Belföld

Pénzügyi kockázatok Dunaújvárosban

P. Horváth Ágnes

2011. 12. 30. 13:45

A város gazdálkodási egyensúlyának helyreállításához rövid- és hosszú távon is azonnali intézkedéseket javasol az ÁSZ.

Dunaújváros adóssága jelentősen nőtt 2007 és 2010 között, a város gazdálkodását pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly helyreállítása, rövid- és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel – állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint Dunaújvárosban a folyó költségvetés egyenlege 2007-2008-ban csökkenő mértékű működési forrástöbbletet mutatott, míg 2009-ben és 2010-ben forráshiányos volt: 2009-ben 1,1 milliárd, 2010-ben 1,4 milliárd forint működési forráshiány jelentkezett.

Mint írták, a pénzügyi egyensúlyi helyzet romlásában az is szerepet játszott, hogy az önkormányzat legfőbb bevételi forrásai közül a pótlékkal, bírsággal növelt helyiadó-bevétel a 2007. évi 4,6 milliárd forintról 2010-ben 3,3 milliárd forintra csökkent, ezt az iparűzési adóból származó bevétel visszaesése okozta.

Az ÁSZ hozzátette, hogy a pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható, emiatt az önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. A pénzintézeti kötelezettség 2007 és 2010 között 1,7 milliárdról 16,3 milliárd forintra emelkedett. A működési forráshiány finanszírozása munkabérhitelből, folyószámlahitelből és működési céllal kibocsátott kötvényből (5 milliárd forint) történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelekkel, illetve két alkalommal fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték.

A jelentés szerint a dunaújvárosi önkormányzat pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége 2010 végén 5 milliárd forint és 40,6 millió euró volt. A városnak 2011-2013-ban 1,4 milliárd forint és 10,2 millió euró tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie, ez tartalmazza a 2011 első negyedévében felvett támogatás-megelőlegezési hitel visszafizetési kötelezettségét is. A 2010 végi szállítói tartozás 0,7 milliárd forint volt, ebből 0,1 milliárdot tett ki a lejárt tartozás.     A számvevőszék azt írta: az összes kötelezettségállományra a még fel nem használt kötvénybevétel és annak kamatai, a forgalomképes, jelzáloggal nem terhelt ingatlanvagyon értékesítése és a követelésállomány behajtásából származó forrás nyújthat fedezetet. A 2014-től fennálló további pénzintézeti kötelezettség 5,1 milliárd forint és 39 millió euró, az ezek törlesztésére figyelembe vehető források nem ismertek – állapította meg az ÁSZ.

Az önkormányzat a kialakult pénzügyi helyzet javítására kiadáscsökkentő intézkedéseket tett, melyek együttes hatásaként félmilliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét. A korábbi ÁSZ-ellenőrzés során, a pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatok a jelentés szerint hasznosultak, szabályozták a likvid hitelek elszámolásának, a hosszú távú kötelezettségek teljesítési feltételeinek és beszámoltatási kötelezettségének a rendjét.

Az ÁSZ szerint megállapítható, hogy a központi intézkedések hatására jelentkező bevételkiesést a kiadáscsökkentő intézkedések ellentételezni tudták, de a helyi adóbevételek jelentős csökkenése növelte a gazdálkodás kockázatát. A működési célú kiadások finanszírozását csak folyószámla- és munkabérhitel igénybevételével, továbbá kötvényforrás felhasználásával tudták biztosítani. További kockázatot jelentett a felhalmozási költségvetés folyamatos pénzügyi hiánya.

A lejárt szállítói tartozásállomány is emelkedett. Az önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei a kötvénykibocsátások következtében a 2007. évihez viszonyítva ugrásszerűen (közel tízszeresére) emelkedtek, azok finanszírozásának 2010-es évet követő forrásait 2011-2013-ban és azt követően nem számszerűsítették.

Az ÁSZ indítványozta, hogy a polgármester rendszeresen tájékoztassa a közgyűlést a pénzügyi helyzet azonnali javítására, hosszú távú fenntarthatóságára irányuló program megvalósításáról. Ezen kívül mutassa be legalább félévente az önkormányzat és minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságai aktuális pénzügyi helyzetét, továbbá tegyen javaslatot az önkormányzat döntése szerint végelszámolással megszűnő, egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaság kötelezettségeinek rendezési módjára és forrásaira.

A számvevőszék azt javasolta a jegyzőnek, gondoskodjon arról, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési döntéseket megalapozó előterjesztések tartalmazzák a kötelezettségvállalás visszafizetésének forrásait, a várható kamat- és árfolyamkockázatok bemutatását és kezelésének lehetőségeit, továbbá gondoskodjon a lejárt tartozások mielőbbi rendezéséről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mérk, 2017. április 4.
Koncányi Zsoltné, a Nő az esély című program tanulója viszi a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézményben Mérken 2017. április 4-én. Nő az esély címmel 7,5 milliárd forint keretösszegű pályázati program indult áprilisban mintegy kétezer, nagyrészt roma nő és pár férfi képzésének és foglalkoztatásának segítésére.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.