A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Többen kifogásolták, hogy a jogszabály visszamenőleges. Az október 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint annak, aki már megkapta az adó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kell fizetnie a 98 százalékos különadót.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a “jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében” módosította az alkotmányt is.
Az Alkotmánybíróság szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel – a most vizsgált különadótól eltérő módon – élhet a törvényhozó. A testület egyhangúlag hozta meg döntését.
A kormány korábbi érvelése szerint azért volt szükség a különadóra, mert jó erkölcsbe ütközik, ha valaki az államtól több tízmilliós végkielégítéssel távozik. A kabinet jókora bevételt remélt a különadótól, hiszen a törvény elfogadása előtt éppen azt nevezte elfogadhatatlannak, hogy az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki. Ugyanakkor eddig csak 3,1 millió forint érkezett az APEH különadó-bevételi számlájára.
