Belföld

Újabb zavaros törvény a Ház előtt

A szakminisztériumnak és az oktatáspolitikusoknak látszólag közük sincs az előterjesztéshez, a pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak, Pokorni Zoltán pedig jobban átgondolná a mindennapos testnevelés bevezetését. Az intézményvezető szerint megint nem életszerű javaslat születhet. A cél üdvözlendő, de felmerül a kérdés: hol, ki és mikor fogja levezényelni a tornaórákat.

A nyári törvényhozási cunami újabb fejleményeként újabb javaslattal álltak elő kormánypárti képviselők: a KDNP oktatási programjának megfelelően bevezetnék 2011-től felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést az általános iskolákban. Mint az új parlament megalakulása óta – az ellenzék és az érdekvédelmi szervezetek támadásai ellenére – megszoktuk, ezúttal sem a témát felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, hanem négy képviselő (a fideszes Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter, és a KDNP-s, szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós) nyújtotta be a javaslatot. E jogalkotási trükkel élve nem kell ugyanis megtárgyalni a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel a törvénymódosítási elképzeléseket. (E képlet szerint a képviselő gondol egyet, ötletét beterjeszti a ház elé, a kétharmados szavazógép pedig megszavazza.)

Az külön érdekes, hogy a közoktatási törvény módosítását is érintő – „A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel benyújtott csomagban leírt – javaslat benyújtói között nem találunk oktatási szakpolitikust, a benyújtók a sport és a szociális bizottság tagjai. Talán – a „trükk” mellett – ez az oka, hogy a terv számos ponton fontos kérdéseket hagy nyitva.

Az elmélet és a gyakorlat

Ismerve a magyar gyerekek egészségi állapotát, és a túlsúlyos gyerekek arányát (minden negyedik-ötödik diák túlsúlyos, s ez az arány egyre nő), senki által nem vitatott a cél, hogy minél többet és mindennap mozogjanak a diákok. Ám felmerül a kérdés, hogy honnan és miből lesz elég szaktanár mindehhez, és hol lesz lehetőség megtartani a megnövekedett tornaórákat. Egy korábbi felmérés szerint legalább 500 iskolának egyáltalán nincs tornaterme, és sok helyütt van ugyan, de nagyon lerobbant állapotban. Nem szokatlan, hogy folyosón, tanteremben tartják meg a tornaórákat, ami egészségi és veszélyességi szempontból is megkérdőjelezhető gyakorlat. Jó idő esetén ki lehet menni az udvarra, de ezt még a javaslat benyújtói sem ígérik.

A Klebersberg Kuno Gimnázium és Általános Iskola – amúgy testnevelés szakos – igazgatója úgy véli, megint elhamarkodottan akarnak bevezetni jó célból hozott intézkedéseket. Rósa Viktor az fn.hu-nak elmondta, hogy ahhoz, hogy a jelenlegi heti 2,5-3 óra testnevelés órát heti ötre emelje, rögtön két teljes állású pedagógust kellene felvennie. Kérdés, lesz-e erre pénz. Ennél még nagyobb probléma a tornaterem megnövekedett kihasználtsága. A pesthidegkúti iskola viszonylag jó helyzetben van e szempontból, de ott is gond lenne a megnövekedett igényeket kielégíteni. Sok helyen az országban egy tornaterem van, vagy egy sincs, ott hogy fogják megoldani ezt a problémát? – teszi fel a kérdést az intézményvezető.

Még több lesz a tanóra

A törvényjavaslat tovább emelné – a sokak szerint így is megterhelő – kötelező órák számát, alsóban heti kettő, felsőben két és fél (testnevelés) tanórával. Arra nem ad választ, hogy a délutánba nyúljon át inkább a tanítási idő, vagy esetleg nulladik órákkal oldják meg a kérdést az iskolák. Azt viszont leszögezik az előterjesztők, hogy amennyiben tömbösítve oldják meg a testnevelésórákat, akkor is legyen mindennapos mozgásra lehetőségük a gyerekeknek. Arra is kitér a javaslat, hogy alsóban tanító, felsőben vagy testnevelés szakos tanár tarthatja az órákat, vagy minimum a testnevelés műveltségi területnek megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus, esetleg szakedző.

A törvényjavaslatról meg szerettük volna kérdezni az oktatási államtitkárt, de azt az információt kaptuk, hogy Hoffmann Rózsa nyaral, így nem tud válaszolni a kérdésünkre. Dobi Ágnes sajtófelelős azt mondta, hogy mivel a következő utáni tanévtől felmenő rendszerben képzelik a bevezetést, van idő mind a pedagóguslétszám bővítésére, mind a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Azt ígérte, hogy az államtitkár helyettese, Gloviczki Zoltán választ ad kérdéseinkre, de ez nem történt meg.

Pokorni, a fék

Az oktatási bizottság elnökét is megkértük, hogy értelmezze a vitatott pontokat. Pokorni Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a tövényjavaslat vitája még nem kezdődött meg, és nem is kerül napirendre a mostani ülésszakon. Ez lehetőséget ad arra, hogy azokat a szakmai kérdéseket áttekintsük, ahol jelenleg még vita van – szögezte le. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás szerint is van mód több testnevelés órát beállítani az órarendbe, amennyiben azt a fenntartó finanszírozza. A javaslat szerint a jövőben ez nem lehetőség lenne, hanem kötelező, a finanszírozásra pedig a költségvetésen belül kell megoldást keresni.

A „ki tartsa a tornaórákat?”-kérdés előtt Pokorni szerint azt kell eldönteni, hogy ebben az életkorban már sportági előkészítés zajlik-e vagy inkább a mozgás megszerettetése a cél, mert a bevezetés ütemezésénél ezt is figyelembe kell venni. „A szükséges infrastruktúra kialakítása csak fokozatosan történhet, ezért is indokolt a felmenő rendszerű bevezetés. Amennyiben a 2013-ig terjedő időszakban lehet uniós forrást erre a célra átcsoportosítani, akkor lehetséges az első és az ötödik évfolyamon a felmenő rendszerű bevezetés. Amennyiben csak később lesz erre a pénz, akkor javasolt az a megoldás, hogy csak az első osztályok esetében induljon a program, így több idő marad a tárgyi feltételek megteremtésére” – írta az fn.hu-nak válaszában Pokorni.

A terv középtávon is megvalósíthatatlan

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén nem tartja átgondoltnak a javaslatot, ezért levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottsága tagjaihoz. Kerpen Gábor szerint a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik, és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.

Kerpen Gábor azt is sérelmezi, hogy a javaslat a testneveléstárgyban feloldaná a pedagógusi végzettség kötelezettségét 2015. szeptember 1-jétől (amikorra a felmenő rendszerben bevezetett terv „végigfut”). Ez elfogadhatatlan mind tartalmában, mind az eljárást illetően – szögezte le.

Lógok a szeren

„Eleinte persze – istenem, az ember fiatal és tüzes – én is bízom a jövőben, sasszemekkel mérem a távolságot meg a mérce magasságát: apró léptekkel kezdem, nekilódulok s már látom magam, repülve lebegni a mérce fölött. De az utolsó pillanatban bölcs rezignáció fog el, közvetlen a mérce előtt – micsoda ostobaság, gondolom, és szerényen, mint egy ibolya, lehajtott fejjel bújok át alatta, olyan ember szelíd és megadó modorában, akinek esze ágában se volt ugorni, csak egy kicsit sétálni akart.
Lógok a szeren.”
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – részlet

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.