Belföld

Elég a közösködésből Pest megyének?

A Pest megyei önkormányzatok közel nyolcvan százaléka támogatja a kiválást a Budapesttel közös régióból. A helyi népszavazásokat – a Pest Megyei Önkormányzat eredeti szándékai ellenére – idő hiányában már nem lehet hozzákapcsolni a március 9-ei országos népszavazáshoz.

A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlése tavaly november végén levelet küldött a 187 Pest megyei település önkormányzatának. Arra voltak kíváncsiak, mely települések vennének részt egy elválásról szóló helyi népszavazáson. A válaszokat január végéig várták. A most készült összegzés szerint 163 település válaszolt, és közülük 147 támogatta az ötletet, hogy helyi népszavazáson döntsenek a települések lakói, ki akarnak-e válni a Budapesttel közös közép-magyarországi régióból..

Öt település – Budaörs, Csomád, Pécel, Szigethalom és Üröm – válaszolta kategorikusan azt, hogy nem kíván kiválni. Tíz önkormányzat – Sóskút, Rád, Káva, Kartal, Herceghalom, Fót, Bugyi, Gödöllő, Pusztazámor és Pusztavacs – testülete jelenleg nem tartja időszerűnek a kiválást. Nagykőrösön pedig arról tájékoztatták a Pest Megyei Önkormányzatot, hogy megyét váltanának, s a dél-magyarországi régióhoz kívánnak csatlakozni – erről tartanának népszavazást.

Százhalombatta érdekes döntést hozott: nem támogatják helyi népszavazás kiírását, viszont az önkormányzat képviselő-testülete az Országgyűlésnél kezdeményezi önálló Pest megyei tervezési, területfejlesztési és statisztikai régió létrehozását, az ezzel kapcsolatos korábbi parlamenti döntés megváltoztatását.

Bár eredetileg a március 9-ei országos népszavazáshoz szerették volna kapcsolni a voksolást, ám kicsúsztak az időből. Ezért erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. A választási törvény értelmében ugyanis a szándéknyilatkozatok beérkezését követően legkorábban 72 nap múlva lehet csak a szavazásokat megtartani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik