Belföld

Canossát járt a budapesti főbíró a 2006-os albizottságnál

Administrator
Administrator

2010. 10. 13. 13:52

A Fővárosi Bíróság elnöke szerdán megkövette azokat, akik 2006 őszén több időt töltöttek előzetesben, mint az indokolt volt.

A Fővárosi Bíróság nevében megkövetek minden állampolgárt, aki az esetleges felületes bírói munkavégzés miatt egy nappal is többet töltött a személyes szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt, mint ami indokolt volt – mondta Gatter László, az FB elnöke a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának ülésén.

Nem volt elég “muníció” a fegyelmi eljárásokhoz

A bíróság vezetője hangsúlyozta: a büntető kollégium vezetőjének, Frech Ágnesnek a jelentése alapján nem látott és nem lát lehetőséget fegyelmi eljárásra, nem látott és nem látja annak a törvényes lehetőségét, hogy a bírákat a korábban hozott döntések miatt felelősségre vonják.

Mint mondta, a kollégiumi anyag “nem adott muníciót arra”, hogy fegyelmit vagy szakmai alkalmatlansági vizsgálatot kezdeményezzen bírókkal szemben, a jelentés ugyanis nem vetette fel senkinek a személyes felelősségét. “E nélkül pedig, ha bírákat szakmai döntések miatt felelősségre vonnék, az a jogállam vége lenne” – szögezte le.

Frech Ágnest kérte, hogy a büntető kollégium az éves munkatervbe vegye fel a nyomozási bírói tevékenység vizsgálatát, a kollégiumi jelentés 2007. szeptember 14-re készült el, és 2007. október 29-én kibővített kollégiumi ülést tartottak, ahová meghívták a nyomozási bírákat és értékelték a kollégiumi vizsgálati anyagnak a megállapításait – tette hozzá.

Gatter László az ülésen előrebocsátotta: nemcsak a bírói függetlenségnek, de a vádlotti és védői jogoknak és a szabad véleménynyilvánítás jogának is megingathatatlan híve, amiről Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő, az albizottság állandó résztvevője személyes tapasztalatokkal is rendelkezik. Ezért megkövette azokat, akik 2006. őszi események kapcsán egy nappal is többet töltöttek kényszerintézkedés alatt, mint ami indokolt volt.

Mit mondanak a számok?

A bírósági vezetőtől azt kérdezték, milyen munkaterhet jelentett a bírságnak a 2006. őszén történtek, erre Gatter László elmondta, a Budai Központi Kerületi Bíróságon négy, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hét nyomozási bíró dolgozik, a 2006. őszi ügyszám nem jelentett egyedi megterhelést a bíróságnak.

Arra, hogy Frech Ágnes számítása szerint 147 ügyben rendeltek el előzetes letartóztatást, amit másodfokon négy kivételével megváltoztattak a bíróságok, 114 esetben teljesen megszüntették a kényszerintézkedést, Gatter László jelezte: önmagában a megváltoztatások száma “nem mond semmit”.

Mint mondta, az ő számításai szerint 148 gyanúsítottat érintő kényszerintézkedést elrendelő határozatból 19 esetben állapította meg a másodfok, hogy nem volt meg a kényszerintézkedés elrendeléséhez az alapos gyanú, vagyis itt nem törvényesen rendelték el az előzetes letartóztatást. A többi esetben azonban annak ellenére törvényesen, alapos gyanú alapján rendelték el a kényszerintézkedést, hogy lehet, az nem volt indokolt.

Ez ugyanolyan, mint amikor az elsőfokú bíróság felmenti a vádlottat, a másodfok pedig elítéli – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a bírósági eljárást egységként, az első- és másodfokot közösen kell kezelni.

“Rossz felé nyúltak” a bírák

Hangsúlyozta: ő igazgatási vezető, nincs beleszólása a bíróság szakmai működésébe. “Én egy gyárigazgató vagyok egy 2600 fős gyárnak az igazgatója, akinek az a dolga, a bíróság működését megszervezzem” – mondta.

Jelezte: ő csak akkor indíthat fegyelmit vagy rendkívüli szakmai vizsgálatot, ha ezt szakmai testület alátámasztja, márpedig az elkészült anyag nem tett személyre szóló konzekvenciára előterjesztést. Morvai Krisztina szerint indokolt lett volna a személyes felelősségre vonás.

Gatter kifejtette: meglátása szerint az ügyek elbírálása nem azon múlt, hogy a bírák felkészültsége megfelelő volt-e. Mint mondta, nem lát benne szándékosságot, hogy tudatos vagy súlyos hanyagsággal intézték volna a bírák az ügyeket, inkább – mint fogalmazott – arról van szó, hogy “adott szituációban rossz felé nyúltak” a bírák. Ennek súlyos következményei vannak – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezért követte meg azokat, aki sérelmet szenvedtek. Úgy vélekedett, az esetleges felületesség “nem volt szándékos, a körülmények hozhatták úgy”.

Volt-e eligazítás?

Révész Máriusz (Fidesz) kérdésére: mit tud arról, hogy egyes hírek szerint egy bíró “eligazítást” tartott az előzetes letartóztatásokról döntő bíróknak, kifejtette: Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója a bíróság elé állításos ügyeket intéző csoportot vezeti, semmilyen ráhatása nincs a nyomozási bírákra, akik a kényszerintézkedések elrendeléséről döntenek.

Ő egy szakmai vezető, akinek az a dolga, hogy a csoportjába beosztott bírák tekintetében a munkát megszervezze, az esetleges jogértelmezési problémákat szakmai értekezlet során tisztázza – szögezte le, hozzátéve, hogy sem a bíráktól, sem a kerületi bíróságok elnökeitől nem kapott olyan információt, hogy ilyen “eligazítás” történt volna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.