A szakszervezetek üdvözölték az alkotmánybírósági döntést, az ellenzéki politikusok pedig pártállásuknak megfelelően a jogbiztonság, illetve a társadalmi igazságérzet mellett kardoskodva reagáltak a 98 százalékos különadó megsemmisítésére. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a tisztességtelenül megszerzett közpénzek osztogatásának, más módon véget kell vetni.
Tóbiás József MSZP-frakcióigazgató azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Az MSZP külön köszöni az Alkotmánybíróságnak, hogy a döntését egyhangúlag hozta meg, és ezzel visszaadta az alkotmányosságba vetett hitet.
Az LMP szerint a kormány lépései sem a tulajdonvédelem alkotmányos kritériumainak sem a jogbiztonság követelményeinek nem feleltek meg. A párt frakcióvezetője emlékeztetett arra, már a javaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé a polgárok számára a gyarapodást.
A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült – mondta Volner János. A jobbikos képviselő hozzátette, meglátásuk szerint számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést. Mint mondta, ha a kormányoldal egy hasonló javaslatot terjeszt be, akkor annak vizsgálnák a tartalmát, de alapvetően egyetértenek ezzel az iránnyal.
Egy félórás egyeztetéssel elkerülhette volna a kormány ezt a “blamázst” – mondta az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke. Pataky Péter azt mondta, hogy a szakszervezetek mindig is bírálták a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket, ezért szívesen egyeztettek volna a kormánnyal ennek megakadályozásáról. A szabályozás azonban nem vonatkozhat a jogosan, tisztességesen megszerzett juttatások megsarcolására is. Mint mondta, ha a kormány úgy dönt, hogy újabb szabályozással próbálja elejét venni a “jó erkölcsbe ütköző kifizetéseknek” a szakszervezetek készek egyeztetni.
Megnyugtatónak nevezte a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke a döntést. Vadász Iván közölte: három ponton is alkotmányellenes volt a rendelkezés. Nem csak az volt a baj, hogy visszamenőleges hatályú volt, de 98 százalékos mértéke miatt már nem adónak minősült, hanem kisajátításnak. Az adószakértő hangsúlyozta, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépéshez megvolt az eszköz: meg kellett volna támadni ezeket a szerződéseket, “nem adóval sújtani, az adó ugyanis nem erre való”.
