A kormány felszólította a köz alkalmazottait és tisztviselőit, hogy szolgáltassanak adatot a fennálló, jelzáloggal biztosított devizahitel-adósságukról – írja a Népszava. A lap birtokába jutott Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának levele, melyben államtitkároktól, kabinetfőnöktől, főosztályvezetőktől kérte az anonimizált adatokat. A kormányzat az adatgyűjtéssel állítólag a végtörlesztéshez adna segítséget a közszférának, ugyanakkor – bár az összesített adatgyűjtés névtelen – mégis hozzáférhetővé válhat a dolgozók tartozásának a mértéke.
A Népszava által megkérdezett munkavállalói szervezetek vezetői között akadt olyan, aki nem is tudott a felmérésről. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára azt mondta: velük a kormány nem egyeztetett. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, több iskolából is érkezett jelzés, de – egyeztetés híján – nem tudják, ki állította össze a kérdőíveket, utasította az intézményvezetőket a felmérésre. Gallós Istvánné kifogásolta, hogy a személyes adatok közé tartozó kérdéseket tettek föl a pedagógusoknak, ráadásul nem személyre szabottan, hanem egy névsor alapján, ahol mindenki láthatta, kinek van adóssága.
A Népszava szerint volt olyan iskola, ahol a tanárhoz óra alatt ment be az igazgató, hogy kitöltesse vele a kérdéssort, melyet azonnal vissza is vett. Galló Istvánné arra bíztatta a munkavállalókat, hogy nyugodtan tagadják meg a választ, mert sem a munkáltatónak, sem a fenntartónak semmi köze ahhoz, kinek milyen tartozása van, és igénybe kívánja-e venni a végtörlesztést vagy sem.
Kardkovács Kolos adatszolgáltatásra felhívó levele tartalmazza, hogy az adatgyűjtés csak statisztikai célokat szolgál, felhasználásukra csak összesítve, anonim módon kerül sor, az adatszolgáltatás pedig önkéntes. A győri önkormányzat hasonló levelet kapott az illetékes kormánymegbízottól, aki szintén az adatszolgáltatás önkéntességét hangsúlyozta: arról kérnek információt, hány közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó érintett devizahitel-tartozásban, mennyi ezeknek a hiteleknek az összege devizában, és a kedvezményes, végtörlesztési árfolyamon, illetve hány munkavállaló tud önerőből élni a végtörlesztés lehetőségével.
A munkahelyeken a dolgozók nehéz helyzetbe kerültek, mert sok helyen a vezetők nyomást gyakoroltak beosztottaikra, hogy szolgáltassanak adatokat. Ezt az alkalmazottak nem merték megtagadni, de nemtetszésüknek adtak hangot.
Ha valóban a végtörlesztés kiszélesítésén dolgoznak kormánykörökben, akkor ez újabb csapást mérhet a bankokra, hiszen Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter néhány hete megállapodott a bankszövetséggel, hogy nem hoz elő újabb mentőcsomagot a devizahitelesek megmentésére, míg a szövetség ki nem dolgoz egy, a bankok által is támogatott javaslatot a probléma megoldására. Ennek nyilvánosságra hozatala éppen ma esedékes. A Portfolio.hu úgy tudja, a javaslat lényegesen szakszerűbb, mint a végtörlesztés, és alapja, hogy a bankok önkéntesen elengedik a devizahitel-adósságok egy részét.
