A testület sajtófőnöke nem akart nyilatkozni a részletekről, így arról sem, miért maradt el a döntés. Sereg András csupán annyit közölt, hogy az alkotmánybírák tárgyaltak a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetről, de “határozat nem született”.
Ez azt jelenti, hogy a témába illő beadványok döntő többsége okafogyottá válik, hiszen az új szabályozás szerint januártól csak azok fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, akiknek igazolt érdekük fűződik egy-egy jogszabály megsemmisítéséhez. (lásd keretes írásunkat a cikk alján)
A kormány, illetve a parlament decemberi döntése nyomán egyébként a magán-nyugdíjpénztári tagok átléphetnek az állami rendszerbe, a maradók pedig jogosultak lesznek állami nyugdíjra.
Az államosítással kezdődött…
Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Ennek értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy maradnak, vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Aki maradt a magánban, annak le kellett mondania az állami nyugdíjról, jóllehet munkáltatója tovább fizeti utána az állami pillérbe a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
A mintegy 3 millió pénztártag túlnyomó többsége átlépett az állami szisztémába, mindössze alig több mint százezren határoztak úgy, hogy maradnak. Ugyanakkor ostrom alá vették az Alkotmánybíróságot, csaknem kétszáz beadvány érkezett az ügyben. Elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is.A taláros testület többször is nekifutott a kérdésnek, ám döntést egyszer sem hozott…
Megneszelt valamit a kormány?
Az Országgyűlés aztán a múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék pedig az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt.
Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.
A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt – vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését – arra hivatkozva kezdeményezte a kabinet, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.
Keretek között az Ab
MSZP: cinkos az Alkotmánybíróság
A testület egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is- közölte még az alkotmánybírák döntése előtt Korózs Lajos országgyűlési képviselő. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a gazdasági stabilitási törvény elfogadása után van-e jelentősége az Ab döntésének, azt mondta: az új szabályozás részletei még nem ismertek. Így például az sem, hogy aki korábban fenntartotta magán-nyugdíjpénztári tagságát, most változatlan feltételek mellett léphet-e vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
LMP: így járhat mindenki
Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője kijelentette: az Ab lépésének az az üzenete, hogy mostantól a kormány „a nemzeti cinizmus jegyében” bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét. Ráadásul januártól az Alkotmánybíróság díszlet Orbán Viktor bábszínházában,ezért felhívta a két ellenzéki frakciót, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyekben egyetértés van, közösen forduljanak a testülethez.
KDNP: minden rendben
Pálffy István frakciószóvivő úgy látja, hogy az Alkotmánybíróság lépése illeszkedett a megváltozott jogszabályi környezethez, miután egy módosítás következtében mindenkinek jár állami nyugdíj. Hozzátette: január 1-jétől egyéni jogsérelem esetén bárkinek lehetősége van arra, hogy azt egy beadvánnyal érvényesítse, vagyis a lehető legjobban rendeződött a kérdés.
