aradszki András, KDNP-s képviselő például azt javasolta, hogy cigarettát a benzinkutakon is lehessen majd árulni – írja az Index. Azzal indokolta a módosítást, hogy a Magyarországon átutazó külföldiek főként a benzinkutakon veszik meg a cigarettát és ha ezt a lehetőséget bezárják, akkor majd külföldön szerzik be a szükséges mennyiséget, ami jelentős adókiesést okoz a magyar költségvetésnek.

A hírportál információi szerint Aradszki András és a benzinkutak kapcsolata egyáltalán nem esetleges. A képviselő honlapján talált életrajza szerint 1988-tól a Molnál dolgozik jogtanácsosként – legutóbbi, 2010-es vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó 440 ezer forintos juttatásért.

Egy órán át lehetett füstölni a kaszinókban
A parlament 2011.december 30-án szavazta meg a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosítást, amely megengedte, hogy a kaszinókban a jövőben dohányzóhely kijelölése nélkül is lehessen dohányozni. Schmitt Pál köztársasági elnök a jogszabályt aláírta, a Magyar Közlöny másnap megjelentette. Így – a törvény rendelkezése szerint – 2011. 12. 31-én 23 órakor – hatályba lépett a kaszinódohányzást megengedő törvénymódosítás.
„Mindössze három, a rendszerváltás környékén koncessziót vállalt kaszinóról van szó. Kettő ebből Budapesten, egy pedig Dunántúlon található. Ahol – amennyiben mi a törvényi tényállást megváltoztatjuk, és tiltanánk a dohányzást, akkor – nagyon komoly büntetést kellene a magyar államnak fizetnie. Ilyen „luxust” nem engedhetett meg magának a kormány” –indokolta korábban a módosítást az MTV Közbeszéd című műsorában Heincz Tamás, fideszes országgyűlési képviselő.
Ugyanakkor a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvényt (Ndv.) egy másik törvény is módosította, amit a parlament még 2011. április 26-án fogadott el. Eszerint 2012. január 1-jétől az Ndv. 2. §-a helyébe egy új 2. § lép. Abban pedig a kaszinókra vonatkozó dohányzási lehetőség nem szerepel. Így a 2011. december 31-én 23 órakor hatályba lépett, a kaszinókban korlátlan dohányzást megengedő törvényi rendelkezés egyetlen óráig volt hatályban.
Szócska Miklós az erre vonatkozó kérdés kapcsán tegnap azt mondta: a “sors keze” az államtitkárságot támogatta, amikor egy, a jogszabályt felpuhító rendelkezés technikai okokból csak egy óráig volt hatályban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik