Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, és azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni és „újra kell alapítani a köztársaságot”. Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék „a visszautat a jogállamhoz”.
Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. Azt javasolják, hogy legyen április 18-a a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője.
Mesterházy kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete „perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokrácia-felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.
A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt: „autoriter módon és antidemokratikusan”. Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták – ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt -, véleménye szerint ők is „gyáván és megalkuvón” asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn.
Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek. A volt uniós biztos azt mondta: az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a soros elnökséget olyan ország tölti be, amely lépten-nyomon megsérti az unió értékrendjét és annak számos konkrét szabályát. Hangsúlyozta: az alkotmányozás tagállami hatáskör, de egyetlen uniós állam alaptörvénye sem lehet ellentétes az EU értékrendjével.
A rendezvényen Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: az MSZP régen hozott olyan jó döntést, mint amikor távol maradt az alkotmányozástól. Szerinte az új alaptörvény a jogkiterjesztés helyett a szabadságjogok korlátozására ad lehetőséget, ezért „civilizációs visszalépés”.
Boros László szociológus arról beszélt, hogy az államhatalom monopolizálása ellen ezután alkotmányos módszerekkel szinte lehetetlen lesz hatékonyan fellépni, az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség pedig a szélsőjobboldalt erősítheti.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az alkotmányozáskor döntően nem jogi, hanem aktuálpolitikai szempontok érvényesültek. Példaként hozta, hogy egyetlen más uniós állam alaptörvényében sem szerepel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és hangot adott annak a véleményének is, hogy az önvédelemhez fűződő jog beemelése az alkotmányba több problémát fog okozni, mint ahányra megoldást kínál.
