Szájer: naivak voltunk a rendszerváltáskor

Mikor lesz ismét Fidesz-kormány?

Jósolni nem tudok, de azt gondolom, hogy az országnak az érdeke az, hogy minél előbb egy választások általi, világos felhatalmazással rendelkező kormánya legyen. Úgy gondolom, az az érv, hogy egy választási kampány akadályozná az ország gazdaságának rendbetételét, nem áll meg, mivel európai parlamenti választás mindenképpen lesz. Sőt, éppen amellett szól mindez, hogy együtt tartsuk a két választást. Így ugyanis tulajdonképpen kétszeri, „átmeneti időszakot” lehet megspórolni. Egyébként én nem hiszem, hogy a választásokkal való riogatás helyes lenne egy demokratikus rendszerben.

Európai képviselőtársaival beszélgetett a magyar gazdaság és politika helyzetéről? Ők hogyan értékelik mindezt?

Általában Magyarországon az a tévhit él az emberekben, hogy minden Magyarország körül forog, és mindenki irántunk érdeklődik. Békeidőben külföldön nem gondolnak semmit. Most kivételes helyzet van, és Magyarország kivételes helyzetbe került. Magyarország egy olyan ország volt, amely kifejezetten jól teljesített a korábbi időszakokban. Egy olyan ország, amelyre nemcsak mi magyarok lehettünk büszkék, hanem a többiek is felnéztek ránk, példaként emlegettek bennünket. Most viszont ellenkező irányba fordult Magyarország. Ezért van érdeklődés irántunk. A főbb kérdés, amit föltesznek a kollégáim, az az, hogy hogyan lehetett néhány év leforgása alatt, egy ilyen példaszerű helyzetből odáig jutni: nem hogy Izlanddal együtt emleget bennünket mindenki, hanem lényegében még annál is rosszabb kategóriába csúsztunk. Kezdve az amerikai elnöktől tulajdonképpen az európai parlamenti képviselőkig mindenki azt látja, hogy egy vergődő, rossz állapotban levő, lecsúszó ország vagyunk.

Szájer József, a Fidesz EP-delegációvezetője (Fotó: Angyal Ágnes/FN)

Hogyan értékelik a mostani helyzetet, a kormányválságot?

Jelen pillanatban mindenki várakozó álláspontra helyezkedik, hiszen nem mindegy, hogy milyen lesz az új kormány és milyen felhatalmazással rendelkezik. De azt már a korábbi időszakban is rengetegszer megkaptuk a kollégáinktól, hogy van az, hogy egy kormány látványosan megbukik, és akkor utána ahelyett hogy új választás lenne, ők tovább mutyiznak zárt ajtók mögött, az emberek feje fölött. Hogy lehet az, hogy egy kormány, amely egyértelműen elveszítette az emberek bizalmát, elveszítette ennek következtében azt a bizalmi tőkét, amellyel egy nehéz gazdasági válságban a tevékenységét folytatni tudja, nem rendel el előrehozott választásokat. Azt gondolom, hogy Magyarország problémáját ez oldaná meg.

Ez mennyiben kezelné a problémát?

A választástól nem kell félni, a választás a demokrácia ünnepe. Azzal riogatni egy országot, amely egyébként többségében mondjuk a Fideszt támogatja, hogy majd a Fidesz fog hatalomra kerülni, ha erre a választásra sor kerül, nevetséges dolog európai mércével mérve, és antidemokratikus is. Az emberek kezébe kell adni a döntés lehetőségét.

Előrehozott választás nem biztos, EP-választás biztosan lesz most nyáron. Ön személy szerint hány hellyel lenne elégedett? A mostani kormányválság inkább több helyet hozhat a Fidesznek vagy negatívan befolyásolja esélyeit?

A Fidesz eddigi létének legnagyobb győzelmét a 2004-es európai parlamenti választásokkor aratta: majdnem az összes leadott szavazatnak és az összes megszerezhető mandátumnak a felét szereztük meg. Ha egy ilyen bravúrt megismételhetnénk, azt én egy kiváló eredménynek tartanám.

Tizenegy hellyel tehát már elégedett lenne?

Igen. De természetesen minden további támogatás segíti kilábalni az országot abból a helyzetből, amelyben jelenleg van, mert politikai üzenetet küld a hatalmon levőknek: nem lehet belső alkukkal lerendezni az ország sorsát. A szavazókhoz kell menni. És nem kell megijedni a népakarattól.

Az MDF listavezetője Bokros Lajos lesz, aki bekerülése esetén elvileg az önök frakciójába ülne. Szívesen látná őt?

Az MDF mostani papírforma szerint nem jut be az Európai Parlamentbe. De rossz ötletnek tartom az MDF részéről, hogy őt indították. Először is az MDF-nek volt egy kiváló képviselője, akivel – míg az otthoni pártjaink egymással veszekedtek – mi azon dolgoztunk, hogy az európai törvényhozásban milyen szabályokat tudunk együtt elfogadni. Tehát az Európai Néppárt, az MDF és a Fidesz számára is jó együttműködési lehetőség volt. Éppen ezért én súlyos hibának tartom, hogy lecserélték. Amúgy pedig az MDF már egyszer kijátszotta a választókat, az európai parlamenti választásokon, hiszen olyan jelöltet tett a lista élére, aki egyébként nem vállalta az európai parlamenti képviselőséget. (2004-ben Dávid Ibolya volt a listavezető, ő azonban visszalépett később – a szerk.) Én egy ilyen pártban nem bíznék a jövőben. Az, hogy Bokros Lajos melyik frakcióhoz fog majd tartozni, – ha netán megválasztják – az nyilván eldől, jelen pillanatban ez egy automatikus folyamat, nem az én örömöm vagy bánatom az, ami ezt meghatározza. Ha az MDF az európai néppárton belül kíván továbbra is politizálni, akkor Bokros Lajos az európai néppárt frakciójában fog ülni. Ezt mi nem bírálhatjuk felül. Mindenesetre kérdés, hogy egy szocialista pénzügyminiszter, aki eddig csak azt tudta megmutatni, hogy hogyan tudja lerombolni az oktatást, az egészségügyet, illetve többszörösen megsértette az alkotmányt, az hogyan fogja megtalálni a helyét egy, a szociális piacgazdaságot valló közösségben.

A másik érdekes jelölt, a Jobbik listavezetője, Morvai Krisztina. Szakértők szerint Morvai Krisztina előretörésével esetleg a Fidesztől vehet el helyeket. Ön szerint ő be fog kerülni az EP-be, és a kampányban versenytársuk lehet?

Bízzuk ezt az emberekre. Tehát, ha az emberek 5 százaléka támogatást ad bármelyik érintett párt jelöltjének, akkor a demokrácia szabályai szerint, ő részese lesz. Én nem drukkolok semelyik másik pártnak, én egyedül a Fidesznek drukkolok. Minden más rajtunk kívüli politikai erőnek a bejutása a mi mandátumaink számát csökkenti. A mi listánk kiváló, azon még a 12. helyen is olyan emberek vannak, akikre számítunk. Minél kevésbé jut be Morvai Kriszta, Bokros Lajos, vagy minél kevesebb szocialista képviselő kap helyet az Európai Parlamentben, annál több fideszes lesz itt. És annál jobban tudjuk azt a munkát folytatni, amit elkezdtünk. Mi csapatban dolgozunk, és – jelenleg 18-an, a felvidéki és az erdélyi politikusokat is ideszámolva – mindenről tudunk, ami az európai parlamenti törvényhozásban történik.

Ehhez a csapathoz, ha minden jól megy, Áder János és Deutsch Tamás is csatlakozni fog. Sokan úgy gondolják, hogy őket nem annyira a szakpolitikai rátermettségük vinné Brüsszelbe, hanem inkább menekülnek az otthoni belpolitikából. Ön hogyan látja ezt?

Egyrészt úgy látom, hogy az Európai Parlamentben jobb politizálni, mint otthon, mert kevésbé viseli meg az ember idegeit. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt nincsenek küzdelmek. Én megértem azokat, akik ki akarják próbálni a magukat az európai színtéren is. Én azt gondolom, hogy mind a ketten, akiket említett, a demokrácia elmúlt 20 évének kiemelkedő politikusai. Úgy gondolom, hogy ők nagyon komoly általános szempontokat tudnak hozzátenni a mi itteni munkánkhoz. És talán abban is tudnának segíteni, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon otthon a munkánk.

Barsiné Pataky Etelka szakmai teljesítménye nem fog hiányozni?

Nincs olyan fideszes politikus itt, akivel mint delegációvezető az elmúlt öt évben együtt dolgoztam, és akinek a munkájával ne lennék elégedett. Én azt gondolom, hogy mind Barsiné Pataky Etelka, mind Becsey Zsolt, mind De Blasio Antonio egészen kiváló munkát végzett és én mindenkit sajnálok, aki nem tudja vagy nincs módja folytatni.

Mint delegációvezetőnek, volt beleszólása a lista összeállításába?

A Fideszen belül olyan rendszer működik, hogy az európai parlamenti választások kapcsán a delegáció vezetőjét megkérdezik. És én mindenkit jó szívvel ajánlottam a mostani képviselők közül. Nyilván a listán levő helyek száma korlátozott és ezért változtatni kellett a csapaton. A politikában azt gondolom, hogy 5 év alatt sok változás megérik és ennek a hatását láthatják az emberek a listákon.

Kicsit távolodjunk el az EP-től. 20 éve volt a rendszerváltás, amelynek ön is meghatározó alakja volt. Hogyan értékeli ennyi év után? Sikeres volt? Ezt várta tőle? Hol is állunk most?

Szemben azokkal, akik relativizálni akarják ezt a pillanatát a magyar politikának, és úgy vélik, nem történt rendszerváltás, azok tévednek, vagy rosszul értelmezik a tényeket – szándékosan vagy akaratlanul. Ráadásul azok malmára hajtják a vizet, akik politikai értelemben valójában vagy nem akarták ezt a rendszerváltást, vagy kényszerűségből tűrték el. Ami nem jelenti azt, hogy a demokráciára való áttérés hibátlanul történt volna. Nem jelenti azt, hogy rengeteg dolgot, – akár jómagam is, vagy az általam, az én döntéseim, véleményem által is befolyásolt Fidesz szempontjából – ne tennénk ma másképpen, ha vissza lehetne menni az időben.

Mit ért ez alatt?

A polgári erők naivitása sok bajhoz és problémához vezetett. Így maradt Magyarország egy olyan ország, ahol – tulajdonképpen a volt szocialista országok közül, ha nem is egyedüliként, de majdnem – az előző kommunista nómenklatúraelit és annak különböző mutációi kis sérüléssel, de meg tudták őrizni a hatalmukat. Először gazdasági hatalmat szereztek, majd ezen keresztül visszaszerezték a politikai hatalmat. A médiában olyan befolyásoló erőre tettek szert, amely ezt lehetővé tette. Ilyen értelemben a rendszerváltásnak az egyik fő hibája, hogy nem hozott létre valójában esélyegyenlőséget. És nemcsak a politikai erők között, de a társadalom számára sem mobilitási, sem felemelkedési lehetőséget nem hozott. Ennek egyik fő oka, hogy nem ügyelt eléggé az oktatásra. Azt gondolom, hogy az oktatáshoz való hozzáférés mindenki számára – tekintet nélkül társadalmi háttérre vagy a kisebbséghez való tartozásra – demokráciakérdés. És ebben a tekintetben a rendszerváltozás csődöt mondott. És ez az ország teljesítményén is egyre jobban meglátszik. Egyre több a szegény, a cigányság gondja pedig külön kiemelendő.

Ha a Fidesz kétharmadot szerezne – egy előrehozott választáson, vagy 2010-ben akár – tudna változtatni ezen a helyzeten?

Elsősorban tartalmi értelemben tartom szükségesnek a rendszerváltás megújítását. Egy új felhatalmazással rendelkező kormány egyik fő feladatának annak kell lennie, hogy ezt a fajta társadalmi mobilitást, mozgást és lehetőséget megteremtse.