Letette miniszteri esküjét Juhász Gábor a Parlamentben. A polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés honlapján szereplő életrajza szerint áruforgalmi szakon szerzett diplomát. Ám mint kiderült, az abszolutóriumot ugyan megcsinálta, de szakdolgozat hiányában a diplomát már nem szerezte meg. Felsőfokú végzettséggel viszont rendelkezik: a szocialista politikus tájékoztatása szerint 1985-ben szerzett főiskolai oklevelet.
Diploma nélkül nem megy
A diplomabotrányok már korántsem ismeretlenek politikusaink körében. Deutsch Tamás 1998 helyett csupán 1999-től lehetett sportminiszter, miután lediplomázott az ELTE jogi karán, ahol 1986 és 1992 között megszerezte az abszolutóriumot, de a záróvizsgáig már nem jutott el.
2006 és 2007 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi (IRM) igazságügyi államtitkára, Kondorosi Ferenc, jogi szakvizsga nélkül töltötte be a pozícióját. Az eset azért váltott ki meghökkenést, mert míg jogi szakvizsga nélkül nem lehet Magyarországon diplomás jogászból ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos vagy közjegyző, addig igazságügyi államtitkár minden további nélkül, hiszen erre nem vonatkozik a jogszabály.
2007-ben Salgótarján fideszes alpolgármesterének diplomáját és doktori címét vizsgálták: Fenyvesi Gábor ugyanis a diplomáját a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén szerezte, amely nincs akkreditálva, így a dokumentum nem államilag elismert.
Sok támadás érte a korábbi szocialista kormányszóvivőt, Gál J. Zoltánt is, akinek máig nincs diplomája. Pedig iskolát is váltott közben: a Miskolci Egyetemet hagyta ott a Pécsi Tudományegyetem politológia szakáért.
Az Országgyűlés honlapja szerint szintén csupán abszolutóriummal rendelkezett Kósa Lajos, amikor gazdasági bizottság tagja, a számvevőszéki bizottság, valamint a Postabank veszteségeinek okait vizsgáló tényfeltáró albizottság elnöke volt 1998-2002 között. Neve egy másik botrány kapcsán is felmerült, amikor a nyelvvizsgáját illegálisan vásárolt, és a kipattant ügy miatt képviselői posztjáról lemondott Mező Ferencet, mint személyi tanácsadóját foglalkoztatta tovább.
Teleki László középfokú végzettséggel látta el a romaügyeket felügyelő államtitkári posztot 2002-ben, majd 2004-től az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára lett.
Nem kötelező végzettség
A diplomát azonban soha egyetlen jogszabály sem követelte meg a parlamenti képviselőktől vagy a kormánytagoktól. Miniszterelnök, illetve egyéb állami vezető lehet minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy. Ez a köztársasági elnök esetében a betöltött 35. életév kikötéssel párosul. Egyedül a szakállamtitkárok esetében kritérium a jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú végzettség. A kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény szerint eredetileg a szakállamtitkári kinevezés feltétele a jogi, közgazdasági vagy szakirányú egyetemi végzettség volt. A jogszabályt azonban 2006-ban módosították: a törvény most már egyetemi végzettség helyett csak felsőfokú végzettséget ír elő.
Voltak, akik szerint csupán Haraszthy László miatt módosították a jogszabályt. Ő 2006. december 29-én azért mondott le a környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkári pozíciójáról, mert végzettsége miatt támadták: csupán két főiskolai és nem egyetemi diplomával rendelkezett. Bár a Kormányszóvivői Iroda cáfolta, hogy a változtatásokra Haraszthy László pozícióban tartása miatt lett volna szükség, a törvénymódosítás hatályba lépését követően ismét őt nevezték ki a környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkárának.
