“Azok a kampányok, azok a bűnbakképző mechanizmusok és az a fajta társadalmi támogatottság, ami akkor is megvolt, úgy tűnik, hogy itt is formálódik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a politikusok nem ismerték fel ennek a veszélyét, hogy ezt meg kellene állítani” – mondta Kállai Ernő. Hozzátette: a politikai nyilatkozatok, aláírásgyűjtések ma már nem elegendőek, jogi lépésekre van szükség.
Az elmúlt időszak felmérései azt mutatták, hogy a megkérdezettek akár 70-80 százaléka támogatta az olyan jelenségeket, amelyek valamilyen kisebbség ellen irányultak – mutatott rá.
A diszkrimináció intézményes kereteket ölt Magyarországon, azzal például, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek a cigányok ellen. A mai magyar társadalom jelentős többsége pedig támogatja ezeket az elképzeléseket – hangsúlyozta Kállai Ernő.
Társadalmi válság
Nagyon erős társadalmi válság söpör végig a magyar társadalomban. Nő a társadalmi elégedetlenség, ami a kisebbségeken csapódik le – tette hozzá. Ezzel párhuzamosan – mondta – erősödnek a kisebbségekkel szembeni “alternatív önvédelmi mozgalmak”.
Az országgyűlési biztos kiemelte, hogy az erősödő diszkrimináció azonban nemcsak magyar, de európai tendencia is.
A romák is felelősek
A magyarországi helyzetről szólva Kállai Ernő rámutatott, hogy ugyanakkor a romák is felelősek, mert az elmúlt évszázadokban nem sikerült ütőképes értelmiségi réteget kinevelniük és jelentős önszerveződő közösségeket létrehozniuk.
Az oktatási konferencián mondott beszédében Kállai Ernő azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon keveset lehetett hallani a roma holokausztról az oktatásban.
Passzív elfordulás
Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára felszólalásában kiemelte: amikor arról beszélünk, hogyan lehet megismertetni a holokausztot, akkor arról is beszélni kell, milyen felelősség terheli a többségi társadalmat, azokat, akik aktívan részt vettek az üldözésben és a megsemmisítésben, és azokat, akik passzívan elfordultak.
Az államtitkár szerint nincsenek komolytalan rasszista megnyilvánulások. Nincsenek ártalmatlan őrültek. Nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, amelyet “a mindenkori gárdák” ebben az ügyben tesznek – húzta alá.
Gerjeszteni a demokráciát
Gabriele Mazza, az Európa Tanács oktatási igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a tanács szeretné terjeszteni a demokráciát az iskolafalakon belül és kívül is. Az oktatáson belül kiemelt program a romák oktatása, ezen belül is a tanárképzés.
Az Európa Tanács kiemelt helyre sorolja az oktatási programjában a történelemoktatást, ezen belül is a holokauszt megismertetését. Abban reménykedünk, hogy a fiatalokkal szolidáris Európát lehet építeni – tette hozzá.
Augusztus 2-a
A roma holokausztról augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte. Magyarországon 1994 óta emlékeznek meg a második világháborúban odaveszett roma származású áldozatokról.
Pontos adatok hiányában szakértők félmillióra becsülik a második világháborúban elpusztított romák számát. A Magyarországról elhurcolt áldozatok számáról ellentmondásosak a történészek becslései. Van, aki ötvenezer, van, aki ötezer emberről beszél – derül ki a Roma Sajtóközpont Kiadványából.
