Belföld

“Magyar tette tönkre az SZDSZ-t”

A Szabad Demokraták Szövetségét Magyar Bálint hozta létre. Ő is tette tönkre – írja Kőszeg Ferenc az ÉS legújabb számában Sakk! Matt? című cikkében.

„A demokratikus ellenzéknek nem volt tagsága, de nem kérdés, hogy Magyar Bálint a demokratikus ellenzékhez tartozott” – nyit az SZDSZ egykori alapítója. Magyar szociológusként egykor az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa volt, 1981 januárjában intézeti kiküldetésben Lengyelországba utazott, Varsóban Szolidaritás-vezetőkkel is találkozott. A lengyel állambiztonsági szervezet folyamatosan a nyomában volt, majd tíznapos kiküldetésének hetedik napján kiutasították az országból, itthon pedig a kutatóintézet igazgatója, Bognár József akadémikus, országgyűlési képviselő fegyelmivel elbocsátotta az állásából – meséli el. Végül az MTA elnöke, Szentágothai János járt közben, s a Szövetkezeti Kutatóintézetben folytathatta munkáját.

Mindezt azért indokolt itt elmondani, mert a rendszerváltás idején még volt rangja annak, hogy valaki nem akkor fordult nyíltan szembe a rendszerrel, amikor a szembefordulás már kelendő árucikké vált – folytatja Kőszeg. „Máig úgy vélem, hogy az egykori „másként gondolkodókat” összeköti ez a múlt, lett légyenek egykor polgári liberálisok vagy népnemzetiek, katolikus szolgálatmegtagadók, vagy karizmatikus keresztyének, s akár SZDSZ-képviselő lett belőlük, akár Kossuth téri rendszerváltó.”

Magyar Bálintnak titkos összekötő szerepe volt, hogy állását kutatóként megtarthassa. Elsősorban nem az egzisztenciális biztonság miatt, hanem egyrészt a munkája, a kutatási téma miatt, másrészt azért, mert nem akart kiszakadni az értelmiségi közegből. „Nem akart belemerülni az ellenzéki mozgalomba, amelynek forgatagában voltak kiváló, alkotó szellemek, de megbillent személyiségű habókosok is, és ahol sokakról nem lehetett tudni, hogy azért rúgták-e ki őket az állásukból, mert ellenzékiek voltak, vagy azért lettek ellenzékiek, mert kirúgták őket.”

Kőszeg ezután bemutatja, hogyan is jött létre a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az SZDSZ. Az átalakulás nem volt egyszerű: „A sikerben jelentős része volt Bálint szenvedélyes beszédének is. Ezért állítom, hogy – bár a szervezet megalakításán négyen-öten dolgoztunk, vitázva, de együttesen -, ha egy személyt kell megneveznem az SZDSZ létrehozójaként, akkor Magyar Bálint az.”

A továbbiakban részletesen bemutatja a rendszerváltást követő időket, a két akkori nagy párt, az SZDSZ és az MDF együttműködését. Jelzi a fordulatot is: az SZDSZ-vezetésben többen, így Szabó Miklós „a megszilárduló demokrácia legnagyobb veszedelmének az MDF és az általa uralt kormány központosító törekvéseit, olykor új diktatúra kiépítésére irányuló tevékenységét tekinti”. Nincs itt még szó a szélsőjobboldali veszélyről, amely később a fő indokolása lett az MSZP felé való közeledésnek: Szabó Miklós magában az Antall-kormányban látott veszélyt a demokráciára – teszi hozzá.

Azután megismerhetjük a Magyar és Tölgyessy közötti konfliktus, gyűlölet mélységeit, valamint a liberális párt platformosodását. A nagyobbik liberális párt 1993 tavaszán lassú, óvatos lépésekkel megindult a szocialistákkal létrehozandó koalíció felé – írja. 1990-91-ben a sajtó dédelgette a Fideszt, de amikor a közvélemény-kutatások azt sugallták, hogy az 1994-es választás a népszerű Fidesz és a felfelé kúszó MSZP között fog eldőlni, a lapok, kivéve a kormányközeli Pesti Hírlapot szembefordultak a fiatal demokratákkal. A csúf székházügyet (a Fidesz és az MDF a köteles résznél jóval nagyobb adagot kapott a pártoknak juttatott székházvagyonból, s a többletet áron felül adta el az állami tulajdonú Külkereskedelmi Banknak) jócskán felfújták, miközben arról, hogy az MSZOSZ a saját hasznára ad el olyan ingatlanokat, amelyek a szakszervezetek összvagyonát képezik, csupán a Beszélő írta meg.

És kezdődött a fordulat: 1993. november 3-án, amikor Fodor kilépett a Fideszből, nem ült át, mint sokan várták, az SZDSZ padsoraiba, hanem lemondott a mandátumáról. E gesztusa alapján Magyar Bálint Fodort a politikai etika hercegének nevezte. „De nem kellett hozzá nagy fantázia, hogy bárki sejthesse, néhány hónap múlva, amikor a ciklus véget ér, Fodor (a nyomában lemondott képviselőtársaival, Molnár Péterrel és Ungár Klárával együtt), az SZDSZ színeiben fog visszatérni a politikai életbe.” Az Országos Tanács ülésén Magyar Bálint, az SZDSZ kampányfőnöke bejelentette, hogy Fodor az országos lista második helyén indul, rögtön a listavezető, Kuncze Gábor után. Erre a döntésre Magyar Bálintnak, de az Ügyvivői Testületnek sem volt joga, az országos listát az OT-nak kellett jóváhagynia, és ezt meg is tette, már hetekkel korábban. A Fidesz országosan legnépszerűbb politikusának a látványos befogadása az SZDSZ-be kihívóan barátságtalan gesztus volt a Fidesszel szemben: ilyet egy párt az ellenfelével tesz meg, nem azzal a párttal, amellyel választási szövetséget kötött.

Ennek ellenére az SZDSZ nem ismerte el, hogy közeledik az MSZP-hez.

(Teljes írás az ÉS-ben olvasható!)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.