A Fidesz frakcióvezetője kezdeményezi az Alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített, Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
A politikus közölte, az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is módosítja a Fidesz-KDNP frakciószövetség azért, hogy 98 százalékos különadót vethessenek ki a kétmillió forintnál nagyobb állami jövedelmekre.
Lázár János szerint tudomásul veszik az Alkotmánybíróság határozatát, amely azonban csak azt bizonyítja, hogy a jelenlegi alkotmány nem képes megfelelő választ adni az emberek hétköznapi problémáira.
Fidesz-frakcióvezető kezdeményezi az Alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor az Alkotmánybíróságnak sincs ehhez joga – mondta.
Ez azt jelenti, hogy ezentúl csak az Országgyűlés dönthet ezekben az ügyekben, tehát a kétharmados kormánytöbbség változatlan formában újra megszavazhatja a 98 százalékos különadót. Egyetlen fillért sem adunk vissza az eddig beszedett egymilliárd forintból – tette egyértelművé Lázár János.
Hozzáfűzte, hogy az alkotmánymódosítás a járulékokat is olyan üggyé teszi, amelyről nem lehet népszavazást tartani. Ennek azért van jelentősége, mert az ellenzéki MSZP éppen most szeretne referendumot hirdetni, megakadályozandó a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami elvonását, és biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság is foglalkozik ezzel a törvénnyel.
Az Országgyűlés soron kívül, két héten belül szavazhat az ideiglenes alkotmánymódosításról – közölte a frakcióvezető. A szakszervezetek előzőleg üdvözölték az alkotmánybírósági döntést, az ellenzéki politikusok pedig pártállásuknak megfelelően a jogbiztonság, illetve a társadalmi igazságérzet mellett kardoskodva reagáltak a 98 százalékos különadó megsemmisítésére.