Belföld

Félünk a kártyás fizetéstől

A kisebb településeken élők nem szeretnek bankkártyával fizetni a webáruházakban, inkább a boltokban használják a plasztikot.

Bankkártyával szívesebben fizetünk személyesen, mint az online vásárlásoknál. Főleg a kisebb városokban vagy községben élők kerülik a kártyás fizetést az e-boltokban – többek között ez derült ki a KutatóCentrum idei E-Shopping Reportjából.

Az online vásárlók kevesebb mint harmada fizet kártyával

Míg a rendszeres internetezőkön belül az online vásárlók aránya 1 év alatt 48 százalékról 61 százalékra nőtt, addig a bankkártya, illetve hitelkártya használatának aránya csak minimális mértékben emelkedett. Online megrendeléskor – hasonlóan a 2010-es adatokhoz – a vásárlók kevesebb mint egyharmada fizetett bankkártyával.

A férfiak valamivel gyakrabban fizetnek ilyen módon, 38 százalékuk rendezi online megrendeléskor bankkártyával a számlát, míg a nőknek csak 22 százaléka.

Településtípusonként ennél sokkal nagyobbak a különbségek.  A budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre, a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék az arányuk. A webshopoknak tehát elsősorban a vidéki lakosokat kell meggyőzniük a kártyás fizetés előnyeiről.

Vezet a készpénzes fizetés

Továbbra is a készpénzes fizetés vezet, az e-boltok vevőinek 77 százaléka ilyen módon – postai utánvéttel, illetve a futárnak készpénzben fizetve – rendezi a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók 50 százaléka fizetett már átutalással online megrendeléskor. Ez a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedést jelent.

A személyes vásárlások alkalmával szintén a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ugyanakkor a vevők 83 százaléka bankkártyát vagy hitelkártyát is használ. A kártyás fizetést – az online vásárláshoz hasonlóan – leginkább a budapestiek (92 százalék) és a nagyvárosiak (88 százalék) választják, de a községekben, illetve falvakban élők 74 százaléka is fizet így.

Népszerűek az étkezési utalványok és a kuponok, illetve hűségpontok is. Utóbbiak elsősorban a nők körében, akiknek közel fele fizet ilyen módon. Ez is összefügg a közösségi vásárlást kínáló szolgáltatások sikerével, amelyek hasonló konstrukciót kínálnak online.

Stagnál az egy főre jutó költés

Az egy online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. 2010-hez hasonlóan a legtöbben (61 százalék) maximum 10 000 forintot költöttek el legutolsó online vásárlásuk alkalmával, több mint 40 000 forintot pedig csak az online vásárlók 7 százaléka fizetett ki.

Az egy év alatt elköltött összegek terén sem volt jelentős változás. Legjellemzőbb (41 százalék) továbbra is a 10 000 és a 40 000 forint közötti költés volt. 100 000 forint feletti összeget pedig csak az online vásárlók 15 százaléka fizetett ki egy év alatt. Annak ellenére, hogy az egyes vásárlók költése stagnált, az online piac összértéke nőtt. Ez annak köszönhető, hogy 2010-hez képest jelentősen több volt az online vásárló – derült ki a kutatásból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik