Hivatalosan jelenleg 11 ezer kínai tartózkodik munkavállalóként hazánkban, ám a valóság mást mutat – mondta lapunknak Huszty András, a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Ennek több mint a duplája – mintegy 25 ezer ember – él ma hazánkban és üzemeltet éttermet, ruházati boltot, vegyeskereskedést, vagy árul a kínai piacon. Közülük sokan élnek Budapesttől távol.
Debrecenben például több étterem és nagyáruház nyílt, amelynek tulajdonosai kínaiak. Az egyik áruházláncot például egy olyan család üzemelteti, amelyik a 90-es évek elején érkezett Magyarországra, 1999-ben nyitották meg első ruhaüzletüket, amelyet évről évre követett jó néhány. Ma már Nyíregyházán is működik boltjuk. Arra a kérdésemre, hogy tíz év múlva hol lesznek, nem kaptam választ.
Egyre jobb a minőség?
Addig maradnak itt a keleti országrészben, amíg kereslet van kínai zoknira, alsóneműre és cipőre – válaszolt frappánsan az édesapa, majd gyorsan hozzátette: jelenleg hatalmas az érdeklődés, különösen azóta, hogy többet adnak a kínaiak is a minőségre, és már csak elvétve találni bóvlit. A termékeket a fővárosban működő nagykereskedelmi áruházakból szerzik be, a megmaradt nyereségből pedig szépen megélnek.
Kínálat a kínai piacon – egyre jobb a minõség? (Fotó: MTI)
Arról nem is álmodnak, hogy megkapják a magyar állampolgárságot (ez eddig mintegy százuknak sikerült), hiszen Kína nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.
A tinédzserek már magyarul gondolkodnak
A hazánkban élő külföldiek közül a kínaiak vonzódnak leginkább a fővároshoz, a Budapesten élők aránya több mint 80 százalék – derül ki egy fővárosi felmérésből. Azt nagyon nehéz megjósolni, hogy a második generáció milyen mértékben integrálódik majd a magyar társadalomba. Az első generáció érthető okokból nem akart asszimilálódni, de gyermekeiket nagyon is ebbe az irányba viszik. A rendszerváltás után érkezettek nagy részének már tinédzser korú gyermekei vannak, akik magyarul beszélnek és gondolkodnak.
Kareem 20 éves és apja éttermében dolgozik. Késsel és villával eszi a vacsorát, míg a család többi tagja hagyományosan pálcikával. Divatosan öltözködik és magyar barátai vannak. Szeretne itt maradni, de ahhoz még jobban meg kell tanulnia a nyelvet. Ha marad, apja üzletét viszi tovább, ahol jelenleg három magyar alkalmazott dolgozik.
Egyre több a kínai üzlet (Fotó: MTI)
Édesapja közben elárulja, hogy a legtöbb kínai elhagyja otthonát, de – mint fogalmazott – „meghalni hazatér”. Ő most 56 éves, és 1992-ben költözött ide két gyermekével és feleségével. Falun éltek mezőgazdaságból, de az egykepolitika ellenére bevállalták a második gyermeket. Nehéz döntés volt, de szerinte még mindig jobb és gazdaságosabb éttermet üzemeltetni itt – még ha napi 12 órát is dolgoznak – mint Kínában robotolni ezerötszáz jüanért. Van Budapesten saját közösségük, kínai nyelvű helyi lapjuk, így nem érzik magukat elveszettnek.
Kölcsönös kereskedelem
Huszty András elmondta: 2000-ben a kínai-magyar kereskedelmi forgalom összértéke elérte a 997 millió amerikai dollárt, 2007 első tíz hónapjában pedig már 5,1 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le a két partner. A legnagyobb részt a kínai export teszi ki, de mi is produkálunk, a fő cél pedig az, hogy az ázsiai ország mezőgazdaságát és környezetvédelmét fejlesszük magyar szellemi termékekkel – hangsúlyozza a kormánybiztos. Kínában egyébként magyar bejegyzésű tőkével már több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése.
Fontos előrelépésnek tartja Huszty András azt is, hogy a kínai áruk importjának mintegy 80 százalékát újraexportálják, így a Magyarországon maradó áruk volumene nagyjából megegyezik a magyar áruk kínai kivitelével. Az áruk 80 százalékát mindkét irányban korszerű gépipari és autóalkatrészek alkotják, és bármennyire hihetetlen, elenyésző számban találunk közöttük ruhaneműket.
Az igény is megvan (Fotó: MTI)
A kormánybiztos beszámolt a FigyelőNetnek arról is, hogy 2009-től működhet Budapesten a világban vezető szerepre törő kínai óriáscégek európai “főhadiszállása”, amelyre a kínai állam egymilliárd dollárt költ. A tervek szerint a komplexumban a 600 legnagyobb kínai vállalkozás mutatná be termékeit európai üzletfeleinek.
Külföldön élő kínaiak
Az ezredfordulón, Tajvan lakosságát leszámítva, mintegy 60 millió kínai vagy kínai származású ember élt az ország határain kívül. A kereskedő-vállalkozó jellemzője a nagyfokú mobilitás, ami megmutatkozik a tartózkodási helyének gyakori változtatásában is. A vendégmunkás a szerződése lejártával hazamegy. A huaqiao bár Kínán kívül él, megtartotta kínai állampolgárságát. Ez a réteg élvezi a kínai kormány támogatását; hazájához szoros politikai, gazdasági, kulturális és érzelmi viszony köti. A huaren kínai származású külföldi állampolgár, többnyire az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Nyugat-Európában él.
