Belföld

Romagyilkosságok: Csontos szinte mindent tud

A negyedrendű vádlott szerint vannak még olyanok, akik nincsenek letartóztatva, és közük van a bűncselekményekhez.

Csontos Istvánnak, a romák elleni támadássorozat negyedrendű vádlottjának szinte az összes bűncselekményről volt információja – hangzott el nyomozati vallomásának ismertetésekor szerdán a Pest Megyei Bíróságon. Csontos a múlt pénteken jelezte, részletes vallomást kíván tenni a kislétai támadásról, miután a tiszalöki cselekményben játszott szerepéről részletesen beszélt, de a keddi tárgyalás kezdetén váratlanul bejelentette, hogy nem tesz vallomást, és kérdésekre sem válaszol.

Miszori László tanácsvezető bíró ezért a bizonyítási eljárással folytatódó szerdai tárgyaláson Csontos István nyomozati vallomását ismertette; ezt a negyedrendű vádlott fenntartotta.

Állítása szerint a tiszalöki támadás után egy hónappal találkozott a Katonai Biztonsági Hivatal egyik munkatársával, aki a kapcsolattartója volt, és amikor ezt társai megtudták, meg akarták ölni a tisztet. Ez két-három napig téma is volt közöttük, de végül lebeszélte társait.

Arról is szólt a nyomozati vallomásában, hogy társai egy katonai laktanyát és az őröket akarták megtámadni, ezért Kiss Árpád utasítására fotókat is készített az objektumról, de tervüket, mivel lehetetlennek tűnt a vállalkozás, elvetették. Állítása szerint “egy kis hadsereget akartak létrehozni”, és szerinte ez a csoport már akkor létezett, amikor őt bevették a bandába.

Vallomásában hangsúlyozta: vannak még olyanok, akik nincsenek letartóztatva, és közük van a bűncselekményekhez. Van olyan, aki részt vett valamelyik bűncselekményben, vagy tudott róla, segítette őket anyagilag vagy fegyverekkel – mondta. Egyik lehetséges támogatóként Kiss Árpád elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, mind a négy vádlott főnökét, a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely közönségszervezőjét, a büntetőeljárásban tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg.

Csontos István vallott arról is, hogy társai többször is beszéltek a korábbi, romák elleni támadásokról, miután egy televíziós összefoglalóból, amely a tiszalöki támadás után került adásba, rájött, hogy közük lehet a támadásokhoz. E szerint Tatárszentgyörgyön azért kellett meghalnia a felgyújtott házból gyermekeivel menekülő 27 éves apának, mert a terasznál rátámadt a harmadrendű vádlott Pető Zsoltra. Azt mondta, nem tudja, hogy ki adta le a roma férfira a halálos lövést.

Elmondása szerint társai más bűncselekményekről is beszéltek neki, és megjegyezték: “soha nem hagynak nyomokat maguk után”.

Csontos állítása szerint mindent megtett, hogy társai ne bízzanak benne, ezért beszélt a katonai elhárítási kapcsolatáról, valamint arról, hogy pesti tüntetéseken, zavargásokon részt vevő katonatársairól jelentett.

Az elhangzottakat mindhárom vádlott-társa tagadta, Kiss István “beteg embernek” nevezte a bűntársát. A jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy Kiss Árpád a tárgyalóteremben azt mondta Csontos Istvánnak: “majd négyszemközt odakint megbeszéljük”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik