Belföld

Oktatásügy: állandó változásra kell berendezkedni

Noha egyre inkább hallani a közoktatás szereplőitől, hogy elegük van az állandó reformokból, a következő időszakban is állandó változásokra kell számítani e területen. A vészesen csökkenő gyermeklétszám és a roma gyerekek integrációjának sürgető kényszere mellett folyamatosan a világ megváltozott igényeihez kell szabni az oktatási rendszert.

A folyamatos változást leginkább a demográfiai mutatók teszik sürgetővé – emelte ki Halász Gábor oktatáskutató a múlt héten lezajlott 7. Nevelésügyi Kongresszus vitaindító előadásában. Idén a 18 éves korúak létszáma Magyarországon valamivel több, mint 125 ezer fő, a 6 éves korúaké viszont mindössze 97 ezer fő.

Azaz az iskolarendszerbe belépők száma körülbelül a háromnegyede a kilépők számának. 2003 óta többen lépnek be a felsőoktatásba, mint ahányan az általános iskolába. Egy évtized múlva, ha nem változna semmi a rendszerben, akkor minden egyes közoktatásból kilépő diák továbbtanulhatna a főiskolákon, egyetemeken, és még így sem töltenék be az összes férőhelyet.

Csak a rendszer zsugorítása már nem elég


Halász Gábor

Halász Gábor

A demográfiai kényszer miatti változás szükségszerűsége annál is inkább sürgető, mert az elmúlt időszakban – noha a népesség alakulásának mutatói előre tervezhetővé tennék a reformlépéseket – szinte semmit nem alkalmazkodott a rendszer a csökkenő gyereklétszámhoz. 1990 és 2006 között az általános iskolában tanulók létszáma csaknem 30 százalékkal csökkent, ugyanakkor a pedagógusok száma kevesebb, mint 14 százalékkal, az iskolák, óvodák száma pedig mindössze 4 százalékkal.

Halász Gábor szerint ez oly mértékű demográfiai csökkenés, hogy pusztán a meglévő oktatási rendszer méreteinek zsugorítása már nem elegendő a probléma orvoslására. Alapvető strukturális átalakításokra volna szerinte szükség, amely ráadásul túlmutat az oktatási rendszeren. Az oktatáskutató ugyanakkor nem túl optimista a tekintetben, hogy minderre a ma Magyarországán az érintett társadalmi szereplők egyetértésre jutnának egy ilyen horderejű kérdésben. Ráadásul az elmúlt években felszámoltuk azokat a kutatói kapacitásokat, amelyek megalapozott irányt mutatnának a szükséges átalakításokhoz – véli Halász Gábor.

A tanulók 15 százaléka roma

Egy másik nagy vízválasztó, amely az oktatás világában ma határvonalat szab a sikeresebb és kevésbé sikeres társadalmak közé, a társadalmi heterogenitás kezelése. Ez Nyugat- Európában jellemzően a bevándorló kisebbséggel való együttélési formákat jelenti, vagy az oktatásra vetítve: azok gyerekei integrált nevelésének elterjesztését.

Magyarországon a társadalom peremére szorult roma népesség gyermekeinek oktatása jelenti a meghatározó kihívást. A kutatók 15 százalékra becsülik a roma tanulók arányát a teljes tanulói népesség körében, és ez az arány folyamatosan nő. Vannak olyan térségek, ahol már jó ideje többségben vannak a roma diákok. A magyar oktatásügy egyik legnehezebb feladata a roma gyerekeket sújtó szegregáció felszámolása, és az integrált oktatásuk elterjesztése.

Mindehhez a jogi eszközök nem elégségesek. Egyrészt a sikeres integráció a hagyományos oktató-nevelő munka gyökeres átalakítását feltételezi, másrészt a munkaerőpiacról kiszorult roma lakosságot, a gyerekek szüleit, vissza kell vezetni a munka világába.

Kevesebb a kiselsős, mint a felsőoktatási hallgató (fotó: mti)

Kevesebb a elsős van az általánosban, mint gólya a felsőoktatásban (fotó: mti)

Cselekvőképes munkavállalókra van szükség

A fejlett világ oktatási rendszereiben forradalmi változásként írják le sokszor az eddigi tömegoktatásról az egyénre szabott oktatásra való áttérést. Az előbbiben a tanárok feladata az volt, hogy „leadják” a központi tananyagot. Annak komoly feltérképezésére nagyon ritkán vállalkoztak, hogy ezt milyen hatásfokkal teszik. Természetesen a tömegoktatás is kitermelt jó – eredményes – iskolákat, de ennek megállapítása nem volt lényeges.

Ma elkezdték komolyan venni az eredményesség mérést, és sok helyen már minden egyes iskoláról és minden egyes diákról meg tudják állapítani, hogyan teljesít. Mindez együtt jár a hazánkban is egyre többet hangoztatott kompetencia-fejlesztés előretörésével, amikor is megváltozik a tanítás-tanulás célja. Míg korábban a megtanított anyag memorizálása, visszamondása volt az elvárás, ma az a társadalmi elvárás, hogy mindenki az adott élethelyzetben a tudását aktivizálni tudó, cselekvőképes és problémamegoldásra képes emberként lépjen ki az oktatási rendszerből.

A pedagógusokon múlik

A Magyarországot is elért változások a tanári szerepeket, a pedagógus feladatait is átszabja. Hogy mennyire fontos egy oktatási rendszer minőségében a pedagógusok munkájának színvonala, azt több kutatás alátámasztotta. Legutóbb a 2007-es, úgynevezett McKinsey-jelentés egyszerűen úgy fogalmazott, hogy „az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják”.

Probémamegoldásra kell tanítani a diákokat (fotó: mti)

Probémamegoldásra kell tanítani a diákokat (fotó: mti)

Az államnak itt több feladata is volna. Egyrészt megteremteni annak lehetőségét, hogy a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés segítségével a tanárok (és a leendő tanárok) felkészülhessenek és alkalmazkodhassanak az új szakmai kihívásokhoz. Másrészt olyan vonzóvá kellene tenni a pedagógusi pályát, hogy e területre igényes és jó minőségű munkaerő áramoljon, illetve amely már ott van, ne menjen el, ne váljon motiválatlanná – szögezte le Halász Gábor.

A változás is lehet stabilitás

Mindezek alapján az oktatáskutató azt vetítette előre, hogy az oktatásban az állandó változásra kell felkészülni. Ez azonban nem biztos, hogy ellentmond a stabilitás iránti természetes igényeknek, hiszen változó környezetben csak a változás teremthet stabilitást, és a megszokott viszonyok fenntartása okozná a legsúlyosabb bizonytalanságot – zárta előadását Halász Gábor.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.