Magyarországra általában késve érkezik meg minden.1994-ben ért ide a Rolling Stones, 1998-ban még csodának számított az internet, és az emberek évekig nem bírták megemészteni mit jelent a kukac, a mozgólépcső baloldalát pedig a mai napig állóhelynek használják sokan. Hasonlóképp történt ez az Egyesült Államokból indult, azóta a világ minden nagyobb városát (New York, Texas, London, Tokió, Berlin, Sidney, Róma) meghódító Occupy mozgalommal is, bár október 15-én volt már egy fűben ülős, világmegváltós, filozofálgatós megmozdulás a világ többi részéhez hasonlóan. Ám a mozgalom céljai vagy céltalansága, hangulata, dühe, szenvedélyes hulláma láthatóan megtört a magyar társadalom politikai apátiáján. Vagy egyszerűen csak nem sikerült szinkronba hozni az itthoni felháborodási tematikával.
Térfoglalók New Yorktól Budapestig – A képre kattintva galéria nyílik!
A felháborodottak azért összecsődültek a Bank Center előtt, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek, és változást követeljenek. Hogy egészen pontosan miben és milyen változást, az nem egészen tiszta, de az Occupy mozgalomnak külföldön sem ez a lényege. Sokkal inkább jellemzi egyfajta szenzitív rendszerkritika, mint egy alternatív rendszer felkínálása. Az Occupy világszerte a kapitalista rendszer túlkapásainak, vadhajtásainak eltörlését és a demokratikus rendszerek sürgős reformját hirdeti. Ezt az üzenetet hordozza “A világ javainak 99 százalékát a világ 1 százaléka birtokolja” szlogen is.
A magyar Occupy péntek délelőtt kezdődött performanszán két lelkesen fagyoskodó aktivistával elegyedtem beszédbe. Egyikük, Tina Ausztriából érkezett, negyedrészben amerikai, Ildikó pedig magyar, de élt kint Angliában hosszabb ideig. Mikor megkérdezem miért jöttek el a demonstrációra, először gondolkodóba esnek, majd kiderül, hogy a kapitalizmus ellen jöttek tüntetni. Kérdésemre, hogy mégis mi a rossz a kapitalizmusban, az a válasz érkezik, hogy a többi között a szexizmus és a rasszizmus.
Arra, hogy akkor miért nem tüntetnek inkább ezek ellen, már egy komplexebb és megalapozottabb választ kapok. A kapitalizmus előbb említetthez hasonló mellékhatásainak oka az, hogy a gazdaság túlságosan erős befolyással rendelkezik a politikára, ezt pedig meg kell szüntetni, de legalább is drasztikusan csökkenteni. Tina hangsúlyozza, hogy talán az is lehet a kis létszámú magyar Occupy oka, hogy az emberek számára itt még nem áll rendelkezésre elegendő információ és releváns tudásanyag ezen összefüggések áttekintézéshez, és nincs semmi ami kiugrassza őket, ami elhitesse velük, hogy igenis megváltoztathatják a rendszert, ahelyett, hogy mondjuk külföldi munkákba menekülnek.
A két lány mindvégig kiváló, kiváló angolsággal kreatívan érvelve válaszol a kérdéseimre, még akkor is, ha az adott témában nincs bebetonozott álláspontjuk. Mindketten felsőoktatási tanulmányaikat végzik, csakúgy, mint a többi jelenlevő, akik láthatóan és hallhatóan legalább egy idegen nyelvet beszélnek, legyen az francia, német, vagy éppen angol. Sok a külföldi is, legalábbis a tüntetés arányaihoz mérve, összesen ugyanis délután 4-ig legfeljebb alulról sikerült csapdosni a 30-at.
Aktivisták a budapesti Bank Center épülete előtt – A képre Kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János
A résztvevők sátrakat vertek a Bank Center és a Nemzeti Bank épülete közötti füves részen, és napközben performanszokkal szórakoztatják magukat és az arra járókat. Bizonyos időközönként pedig a “miértek és hogyanok” kerülnek terítékre a pokrócon ülve tartott beszélgetéseken, amik az októberi 20 fokos napsütésben üdítőnek hatottak, itt viszont már csak az igazán elszántak maradnak megvitatni, mit is jelent az, hogy vegyünk részt a dolgok alakításában. Tényleg, mit jelent?
A magyar Occupy méretében és népszerűségében egyelőre elmarad a New York-i, londoni, tokiói vagy éppen bécsi társától. Erre sok magyarázat létezik, például az is, hogy az itthoni civil politikai szerveződések most sokkal inkább saját politikai szereplőinkkel és a magyar demokrácia sorskérdéseivel vannak elfoglalva, mint globális célok megfogalmazásával, de az is, hogy az Occupy gyökereit jelentő markánsan, sokszor szélsőségesen baloldali gondolkodásnak mostanában nincs errefelé szezonja.
