iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozata az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit veszik alapul.
A sorozat előző részei:
Késésért nem járhat igazolatlan óra
A rossz gyerek nem kaphat egyest
Elbocsátható a diákverő tanár
Az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról (továbbá a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók neveléséről) a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A fenntartó dönt, többek között iskolák, óvodák létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, meghatározza az intézmény költségvetését, az indítható csoportok, osztályok számát, ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. A fenntartónak számos jogosítványa van az iskolák, óvodák irányításával kapcsolatban, azonban be kell tartania néhány tartalmi és eljárási korlátozást.
A nevelési-oktatási intézmények országosan tapasztalható átszervezései, összevonásai és megszüntetései gazdasági és demográfiai okok természetes következményei, ugyanakkor ezeket mind a tanulók, mind a pedagógusok súlyos sérelemként élhetik meg. Sok esetben tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzik magukat. Az Oktatási Jogok Hivatalához rengeteg beadvány érkezik ezzel kapcsolatban, viszont ezeket a fenntartói döntéseket az ombudsman kizárólag törvényességi okokból vizsgálhatja felül. Célszerűségi szempontból felülbírálni azokat egyetlen szervezetnek sincs joga.
A fenntartó joga bezárni az iskolát
Önmagában nem tekinthető jogellenes magatartásnak egy intézmény átszervezése, összevonása, megszüntetése, ha a fenntartó betartja az erre vonatkozó garanciális szabályokat. A szülők, diákok, pedagógusok és egyéb érintettek jogainak védelmét egyrészt egyrészt – ez kötelező eljárási szabály –, a véleményük beszerzése jelenti, másrészt az a törvényi követelmény, hogy az oktatásról továbbra is megfelelő színvonalon kell gondoskodni. Úgy, hogy annak igénybevétele a tanulónak, szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet. Hogy az intézmény átszervezése aránytalan teherrel jár-e, ennek eldöntéséhez a fenntartónak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét, és egy, az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő állásfoglalását is.
Iskolabezárások: szakíts, ha bírsz
A fenntartói döntések másik korlátja, hogy tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben a fenntartó iskolát nem indíthat, iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szervezhet át és nem szüntethet meg.
Nem sokat tehetnek a szülők
A fenntartó ellen, az előírt előzetes vélemények, egyetértések, szakvélemények beszerzésének elmulasztása miatt jogorvoslati lehetőséggel élhetünk a közigazgatási hivatalnál vagy akár a bíróságnál. Ha viszont a fenntartó betartja a vonatkozó garanciális szabályokat, a döntése nem jogsértő. A tanulók és a szülők azonban ilyenkor is kinyilváníthatják fenntartásaikat, javaslattal élhetnek, kérdéseket, kezdeményezéseket fogalmazhatnak meg, s ezek mind hatással lehetnek az önkormányzat átszervezésről meghozandó döntésére.
Egy aggódó szülő arról kért információt az Oktatási Jogok Hivatalától, milyen tájékoztatási kötelezettsége van az intézménynek azon elsősök számára, akik a középiskola átszervezése miatt egy jogutód intézményben fogják már megkezdeni a tanévet. A kérdés arra irányult, hogy a jövendőbeli elsősöket kell-e, és ha igen meddig kell értesítenie az igazgatónak az intézményváltozásról. Ha az iskola megállapítja, hogy a meghirdetett tagozatot nem tudja elindítani, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket. Tehát ha az az osztály, amelybe a tanulók felvételiztek nem indul, erről a felvételt követő 3 munkanapon belül tájékoztatást kell adnia az igazgatónak.
Sok szülő kifogásolja, hogy az osztályösszevonások miatt gyermekének magas létszámú osztályban kell tanulnia. A fenntartó joga ugyan, hogy döntsön a közoktatási intézményekben működő osztályok számáról, e döntése azonban nem korlátlan.
A maximális létszám: alsóban 26, felsőben 30 fő
Korlátot jelent például az egy osztályba felvehető tanulók száma. A tanulók osztályba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az iskolai osztályokat úgy kell megszervezni, hogy az 1-4. évfolyamra felvett tanulók száma ne lépje túl a maximális 26 fős, az 5-8. évfolyamon pedig a 30 fős létszámot. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot – legfeljebb húsz százalékkal – át lehet lépni a tanév indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul. Akkor is jogszerűen sorol egy osztályba a maximális létszámnál több tanulót az iskola, ha az a tanév során új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
Az osztályösszevonás további korlátját jelentheti a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló rendelet, amely szerint a tantermek egy tanulóra jutó alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 négyzetméter.
Egy fővárosi általános iskola és gimnázium szülői munkaközössége (SZMK), diákönkormányzata (DÖK), illetve az iskolaszék a helyi önkormányzat képviselő-testületének a döntését kifogásolta. A döntésben a felvételi eljárás rendjét évközben módosították azzal, hogy 5. és 9. gimnáziumi évfolyamot nem indít az iskola. Az önkormányzat két másik fenntartásában lévő intézményben pedig meghatározták azt, hogy csak azon tanulók tanulhatnak tovább az intézményben a 9. évfolyamon, akik máshová nem jelentkeztek vagy nem nyertek felvételt. Kifogásolták a panaszosok azt is, hogy az eljárás során nem kérték ki az SZMK, a DÖK és az iskolaszék véleményét.
Ez a képviselőtestületi határozat nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az évfolyamok számának megváltoztatása intézményátszervezésnek minősül, a fenntartó azonban nem kérte ki az érintett intézmény alkalmazotti közösségének, a diákönkormányzatnak, a szülői szervezetnek a véleményét a döntéshozatalt megelőzően. Hiányzott a fővárosi önkormányzat előzetes szakvéleménye is. Sérült a szabad iskolaválasztási jog és a jogbiztonsághoz fűződő jog azzal is, hogy a tanulók későn értesültek a változtatásokról. Az adott évben a középfokú iskoláknak 2006. októberig kellett nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, ezt követően nem lehet azon változtatni. A fenntartó – a közigazgatási hivatal közben megszületett határozata miatt – a határozatát visszavonta.
