Ha a világ 80 államában 102 képviseletet tart fenn Magyarország, akkor hatékony munkát végezhet a diplomácia. Ennél tágabb hálózat szétforgácsolja az erőket – mondta Balázs Péter. A bezárások után minden dolgozóról gondoskodnak, senki nem kerül az utcára – fűzte hozzá.
Az EU- és NATO-tagországok körében 31 államban 39 képviselettel lesz jelen Magyarország. Azt tervezik, hogy még az év vége előtt megszűnik a lyoni, a düsseldorfi, a krakkói, a chicagói és a torontói főkonzulátus – fűzte hozzá.
Fennmarad a határ menti tizenegy képviselet – emelte ki Balázs Péter.
A Nyugat-Balkánon jelenleg hét államban van jelen Magyarország, ez változatlan marad. A FÁK-államokban és a mediterrán régióban fenntartott képviseleti rendszer sem változik. A Nyugat-Balkánon, a FÁK-tagállamokban és a mediterrán régióban így összesen 30 képviselete lesz Magyarországnak – mondta a miniszter.
Közép-Ázsiában hét államban volt és marad magyar képviselet. A délkelet-ázsiai régióban és Ausztráliában tizenegy államban sem változik a nagykövetségek száma. A főkonzulátusok közül azonban a Sydney-ben és a Hongkongban működőt bezárják. Visszavonul a magyar diplomácia Kuala Lumpurból is – tette hozzá. A Szaharán túli Afrikában is változatlan marad a magyar diplomácia – hangsúlyozta a tárcavezető.
Ahol kevesebb lesz
Latin-Amerikában csökkentéseket tervez a külügyi vezetés: Venezuelából és Chiléből kivonul a magyar képviselet és megszüntetik a Sao Pauló-i főkonzulátust is. Így négy államban marad magyar jelenlét a térségben – mondta a miniszter
A nemzetközi szervezetekben három összevonást hajt végre Magyarország.
Párizsban az UNESCO-képviselet a magyar nagykövetségre költözik be. Genfben az WTO-képviselet a magyar ENSZ-képviseletre költözik. Bécsben is összeköltöztetik az ENSZ- és EBESZ-képviseleteket – emelte ki Balázs Péter.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a bezárt képviseletekről távozók a Külügyminisztériumban dolgoznak tovább. A bezárások után minden dolgozóról gondoskodnak, senki nem kerül az utcára – fűzte hozzá.
Ötmilliárddal kevesebből kellett volna gazdálkodniuk
Balázs Péter kiemelte: 49 milliárd forint volt eredetileg a minisztérium költségvetése az idei évre, ezt csökkentette a kormány 44 milliárdra. Ezen kívül az árfolyamveszteség is sújtotta a tárcát. A Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményeként a Külügyminisztérium visszakapja az árfolyamveszteséget. Így a tárcát e miatt nem éri veszteség – fűzte hozzá.
A nemzetközi tagdíjakat is hiánytalanul ki fogják fizetni. Ugyanakkor Magyarország felülvizsgálja, hogy milyen nemzetközi szervezetekben és milyen tagdíjak mellett érdemes részt venni – mondta Balázs Péter.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy egy új épülettel bővül majd a Külügyminisztérium, amelyben 150 ember dolgozhat. Erre azért is szükség volt, mert az EU-elnökség idején több helyre lesz majd szükség – tette hozzá.
Az ellenzék szerint ez „össznemzeti ügy”
Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa szerint a nagykövetségek nem visznek, hanem hoznak az országnak, így „önsorsrontás” a képviseletek bezárása. A külképviseleti rendszer ilyen jellegű átalakítása „össznemzeti ügy”, a kormány ezért helytelenül járt el, amikor ezeket a döntéseket az ellenzékkel való egyeztetés nélkül hozta meg. Aránytalan a képviseletek bezárásával okozott kár és a megtakarítás, ha csak kétmilliárd forintot lehet megspórolni vele – tette hozzá.
A Fidesz nem tudja elfogadni a külképviseleti rendszer ilyen átalakítását, kormányra kerülése és a felülvizsgálat után újranyitják a bezárt képviseleteket – emelte ki Németh Zsolt.
Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke kiemelte: kifejezetten pozitív, hogy a realitásokra figyelemmel alakítja át a Külügyminisztérium a külképviseleti rendszert.
Kovács Kálmán, a bizottság liberális tagja szerint nagyobb óvatosságra és a gazdasági érdekek nagyobb figyelembe vételére lenne szükség az átalakításkor.
