Gulyás Geregely törvényjavaslata – az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára – deklarálja, hogy az emberiesség
elleni bűncselekmény nem évül el.
A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya meghatározza a béke elleni, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát. Ezek elévülését az 1968-as New York-i egyezmény kizárta. Három évvel később hazánk az egyezményt egy törvény erejű rendelettel ki is hirdette, ám nem tette a tényállásokat a magyar jogrend részévé. Ezt pótolja az előterjesztés, amely kitér az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalására is.
Büntetőeljárás indulhat az 56-os forradalom utáni megtorlások irányítói és végrehajtói ellen, ha a parlament elfogadja a Fidesz törvényjavaslatát. A köztévé híradójában Horváth Attila jogtörténész azt mondta, főleg az egykori pártvezetők számíthatnak rá, hogy az 56-os megtorlások miatt felelősségre vonják őket, hiszen a megtorlások nem bírói tévedések voltak, a hatalom útmutatása alapján történtek a kivégzések, bebörtönzések.
Gulyás Gergely a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában azt mondta: nagyon könnyű bizonyítani, hogy Biszku Béla a fizikai megsemmisítésekben, a megtorlásban szerepet játszott. Szerinte egészen más a helyzet, mint a Képíró-perben, más bizonyítékok állnak rendelkezésre, más lehetőségei vannak az ügyészségnek a nyomozásra, a bíróságnak az ítéletalkotásra. A fideszes politikus arra a kérdésre, hány per indulhat, azt válaszolta: egy tucatnál kevesebb. Gulyás a felvetésre, hogy az új alaptörvény kidolgozásában részt vevő Pozsgay Imre is elég magas tisztségeket töltött be az elmúlt rendszerben, Gulyás Gergely azt mondta: az ő esetében semmilyen büntetőjogi felelősség nem vetődik fel, és ha valakinek el lehet hinni, hogy a damaszkuszi úton valóban megfordult, és ezt tettekkel is bizonyította, az pont Pozsgay Imre.
A kormánypárti képviselő szerint az érintettek körének meghatározásakor tekintettel kell lenni a történészek véleményére, mert a cél nem valami kései boszorkányüldözés. A környező országokban szinte mindenhol volt hasonló felelősségre vonás – ezt már az m1 Az Este című műsorában mondta Gulyás, emlékeztetve rá, hogy el vagyunk késve, de még vannak a volt kommunista országok között olyanok, ahol folynak eljárások.
Húsz éve a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megakadályozta a hasonló elveket megfogalmazó – Zétényi Zsolt által jegyzett és a parlament által elfogadott jogszabály életbe lépését – emlékeztetett a Magyar Hírlap. A lapnak Zétényi Zsolt azt mondta: üdvözli a kezdeményezést, de a nemzetközi jog alapján már eddig is lehetett volna pereket indítani, az általa alkotott törvény a belső jog alapján is lehetőséget adott volna erre. A felelősségre vonásnak különböző dimenziói léteznek és minden igazsághoz vezető út megfelelő – fogalmazott Zétényi.
Évtizedes adósság
Gellért Ádám, a törvényjavaslat koncepcióját kidolgozó nemzetközi jogász lapunknak korábban azt mondta, a törvényjavaslattal egy régi adósságot törleszthetne a törvényhozás. A Képíró-ügy világosan megmutatta, hogy sürget az idő a gyanúsítottak életkora miatt, valamint az 56-os események 55. évfordulója most aktualitást is ad a Biszku-ügyként elhíresült, de a megtorlás többi résztvevőjét is célzó törvényjavaslat számára. A nemzetközi jogász Biszku Bélán kívül nem tudott mást megnevezni a lehetséges gyanúsítottak köréből, de szerinte egytucatnyi embert érinthet a javaslat.
