Belföld

Ehető étel és trezor várja a jövő betegeit

Jobb minőségű ételre és evőeszközre örömmel költenek a hazai kórházak, a rájuk kényszerített széfeket azonban már nem szívesen szerzik be. Kiderült, csak azok a fejlesztések működnek jól, amihez forrást is kaptak az intézmények, saját büdzséből még nem megy.

Jó étvágyat – adják ki a nővérek az ablakon ez ebédet a betegeknek a hazai kórházakban, az esetek többségében evőeszköz nélkül. A páciens pedig hiába kér, a konyhán nincs evőeszköz. Ez lehet az oka, hogy hűtőszekrény, teafőző és melegen tartó edény mellett evőeszközöket, poharakat és tányérokat is javasol beszerezni az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) a hazai kórházaknak.

A „komfortjavító eszközök beszerzésére” tett ajánlás mutatja, alapvető dolgok hiányoznak gyógyító intézményeinkből. A tárca ezen kíván változtatni említett javaslatával, a komfortot pedig rendeletben emelte tovább az étkezés színvonalának javításával, valamint a minden betegágy mellé kötelezően elhelyezendő széffel.

A választás lehetősége (Fotó: MTI)

A választás lehetősége (Fotó: MTI)

A finomabb ételekre és késre-villára a minisztérium pénzt is adott, a gyógyszerkassza maradványából idén év elején. A széfekre pedig azt mondta, azokat a tavaly év végén már átutalt, szintén maradvénypénzből keletkezett pluszforrásból kell állniuk az intézményeknek.

Kórházi körképünk azt mutatja: amihez forrást is kaptak a kórházak, az jól működik; amire saját kasszából kell költeniük (merthogy az év végi pluszpénzt jórészt már elköltötték), az csak döcögve, tessék-lássék módon valósul meg.

Milliárdok, jó ebédre

Még novemberben, az említett kormányrendelet alapján kapták meg az egészségügyi intézmények azt az egymilliárd forintot, amit a betegek komfortérzetének javítását szolgáló eszközök beszerzésére köthettek, további kétmilliárdot pedig az étkezés minőségének javítására fordíthattak.

Utóbbinak a negyedév végéig kell kitartania: az eddigi napi és betegenkénti 350 forint helyett 550 forinttal számolva. A tárca kérdésünkre azt mondta, az első negyedéven túl is biztosítja majd az emelt fejadagra a pénzt.

Két menü

És hogy mit jelent pontosan az étkezés minőségének javítása? A rendelet szerint minden 24 órás ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál folyamatosan biztosítani kell az igény szerinti folyadékfogyasztás lehetőségét, a normál és a köny-
nyű-vegyes étkeztetésben részesülő betegek számára napi háromszori fő-, s egy kisétkezést, továbbá ebédre – a speciális diétán lévők kivételével – a két menü közti választás lehetőségét.

A jobb, több élelmiszer beszerzésével és a változatosabb menüsor összeállításával nem is volt gond, a kormányrendelet megjelenését követően mindenki hozni tudta az elvárt szintet.

Az „ételkérdés” részleteit egyébként más szakmai képviseletek mellett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével (MDOSZ) együttműködve dolgozták ki. Henter Izabella főtitkár összességében elégedett, mert szerinte a meg-
emelt nyersanyagnorma az erre szánt pluszösszeggel minőségi táplálást tesz lehetővé – ezt a kórházak is nagyjából így látják.

Vasárnapi puding

„Az élelmezés alapvetően határozza meg a bent fekvők komfortérzetét, s ebben jelentős előrelépés érzékelhető; még köszönőlevelet is kaptunk hozzátartozótól” – mondja Zsarnay István, a fővárosi Péterfy Kórház gazdasági igazgatója. A kórház étlapján – olyan obligát elemek, mint a reszelttészta- és rizsleves mellett – a normál menüben tíz-óraiként gyümölcsjoghurt, szerdán kefir, vasárnap csokipuding is szerepel.

A vacsora olasz felvágott, zalai, löncs és effélék, de olykor sajt és tej is feltűnik. A kétfogásos ebéd erősen húsközpontú, de van szilvás gombóc és mákos metélt is. Friss gyümölcsöt ugyan csak kedden adnak, de a vasárnapot színesíti a vegyesgyümölcs-leves.

Vidéken olcsóbb

Régiók szerint eltérő, mire elég a megemelt „konyhapénz”. Amiből Budapesten a kórházak éppen csak kijönnek, az például Ózdon, a helyi kórházban szinte királyi lakomát tesz lehetővé. Annyira hozzászoktak ugyanis a spóroláshoz, hogy hirtelen nem is tudják, miként költsék el élelmiszerre azt a bizonyos ötszázast.

Igaz, nincs is, aki kitalálja, hiszen évek óta nem találnak dietetikust az üres álláshelyre. A karácsonyra kapott étkeztetési reformnak köszönhetően a kapuvári betegek is csaknem minden nap sütiznek, a Lumniczer Sándor Kórház saját földjén termelt gyümölcsöt-zöldséget, és az ugyancsak itt tenyésztett hízók húsát kapják.

—-Személyi széfek—-

Amit a beteg megeszik, azt már nem veheti el tőle senki, amit azonban magával visz a kórházba, az még mindig nincs biztonságban – ezzel, továbbá az évente több mint 1200 bejelentett kórházi lopás okozta 100 millió forintos nagyságrendű vagyoni kárral indokolta az egészségügyi tárca egy másik új előírását, miszerint március elejétől minden betegágy mellé önálló széfet kell a kórházaknak biztosítaniuk.

Az okozott kárt egyébként csak becsülni lehet; a kimutatások a 10 ezer forint feletti, bejelentett lopásokat összesítik. A kisebb eseteket, valamint a szakértők szerint jelentős mértékű látenciát hozzávéve a tényleges kár egy átlagos évben 150 millióra rúghat. Igaz, ennek egy részét nem a betegek, hanem a kórházak, avagy dolgozóik sérelmére követik el. A tolvajok a leggyakrabban mobiltelefonokat, ékszereket, órákat és készpénzt visznek el, leginkább a műtét, a fürdés, az alvás vagy a séta idején.

A széfek felszerelését az 1200 bejelentett kórházi lopás okozta 100 millió forintos nagyságrendű vagyoni kárral indokolta az egészségügyi tárca.

A tárcavezető nyilatkozataiban már hónapok óta felbukkant a trezorbeszerzési kötelezettség, ám az ezt szabályozó rendelet csak néhány hete jelent meg; több kórház ezért csak indulásra készen várt, de nem rendelte meg az eszközöket.

Mindenesetre március 8-áig mindenhol el kell helyezni a trezorokat; ez alól csak a csecsemő- és gyermekosztályok, a pszichiátriai, az addiktológiai és az intenzív kórtermek kaptak felmentést. A verdikt szerint az összesen mintegy 600 milliós költséget az intézményeknek kell állniuk. A kórházak nagy része jelenleg a rendelés-előkészítés stádiumában tart, így jósolhatóan alig egy-két intézmény tudja majd tartani a határidőt.

Minél olcsóbban

Ez az ügy a „nemszeretem-kérdések” közé tartozik: a kórházi menedzsmentek többnyire megkérdőjelezik az értelmét, és igyekeznek minél olcsóbban megúszni a beruházást. Az intézményekben eddig is voltak központi trezorok, ahova az értékeket el tudták zárni, egyébként pedig arra biztatták a betegeiket, hagyják otthon féltve őrzött kincseiket.

Fogyassza egészséggel (Fotó: MTI)

Fogyassza egészséggel! (Fotó: MTI)


„A telefont használni akarják, és nem szekrényben őrizni, ahol meg sem hallják, ha csöng” – érvel a Péterfy Kórház igazgatója. Bár a minisztériumi indoklás szerint bajos volna a széfesítő akciónál jobb helyet találni az egészségügyi viszonylatban szerénynek mondott összegnél, az igazgatónak lennének tippjei.

„Nem lehet olyan területet mondani, ahol ne tudnánk jobban elkölteni ezt a pénzt. Nincs olyan osztály, ahol ne lenne szükség több műszerre, monitorra, betegemelő berendezésre” – méltatlankodik Zsarnay István.

Trezornak látszó tárgy

Ráadásul úgy tűnik, az ellenállás miatt a kórtermeket nemsokára ellepik az olcsó, silány minőségű, kihasználatlan „trezornak látszó tárgyak”. Ugyanis az intézmények inkább olcsó széfeket készülnek vásárolni, amelyeknek nagyjából ez az egyetlen előnyük.

„Egy széf ára körülbelül 8-9 ezer forint, ez 70 ezer ággyal számolva összesen 600 millió forintos kiadást jelent” – kalkulált a rendelet kiadója még decemberben, ám az éles alkuk a valóságban már valahol a darabonkénti 3 és 4 ezer forint között tartanak.

Sok vidéki és fővárosi intézmény csatlakozott például az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének azon kezdeményezéséhez, hogy közösen rendeljenek, és a szervezet így már olyan céget is talált, amely nettó 3800 forintért szállít.

Kulcsos és számkódos

Kérdés, milyen szintű az a biztonság, ami ezért az összegért kapható. A sajátos szervezkedésben részt vevő Országos Sportegészségügyi Intézet (ismertebb nevén a Sportkórház) gazdasági igazgatója, Szentgyörgyvölgyi László erre a kérdésre ennyit mond: „Az az előírás, hogy kulcsos és számkódos legyen. Nahát, ez kulcsos és számkódos.” Petrik Péter, a biztonsági berendezéseket is forgalmazó Hiperaptor Bt. ügyvezetője is kissé csalódottan nyilatkozik.

Mint mondja, első hallásra hatalmas mennyiségnek tűnt a 70 ezres darabszám, de mivel nem volt közbeszerzés, hiába adnak jó árakat, a kórházak egyre lejjebb szorítják. „Már 3500 forintos hírek is keringenek, ennek a hazai vállalkozók nem tudnak aláígérni. Szeretném látni azt a terméket, milyen széf az; inkább persely lehet.”

Éltanuló

A Szent Imre Kórház mindennek ellenére éltanulóként viselkedett a kérdésben: míg a többség még a megrendelését sem küldte el a rendelet megjelenéséig, ebbe az intézménybe már február közepe előtt megérkeztek a trezorok, ráadásul darabonként csaknem 10 ezer forintért.

Milassiné Karátsonyi Anna gazdasági igazgató elmondta, a tavalyi pozitív szaldó tudatában megtehették, ráadásul úgy vélik, igény is van rá, hiszen napi rendszerességűek a lopások; a kárösszeg náluk évente százezres nagyságrendű. „A fiatalabbak bátrabban használják a trezort, az idősek tartanak tőle, nem hiszik el, hogy más nem nyúl bele, inkább megkérik a nővért, zárja el az értékeiket. Bízunk benne, hogy a jövőben kevesebb lesz a lopás, de ez nyilván csak részben oldja meg a gondot.”

Szigor

Varga Ferencnek, a Magyar Kórházszövetség elnökének az fáj, hogy nem kérdezték a véleményüket. Különben azt javasolták volna, írják elő a kötelező értéktárolást, de ne uniformizált módon. „Mindenki eldönthette volna, mi a legjobb módszer, a központi trezor, osztályonként egy szekrény vagy minden ágy mellé külön” – magyarázza az elnök. „Nem ez a legfontosabb feladat, inkább gyógyszerelési, beszállítási gondok vannak, és az adósságállományokat kellene csökkenteni.”

Az Egészségügyi Minisztérium érvelése szerint a központi trezor nem megfelelő, hiszen a mobiltelefont, a készpénzt, és az egy-két személyes ékszert a betegek úgyis maguknál tartják. A portaszolgálat nem ellenőrizheti a távozók holmiját, az pedig nem elfogadható, hogy a látogatási időt korlátozzák. „Ma már a három-, de a kétcsillagos szállodák közül is egyre többnél szerelnek be széfeket a szobákba. Meggyőződésünk, hogy ugyanez a komfort a betegeknek is jár” – olvasható a tárca honlapján.

A minisztérium sajtóirodáján kérdésünkre azt is elmondták, amennyiben egy adott intézmény nem szereli be a széfet határidőre, és ezt a felszólítást követően sem teszi meg, azzal akár a működési engedélyét is veszélyezteti. A sajtóirodán közöltek szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi majd az ellenőrzéseket, de a minőség tekintetében csak a kétféle – számkódos és kulcsos – zárhatóság lesz a kritérium.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Canadian blue helmets check their weapons, 17 April 1993 near Tuzla's airport, waiting to depart for the Moslem enclave of Srebrenica, where some 30000 refugees hope to be evacuated from. (Photo by PASCAL GUYOT / AFP)

Befogod a szádat, nem beszélsz róla

Békefenntartók voltak, de azzal vádolják őket, hogy asszisztáltak egy népirtáshoz. A boszniai háború után sokan nem tudták újrakezdeni az életüket.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.