Az Országgyűlés kérje fel a kormányt, kezdeményezze az érintett önkormányzatoknál, valamint a fővárosnál, hogy a budapesti Moszkva tér a jövőben Széll Kálmán nevét viselje – indítványozzák a radikális párt képviselői (Bana Gábor, Staudt Gábor).
A javaslat indoklása szerint a Moszkva tér egyike a főváros központi tereinek, egyben az ország történelmében szimbolikus szerepet betöltő közterület. “A teret eredetileg Széll Kálmán miniszterelnök úrról nevezték el, aki többek között az 1902-es osztrák-magyar gazdasági kiegyezés atyja, a hazánk ezeréves fennállásának 1896-ban méltó emléket állító Millenniumi Országos Bizottság elnöke, a dualizmus történetének legnagyobb magyar költségvetési reformját végrehajtó pénzügyminisztere volt. A tér tőszomszédságában található Széna tér az 1956-os forradalom és a szabadságharc egyik legfontosabb helyszíne, ahol magyar nemzetőrök százai védték a forradalom eszményeit a betörő szovjet agresszorokkal szemben.”
A Jobbik ennek tükrében különösen cinikusnak és szégyenteljesnek tartja, hogy “a Rákosi –
vezetésű kommunista rendszer által eredeti elnevezésétől 1951-ben megfosztott, majd a
szovjet megszállók dicsőítésére Moszkva térré átnevezett közterület húsz évvel a szovjet
rezsim bukása után még mindig a magyarok fővárosát kétszeresen leromboló agresszoroknak
állít emléket — egy munkásságával példamutató módon élenjáró magyar hazafi helyett”.
Széll Kálmán 1867-ben vette feleségül Vörösmarty Ilonát, a költő Vörösmarty Mihály leányát, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán pályafutását.
A Szabadelvű Párt színeiben 1875 márciusától 1878. októberéig volt pénzügyminiszter. E tisztségében igen sokat harcolt miniszterelnökével, Tisza Kálmánnal, aki a jövedelemadó-emelése helyett a luxusdolgok megadóztatását támogatta.
Az egyre jobban mélyülő gazdasági válság idején, 1897 végén, ismét aktívan vett részt a magyar politikai életben, a Bánffy-kormány bukása után, 1899. február 26-án pedig kinevezték miniszterelnökké. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte.
1902-ben az osztrákokkal megkötötte az új gazdasági kiegyezést. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott. 1903. június 27-én távozni kényszerült tisztségéből.
Ajánlott link:
Széll Kálmán (wikipedia)
