A párt Alkotmánybíróság épülete előtt tartott demonstrációt, amelyen több százan vettek részt. Schiffer András hangsúlyozta: „a kettős mérce rendszeréből van elegünk” (…), létezik a politikában erkölcsi mérce, (…) ettől lehet más a politika Magyarországon”. Kijelentette: ha az Ab-t érintő alkotmánymódosítás átmegy az Országgyűlésen, akkor nincs, aki megvédje az embereket attól, ha a hatalom egy új adót talál ki, és elkezd „a zsebükben turkálni”.
A történet nem a végkielégítésről szól, hanem arról, hogy az állam olyan adópolitikát kíván érvényesíteni, amely sok milliárdot akar átlapátolni kevesek zsebébe – tette hozzá.
Megszegték ígéretüket
A demonstráción Elek István közíró kijelentette: azok nevében beszél, akik tavasszal a Fidesz-KDNP-re azért szavaztak, mert kormányváltást akartak, vagy mert úgy látták, nem volt jobb. Olyan kiigazításokat szeretnének, amelyek nem sértik a kisebbségi jogok tiszteletét, az állampolgári részvételt, a hatalmi ágak szétválasztását. Azt sem akarják, hogy az Ab tevékenységét és a népszavazás intézményét az állam akadályozza.
(MTI/Szigetváry Zsolt)
A választók a gazdasági, morális, politikai válság felszámolását várták a mostani kormánytól, és nem a közjogi rendszer felforgatását. A győztes pártok ígéreteiket megszegték, és csökkenteni igyekeznek a szabadságjogokat, és növelni készülnek a kormányzati hatalomnak való kiszolgáltatottságot.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke rámutatott: “az alkotmányosság védelmére jöttünk ma ide”, mert a törvények alkotmányossági vizsgálatától és megsemmisítésének jogától még soha nem fosztották meg az Ab-t. Utalt arra, a végkielégítések magas összege mindenkit felháborít.
Diktatúrába torkollhat
Az Ab viszont helyesen mutatott rá, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak végkielégítését jogszabályok határozzák meg, azok megnyirbálása pedig jogsértés. Az Ab-határozat ugyanakkor nem zárta ki a végkielégítések különadóját, ha az összegek magasabbak, mint amennyit a jogszabály szerint adni lehet. Ezt viszont egyedi úton kell megítélni.
Szalai Erzsébet szociológus beszédét azzal kezdte: “El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!” Úgy látja, ma latin-amerikanizálódási folyamat, azaz tömeges elszegényedés, és néhányak felemelkedése zajlik, amiről a rendszerváltáskor nem gondolta volna, hogy diktatúrába torkollhat. Mint mondta, egzisztenciális és érzelmi bizonytalanság tapasztalható a társadalomban, az emberek keresik az identitásukat, és az ezt biztosító vezérekhez fordulnak.
A demonstrálók a Batthyány térről fáklyákkal vonultak át az Alkotmánybíróság Donáti úti épülete elé, ahol több százan gyűltek össze. A tömegben megjelent a szocialista Lendvai Ildikó, Kovács László, Török Zsolt, valamint Mécs Imre 1956-os halálra ítélt, Bozóki András, az első Gyurcsány-kormány volt minisztere, illetve az LMP számos parlamenti és önkormányzati képviselője.
Az LMP azután hirdette meg a megmozdulást, miután az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, majd a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.
