A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), a kormánnyal és a munkáltatókkal – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet négy szakszervezet tartott kedden Budapesten.
A tárca múlt héten egyeztetett a készülő új munka törvénykönyvéről az érdekképviseletekkel, ám a négy szakszervezet a találkozót eredménytelennek tartja.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökei kedden elmondták: egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról. Az érdekképviseletek bármikor készen állnak az érdemi tárgyalásokra, de mindenképpen szeretnék, ha ez a szeptember eleji kormányülés előtt megtörténne – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.
Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint nem indokolt egy teljesen új munka törvénykönyvét megalkotni, hiszen a jelenlegi 1992 óta van hatályban, azóta 60-70 esetben módosították, ez is mutatja, hogy folyamatosan “együtt élt” a gazdasággal, a változtatási igényekkel.
Az elnök szerint most úgy kellett volna tárgyalni, hogy első lépésben összegzik a közel 20 éves tapasztalatokat, és a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók egyaránt megfogalmazzák, min szeretnének változtatni. Az Mt.-t csak ezután lehetett volna módosítani. A rugalmasság és a versenyképesség követelménye pedig Borsik János szerint “álságos”, “egyetlen új munkahely nem fog keletkezni Magyarországon” a munka világának ilyen szellemű átalakítása nyomán.
A törvénykönyv keresetcsökkenést hoz a munkavállalóknak, az éves munkaidő nő, a dolgozókat ráadásul korlátlan anyagi felelősség terheli, aminek nem szabad hatályba lépnie – vélekedett a szakszervezeti vezető. Elmondta: az érdekképviseletek ellenzik, hogy a szabadságok kiadásában egyoldalú a tervezet, és hogy üzemi megállapodásokkal akarják “tönkretenni” a kollektív szerződéseket.
