iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozatot indít az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit és a vizsgálat után tett ajánlásait, illetve az azok alapján született megoldásokat veszik alapul.
A sorozat következő részét jövő héten olvashatja!
Az oktatási ombudsman szerint az emberi méltóság mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése.
A közoktatási törvény szintén kiemeli, hogy a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ezek érvényesülése nem függ attól sem, hogy a gyerek teljesíti-e a kötelességeit az óvodában vagy az iskolában.
Egy tanár testi fenyítést alkalmazott több tanulóval szemben. Számos alkalommal előfordult, hogy a pedagógus a fegyelmezetlen tanulókat megpofozta, fülüket megtépte, fejüket a táblába verte. Az intézmény vezetője az ügyet kivizsgálta és a pedagógus ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek következményeként a tanár fegyelmi megrovásban részesült. Ezt követően a pedagógus munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették.
A testi fenyítést alkalmazó pedagógusok részéről gyakran elhangzik az az érv, hogy a rend biztosítása érdekében a súlyosan fegyelmezetlen gyermekkel, tanulóval szemben nincs más eszköze, mint a testi fenyítés. A nevelő-oktató tevékenység során ugyan a pedagógusok szabadon mérlegelhetik, hogy milyen pedagógiai módszert választanak a gyermekek fegyelmezésére, választásuknak azonban szigorú jogi korlátai vannak. Nem alkalmazható olyan fegyelmezési eszköz, amellyel a pedagógus megsérti a gyermek méltósághoz és a testi épséghez való jogát.
Egy gyereket olyan súlyosan bántalmazta osztályfőnöke, hogy a tanuló kórházba került. A szülő az ombudsmannál kifogásolta, hogy bár haladéktalanul felhívta az intézmény vezetőjének figyelmét az esetre, mégsem kapott semmilyen tájékoztatást arról, mi lett ennek a következménye. Sőt, a pedagógus zavartalanul végezhette tovább munkáját.
A pedagógus ellen fegyelmi eljárás indult, amelynek során az osztályfőnök elismerte, hogy a gyermeket fejen ütötte. A pedagógus meghallgatása során elmondta, hogy az osztállyal sok fegyelmezési gondja volt, amiket megbeszéléssel próbált megoldani, de ebben az esetben a tanuló többszöri rászólás után sem hagyta abba a fegyelmezetlen magatartást. A fegyelmi tanács megállapította, hogy a pedagógus a legsúlyosabb fegyelmi vétséget követte el, ezért vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést alkalmazták, és a tanárt elbocsátották.
A szülők gyakran sérelmezik, hogy a testi fenyítést alkalmazó pedagógus ellen indul ugyan fegyelmi eljárás, annak végén azonban túl enyhe büntetést szabnak ki. Az oktatási ombudsmannak erre nincs befolyása, de támpontul meg szokta jelölni a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntését, amely szerint a pedagógus felügyeletére bízott gyermekkel szemben nem alkalmazhat testi fenyítést, ilyen esetben a pedagógus által elkövetett vétség olyan súlyú, hogy azzal a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az elbocsátás is arányban állhat.
Egy gyermekkel az óvónő embertelen módon bánt, illetve fizikailag és pszichikailag bántalmazta. Az ügyet kivizsgálták. A pedagógus elismerte, hogy a gyermeket nyaklevessel fegyelmezte, illetve fegyelmezetlen magatartása miatt bezárta a zuhanyzóba. Az óvónőt írásbeli figyelmeztetésben részesítették.
A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek, tanulók emberi méltósághoz való joga sérülhet akkor is, ha a tanárok tanulókkal való bánásmódja, pedagógiai módszerei nem megfelelőek. Gyakran okoz nehézséget annak megállapítása, hogy hol húzódik a jogszerűség határa a különböző pedagógiai módszerek tekintetében.
Egy tanuló testnevelés felszerelése eltűnt a szekrényéből, ezt jelezte is testnevelés tanárának. A pedagógus azonban nem vizsgálta a felszerelés eltűnésének az okát, hanem felszólította a tanulót, hogy utcai ruhában végezze el a testnevelési gyakorlatokat. A diák szülője méltóságsértőnek és balesetveszélyesnek érezte a tanár eljárását. Az ombudsman szerint ez az eset felveti az oktatási jogok sérelmét. Amennyiben ugyanis olyan helyzet áll elő, amelyben a nevelési, tanítási módszer alkalmazása miatt veszélybe kerül a tanuló testi épsége, a pedagógus elmarasztalható döntéséért. A testnevelés órára előírt speciális felszerelés elsődleges célja, hogy a tanórai feladatok végrehajtása során a gyermekek ne sérüljenek és a balesetveszélyes helyzetek ilyen módon elkerülhetőek legyenek. Amennyiben a pedagógus ezt figyelmen kívül hagyja, úgy ezzel a magatartásával veszélyezteti, sérti a tanulói jogokat. Az iskola igazgatója az érintett pedagógusnak jelezte, hogy felszerelés hiányában a tanulóknak csupán a felügyeletét kell biztosítani, így ezeknek a tanulóknak – balesetvédelmi okok miatt – csak passzív szemlélőként kell részt venniük a testnevelésórákon.
