Belföld

Nyomozók kontra oknyomozók

László Pál
László Pál

újságíró. 2011. 12. 13. 10:16

Nemrég ért haza az oknyomozó újságírók nemzetközi konferenciájáról Kijevből. Az egyik legjelentősebb oknyomozóújságíró-díjat is hazahozhatta. Közben Magyarországon a rendőrség és az ügyészség megtagadta az újságírói forrásvédelemhez való jogát. Bodoky Tamás harcokról, ellenőrzésről és a lefejezett újságíróról.

Ez egy komoly elismerés, de Magyarországon nem igazán ismerik.

Ezt a díjat nem egyedül kaptam, hanem egy újságírói team tagjaként. Hét újságíró, hat országból. Egy crossborder együttműködésben megvalósult projekt, ahol az offshore cégalapító, offshore adminisztrátor cégeket vizsgáltuk, hogy ők milyen messzire hajlandóak elmenni, hogy kiszolgálják az ügyfeleik nem feltétlenül legális igényeit (a sztori itt olvasható). A díj maga pedig a Daniel Pearl Award, amit a róla elnevezett alapítvány adományoz, és a nemzetközi oknyomozó újságíró szövetség bírál el. Daniel Pearlről pedig azt kell tudni, hogy 2002-ben Pakisztánban január végén muszlim radikálisok ejtették túszul, mert egy kicsit messzire ment az oknyomozásban. Aztán lefejezték, az erről készült videót pedig feltették a netre.

Jó ómen.

Igen ezt a kérdést én is feltettem magamnak, hogy ez most jó vagy rossz előjel. De a díj mindenképpen nagyon jó dolog.

A kijevi Global Investigative Journalism konferenciáról jöttél haza nemrégiben. Itt vagy 500 oknyomozó újságíró dugta össze a fejét. De mire jó egy ilyen rendezvény?

Az oknyomozás egyre kevésbé tud megállni helyi szinten. Például az offshore cégek vagy az energetikai ügyek, vagy olyan ügyek, ahol nagy pénzek mozognak, azok egyre több nemzetközi szálon zajlanak. Tehát sokkal könnyebb felderíteni egy sztorit, ha van mondjuk Romániában, Szerbiában, Ukrajnában dolgozó újságírókkal együttműködés. Sokkal jobb sztorik jönnek ki ezekből az együttműködésekből, mintha csak helyben vizsgálódunk.

bodoky tamás (bodoky tamás)
Bodoky Tamás szerint volt hatása a rendőri akciónak

Fotó: Index / Huszti István

De ez érdekli a magyar olvasót?

Ezt nem nézettségre mérik. Inkább az a fontos, hogy hány újság veszi utána át. Hányan közlik a sztorit valamilyen formában, milyen a hatása. De igazad van. A magyarokat nem nagyon érdekli. Az offshore sztori megjelent az ÉS-ben, és nem volt túl nagy visszhangja. Viszont a lap jogászával nagyon meg kellett küzdenem, hogy le tudjuk közölni – utána viszont senki nem reklamált. Ez nem egy népszerű műfaj.

Van olyan, hogy nyugati, meg keleti oknyomozás? Máshogyan dolgozik egy moszkvai vagy egy londoni újságíró?

Óriási különbség van. Nyugaton azt gondolják, hogy ez egy nagyon fontos műfaj, aminek az a feladata, hogy kontrollálja a hatalmasokat, a köz érdekét szolgálja. Keleten ez inkább cowboykodás, Oroszországban például keményen üldözik az ilyen típusú újságírókat – a szervezők talán pont ezért tették Kijevbe a konferenciát, hogy ezzel is jelezzék, figyelünk erre a régióra.

Most egy kötetlen beszélgetésen voltál, aminek pont a kijevi találkozó kapcsán valami olyan címe volt, hogy milyen nemzetközi trendek érvényesülnek az oknyomozó újságírásban. Ez ennyire változó műfaj?

Az oknyomozó újságírók régebben elsősorban személyes találkozókon gyűjtöttek információt. Azzal, hogy van internet és online adatbázisok, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a számítógépes eszközök, a social networkok, a számítógéppel elérhető információk. Tehát például kutakodhatok a panamai cégadatbázisban anélkül, hogy odautaztam volna. Az internet leegyszerűsíti bizonyos típusú információk megszerzését.

Kelet-Európában ez egy romantikus dolog, hogy te oknyomozó újságíró vagy?

Szerintem ez alkati kérdés, engem izgat. De nem biztosít jó megélhetést vagy fényes karriert. Nem egy tervezhető életpálya, de izgalmas és érdekes.

Itt kb. egy tucat ember volt. Érdekli ez az újságírókat?

Most éppen véleményújságírás-dömping van Magyarországon, azaz mindenki azt hiszi, hogy az a jó újságírás, hogy jól beszólok valakiknek egy publicisztikában. Ez a fajta kutató újságírás egyre kevésbé jellemző, egyre kevesebb újságíró műveli.

Neked bejött?

Az atlatszo.hu elindulása nem volt egyszerű, azonnal belefutottunk egy rendőrségi ügybe – ugyanakkor valószínűleg sokan csak ezért tudnak a projektről. Csináltunk egy céget, ez sok bürokráciával jár, de kaptam sok bátorítást is, és több mint százan kisebb pénzeket is beletoltak. Úgy érzem, elég sok embernek fontos annyira, hogy érdemes csinálni.

Mi a helyzet a rendőrséggel?

A forrásvédelmi ügyemben minden panaszt elutasítottak, és innentől kezdve végül is ügyészségi döntés kérdése, hogy leszek-e szankcionálva, de nincsenek határidők, semmit nem lehet tudni. Az új médiatörvény miatt a következmények kiszámíthatatlanok, mi mindenesetre Strassbourghoz fordulunk ebben az ügyben.

Szóval korlátozva vagy, más le sem írna egy sort sem.

Azóta is kaptunk olyan kiszivárogtatásokat, amikhez óvatosabban nyúlok, mert félek attól, hogy megint kijönnek a rendőrök a lakásomra. Kétségtelen, hogy ennek az eljárásnak visszarettentő hatása volt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.