Belföld

Az SZDSZ döntött: kilép

Az SZDSZ április 30-ával kilép a koalícióból, erről döntöttek a párt küldöttei a rendkívüli küldöttgyűlésen Budaörsön. Hétfőn Gyurcsány részt vesz a liberálisok frakcióülésén. Horn Gábor aggódik az elkisgazdásodástól.

A kilépésre 434 küldött szavazott igennel, 53-an nemmel, míg 32-en tartózkodtak. A végső döntés előtt a küldöttek szavazatukkal elutasították Szentkuti Károly Győr-Moson-Sopron megyei elnökének és három másik szabad demokrata politikusnak a javaslatát, amely arról szólt, hogy a párt csak szeptember 1-jén lépjen ki a koalícióból.

A rendkívüli küldöttgyűlés zárszavában Kóka János bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc hétfőn részt vesz az SZDSZ képviselőcsoportjának ülésén. Az SZDSZ elnöke elmondta, szombaton beszélt telefonon a miniszterelnökkel, és meghívta a testület ülésére, ahogy Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőt is.

Kóka János

Kóka János

Tájékoztatása szerint egy héttel később ő megy el az MSZP frakcióülésére, hogy megköszönje az együttműködést és beszéljen arról, hogy mit jelent az SZDSZ számára a konstruktív ellenzékiség.

Horn: normálisnak maradni

Horn Gábor az SZDSZ történelmi feladatának nevezte annak megakadályozását, hogy egy esetleges előrehozott parlamenti választáson a Fidesz kétharmados többséget szerezzen. A küldöttgyűlésén elmondott zárszavában az ügyvivő azt hangsúlyozta, hogy a szabad demokrata politikusoknak “normálisnak” kell maradniuk és nem szabad egymásnak esniük.

Horn Gábor összegzésében kiemelte: az SZDSZ megalakulása és a koalíciókötés után a párt történetének harmadik legfontosabb döntését hozza meg. Egyetértett azokkal a felvetésekkel, hogy szükség van önkritikára, de azzal – mint mondta – nem tud mit kezdeni, hogy vannak, akik szerint más irányba kellene mennie a pártnak.

Aggályosnak tartja az elhangzottak alapján, hogy az SZDSZ elindulhat azon az úton, amelyen a kisgazdák, akik felszámolták magukat, mert nem tudtak együttműködni.

A törvényjavaslatok tartlamát nézik ezentúl

Kóka János a szavazás után elmondta, hogy a jövőben konstruktív ellenzékként akarnak politizálni, a parlamentben pedig nem a törvényjavaslatok eredete, hanem azok tartalma alapján alakítják ki politikai állásfoglalásukat. Hozzátette: bármelyik párt kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely Magyarország versenyképességének, gazdasága növekedésének, a munkahelyteremtésnek vagy az emberi jogok szilárdabb képviseletének irányába mutat, ezeket az SZDSZ, ha módosító javaslatokat benyújtva is, de hajlandó támogatni. Hozzátette: a nagy témákban saját kezdeményezésekkel is elő akarnak állni.

A pártelnök azt is elmondta, hogy vasárnap reggel az SZDSZ országos tanácsa egyhangúlag fogadta el a párt 2007-es beszámolóját és a 2008-as pénzügyi tervét. Egyúttal elfogadták a két küldöttgyűlés és az ezek között tartandó jelöltállítás szabályait is.

Rendet tesznek az SZDSZ-ben

A párt tisztújítására június 7-én kerül sor, ahol megválasztják az elnököt, az ügyvivőket és az országos tanács húsz közvetlenül választott tagját. Ezt követően a nyár folyamán valamennyi kerületi, megyei és városi szervezetnél is tisztújítást tartanak, az SZDSZ országos tanácsa pedig várhatóan szeptemberben alakul meg. Kóka János elmondta: szeretné, ha rendet tennének az SZDSZ-ben, hogy az olyan “slendriánságok “, mint a tavalyi tisztújításon, ne fordulhassanak elő.

Arra afelevetésre, hogy akarnak-e tárgyalni az MSZP-vel, azt mondta, a június 7-ei küldöttgyűlés napirendjével most nem szeretne foglalkozni. Véleménye szerint új koalícióra van szükség, de ezt az SZDSZ-nek a párton belül kell megkötnie, mert most a belső egység megteremtése a legfontosabb. Bejelentette, hogy meghívta Gyurcsány Ferencet a liberálisok hétfői frakcióülésére, ő pedig a jövő hét utáni szocialista frakcióülésen búcsúzik el a volt koalíciós partnerektől.

Fodor Gábor is indul az elnökségért (fotó:mti)

Fodor Gábor is indul az elnökségért (fotó:mti)


Május 1-jétől kisebbségi kormány


Május 1-jétől csak az MSZP alkotja tehát a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.

Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László betegsége miatt ténylegesen 188 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

Példa nélküli helyzet

Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.

Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a – korábban kisgazdapárti – független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.

Polarizált politikai viszonyok közt nem nagyon működik

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az “igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az “igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerül többségbe, változik a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illeti meg, emelkedik az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárul a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kell újraosztani.

Egy előrehozott választás esetén akár fél év is eltelhet, mire új kormánya lehet az országnak. Új választásra kétféle módon kerülhet sor: vagy egyszerű többséggel feloszlatja magát az Országgyűlés, majd az államfő új választást ír ki, vagy a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.