A MAL Zrt. vezetői tudtak a gátszakadás veszélyéről – így vallott a cég egyik munkatársa az egyik napilap információi szerint. Az őrizetbe vett vezérigazgató ügyvédje ugyanakkor egyelőre nem tudja: valóban tett-e valaki terhelő vallomást védencére nézve. Bánáti János az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta, a vezérigazgató gyanúsítása nem azon alapszik, hogy mulasztásával a gátszakadást elősegítette volna.
„Lényegében azzal gyanúsítják, hogy 2009 januárjában a katasztrófavédelmi terv nem tartalmazta az arra vonatkozó előírásokat, hogy mit kell tenni, ha egy ilyen gátszakadás bekövetkezik.” Az ügyvéd azt mondta: csak a büntetőeljárás lezárásakor, az iratismertetésnél derül ki számukra, kik és milyen tanúvallomást tettek az ügyben.
Az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője előzőleg úgy nyilatkozott: ha bebizonyosodik a gondatlan közveszélyokozás gyanúja, a vezérigazgató kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha azonban bizonyítást nyer a szándékosság is – vagyis az, hogy Bakonyi Zoltán tudott a gátszakadás veszélyéről -, a büntetési tétel öttől húsz év is lehet, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság.
Közben a köztévé híradója azt jelentette, hogy egy méterrel megemeltette a tragédiát okozó zagytározó északi falát nyáron a MAL Zrt. Egy név nélkül nyilatkozó férfi, aki csőszerelőként dolgozott a zagytározónál, azt mondta, erre azért volt szükség, mert a tározóba nem tudtak elég mennyiségű iszapot beleengedni. A hírműsornak nyilatkozó férfinak az volt a feladata, hogy a megemelt töltés fölé szerelje át az iszapot szállító csöveket. Azt mondta, hogy a tragédia napján a közeli, 9-es tározónál dolgozott és látta, hogy az erős szél miatt a vörösiszap átcsapott a gáton.
A MAL Zrt. tulajdonosai, illetve vezetői teljes magánvagyonukkal felelhetnek az vörösiszap által okozott kárért, ha kiderül, hogy hibáztak. Az ügyvédi kamara elnökhelyettese elmondta: egy büntetőeljárásban lehet olyan tényállás, amely alapján a tulajdonos vagy az alkalmazott saját személyében is kárfelelősséggel tartozik. Kovács Kázmér szerint erre akkor van lehetőség, ha megállapítható, hogy a cégnél olyan foglalkozási szabályszegés történt, amely okozati összefüggésbe hozható a bekövetkezett kárral.
