Belföld

Az ELTE vette föl a legtöbb diákot

Nehezebb volt az idén bejutni az államilag támogatott képzésekre a felsőoktatásba, mint tavaly: ugyanis míg a jelentkezők száma csaknem ugyanannyi volt, mint az előző évben, a keretszámokat csökkentették. 2010-ben 70 százalékos volt a bejutási arány, most ez 69,4 százalékra csökkent.

A felvettek valamivel több, mint fele alap-, valamint egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti majd meg tanulmányait. A mesterképzésben képest nőtt a nappalira bekerültek aránya.

A felsőfokú szakképzésre felvettek túlnyomó többsége ugyancsak nappalis lesz, távoktatásra viszont ezen a képzési szinten idén egyetlen jelentkező sem került be. Az államilag támogatott képzésekre 2000 fővel kevesen jutottak be, mint egy éve, a költségtérítéses szakon viszont körülbelül 1500-zal több ember kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől.

A legnépesebb szakok

Az alapszakok és osztatlan képzések közül nappalisként a legtöbben a mérnök informatikus szakra jutottak be. A tavalyi listavezető gazdálkodási és menedzsment a második helyre került, míg a dobogó harmadik fokán 2010-hez hasonlóan idén is a turizmus-vendéglátást találjuk. A felvételi adatok alapján számított top20-ba (akárcsak tavaly) négy műszaki és öt gazdaságtudományi szak került.

A csak az államilag támogatott helyre bekerülteket nézve viszont változik a toplista: a dobogóra a mérnök informatikus alapszak mögé két műszaki szak, a gépészmérnök és a villamosmérnök került. A negyedik helyen ugyanakkor a jelentős létszámnövekedést produkáló ápolás és betegellátás alapszakot találjuk, amely tavaly még csak a 13. volt.

Mesterképzésen idén is a tanári mesterszakra került be a legtöbb leendő nappalis, a második helyen a pszichológia, míg a harmadikon a nemzetközi tanulmányok található.

A legnépesebb alapszakok, osztatlan képzések

1. mérnök informatikus – 2629 fő
2. gazdálkodás és menedzsment – 2366 fő
3. turizmus-vendéglátás – 2037 fő
4. gépészmérnöki – 1942 fő
5. jogász – 1886 fő
6. villamosmérnöki – 1764 fő
7. kereskedelem és marketing – 1426 fő
8. ápolás és betegellátás – 1368 fő
9. pénzügy és számvitel – 1320 fő
10. kommunikáció és médiatudomány – 1307 fő

Alap- és egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók szakonként, 2011.

Az ELTE tarolt

A karok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara vette fel a legtöbb alapszakos, nappalis hallgatót. A karra mintegy 300 fővel többen kerültek be, mint a második helyezett Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Műszaki Tudományi Karára. A harmadik az ELTE Természettudományi Kar lett.

A szegedi Természettudományi és Informatikai Karra, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Pénzügyi és Számviteli Kar budapesti képzési helyén is igen sok diák kezd majd. A főiskolák karai közül utóbbin kívül a top20-ban találjuk a BGF Külkereskedelmi Karát, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karát is.

A csak az államilag támogatott képzéseket tekintve némileg változik a toplista élmezőnye: a dobogón az ELTE-BTK, az SZTE-TTIK, valamint az ELTE-TTK található – olvashatjuk az Educatio Nonprofit Kft. elemzésében a Felvi.hu-n.

Mesterképzésben ugyancsak az ELTE bölcsészkara a listavezető, a top20-at eme intézmény mellett az SZTE, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem karai uralják. Figyelemre méltó mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, mind a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara a felvettek magas létszámával. Mellettük két művészeti egyetem, az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is nagyon sok leendő mestert vett fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik