Már a nyáron felálltak az új alaptörvényen dolgozó bizottságok, néhány hét múlva elkészül az első hivatalos szövegváltozat, és a miniszterelnök tervei szerint már jövő márciusra új alkotmánya lehet az országnak. A választásokon még csak a jobb kormányzásra felhatalmazást kérő, ám aztán a szavazófülkékben megvívott forradalomról beszélő, majd gazdasági szabadságharcot hirdető Fidesz mondanivalójának dinamikája szükségszerűen vezetett el az új alaptörvény igényéhez. Orbán Viktor minden úton-módon el kívánja különíteni kormányzását az elmúlt két évtized megannyi megpróbáltatást hozó világától. A minden téren deklarált új rendszerhez számára logikusan új alkotmány tartozik, szimbolikusan is kifejezve a szakítást a rendszerváltás zavaros korszakával. De lehetséges-e teljesen új rendszer Magyarországon? Kell-e egyáltalán tartalmilag új alkotmány hazánknak? – teszi fel a kérdést az alkotmányjogász.
Kiállta az idő próbáját
Alkotmányunk alapszerkezete egyértelműen kiállta az idők próbáját – jelentette ki Tölgyessy Péter. Rendelkezései és intézményei végig alkotmányos keretek között tartották a mindinkább háborús észjárás által irányított hazai politikát. Alaptörvényünk egyszerre biztosította a kormányzati stabilitást és a választók támogatását elveszítő parlamenti többség leválthatóságát. Alkotmányunk jobbára harmóniába hozza a kormányzati cselekvőképesség és az ellenőrzött hatalomgyakorlás egymásnak ellentmondó szempontjait.
Új célok
A szélesebb választóközönség számára 1989 legfőbb ígérete a csaknem mindenkit elérő gyors nyugatos felzárkózás volt, ám az elmúlt húsz, de különösen az utolsó hat esztendő inkább kudarcot eredményezett. A sikertelenség érzete kikezdte az egyéni szabadságjogokra, a hatalommegosztásra, a jog uralmára és a piaci versenyre épített nyugatos modellbe vetett, kezdettől sem igazán erős állampolgári hitet.
Orbán Viktor most kormányzásával a nyugatos megoldások antitézisét: a tényleges igazságosságot ígérő erős vezető akaratát kínálja. A Kádár-rendszer kisemberközpontú államszocializmusa után újra a közérdek közvetlen uralmát ígérő keleties plebejusdemokráciát ajánl. Nemcsak beszél, hanem minden elszánásával az emberek vágyainak megfelelően kívánja újraformálni a magyar gazdaságot és államot. Ideálja a közhatalom egyetlen, ellenpontok nélküli központból való irányítása. Kevéssé hisz a közvetett hatalomgyakorlás eszközeiben, a modern plurális társadalomban is szinte minden valóságos hatalmi erőforrást közvetlenül a maga kezében akar összefogni. A jogrendszert nem autonóm önmozgással bíró értékrendként tiszteli, hanem a hatalom akaratának eszközeként használja. Máris hét sietős alkotmánymódosítás változtatott az alaptörvény szövegén közvetlen napi politikai célok érdekében.
A döntés a miniszterelnöké
Jó néhány egyéni ötlet került eddig a nyilvánosság elé, mégis alig tudni valamit arról, mi lehet a végleges a tartalma az új alaptörvénynek. Sólyom László a héten javasolta: szimbolikus céljai érdekében a kétharmados többség elégedjék meg az alkotmány preambulumának karakteres újrafogalmazásával, egyébként csak súlyos indokok esetén változtasson a bevált alaptörvényen. Erősen kérdéses azonban, az új rendszerváltást hirdető kétharmados többség megelégedhet-e ennyivel. Az alkotmányozás alapkérdések tömegének újbóli megvizsgálását és eldöntését jelenti. Kapjanak-e választójogot a határon túli magyarok? Ki legyen a végrehajtó hatalom feje? Maradjon-e az Alkotmánybíróság ereje? Jól működik-e a bírói önkormányzat rendszere? Mi legyen az ügyészséggel? Fennmaradjon-e a szabadságjogok kiterjedt rendszere? Mi történjen a szociális jogokkal? Az új Alkotmányt aligha lenne okos utóbb hetente módosítgatni, ezért legalább másfélszáz alapkérdés és úgy hatszáz ezektől függő részletkérdés vár tartós döntésre. Az eddig meglehetősen rögtönzésszerűen haladó Fidesz azonban nemigen látszik felkészültnek ilyen sok, évtizedekre szóló elhatározás néhány hónapon belüli meghozatalára – véli a jogász.
Szervezetek és magánszemélyek sokasága tett javaslatot különböző módosításokra, az egész alkotmányozási folyamat mégis olyan, mint a kívánsághangversenyek általában: a kérések elhangzanak, a döntés viszont a szerkesztőé. A legfontosabb ügyekben a végső elhatározás kétségkívül a miniszterelnöké lesz. A kétharmados többség máris bejelentette, ha szükséges szavazataival egyedül is vállalja az új alkotmányért a felelősségét. Ám mi marad így a baloldali ellenzéknek? A baloldal véleményformálói közül többen máris a jogállam felszámolásának látják a Fidesz-hatalom eddigi tevékenységét. A baloldali értelmiség az önkormányzati választási törvény módosítása óta vitatkozik a Fidesz-hatalom bojkottjáról, az Eötvös Károly Intézet egyenesen az alkotmányozástól való távolmaradásra szólította fel az egész közjogász szakmát.
A „hideg polgárháború” okos lezárása a jelenlegi alapszerkezet megtartása lehet
Visszakozni már senki sem tud: a kétharmados többség nem mondhat le a köztársaság újraalapításának, a hatalmi alapszerkezet akár lényeges megváltoztatásának gesztusairól. A vereséget szenvedett baloldal viszont ezt aligha helyeselheti, hanem csak harca folytatásaként szólalhat meg a most következő vitákban. Így azonban az alkotmányozás bajosan teremthet a politikai közösség egésze által elfogadott alaptörvényt. Az új alkotmány inkább ismétlődő rendszerváltó igényeket kelthet. Ami nem veszélytelen játék – mondta Tölgyessy Péter.
Az új alaptörvény megalkotása, és akár népszavazásos elfogadása önmagában nem teszi tartósan igazolttá Magyarország hatalmi intézményeit. A demokrácia megteremtésében való állampolgári részvétel hazánkban olyannyira hiányzó élményét húsz esztendő elmúltával már nem lehet pótolni. A társadalom tényleges eredményessége nélkül nem lehet stabilizálni a hazai tömegdemokráciát. Most végre nálunk is konszolidációra és nyugodt munkára volna szükség. A hideg polgárháborús politika lezárásának kerete mégis a mindenkori ellenzéknek a hatalomváltás esélyét ígérő, az évszázados szabadságszerető magyar hagyományt feléleszteni törekvő jelenlegi alkotmányos alapszerkezet lehet – hangzott el a 180 percben.
