Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán politológus abban is egyetértett: nem váratlan, hogy Sólyom László nem írta alá a törvényt.
Politikai döntés volt
Juhász Attila hangsúlyozta: a törvény parlamenti elfogadása után csak az volt a kérdés, hogy az Országgyűlésnek küldi-e vissza a jogszabályt a köztársasági elnök, vagy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja. Az elnöki indoklásból az derült ki, hogy az államfő valószínűleg nem talált olyan alkotmányos indokot, ami miatt az Ab elé utalhatta volna a kérdést. Egykori alkotmánybíróként az Ab-nek korábban is csak olyan törvényeket küldött, amelyek valóban problémásak voltak. Ebben az esetben Sólyom László célja az volt, hogy kifejezze politikai ellenérzését – mondta az elemző.
Kiszelly Zoltán szerint Sólyom László politikai döntést hozott: a köztársasági elnök azt mondta, hogy a kormányon lévőknek kell újra dönteniük az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Az aktuálpolitikai környezet is szerepet játszott az elhatározásban: az államfő nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy álláspontja az ellenzékhez áll közel. A köztársasági elnök azt is el akarta kerülni, hogy állásfoglalását aktuálpolitikai célokra használják fel – tette hozzá a politológus. Kiszelly Zoltán úgy vélekedett: az államfő arra hagyatkozik, hogy alkotmányossági kifogásokkal a szakmai szervezetek, vagy a pártok fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz.
Szimbolikus jelentősége van
Sólyom László ugyanakkor sokszor megtapasztalhatta, hogy amikor visszaküld egy törvényt a parlamentnek, akkor a kormánytöbbség a politikai kompromisszum eredményeként elfogadott jogszabályt érdemi változtatás nélkül fogadja el újra – fűzte hozzá. A kormánypártok most egyrészt presztízsokokból fogják újra megszavazni a törvényt: nem akarják felülírni saját korábbi döntésüket. Másrészt a koalíciós partnerek népszerűsége alacsony, a belső vita pedig tovább csökkentheti ezt. Emellett a tavaszi népszavazási kampányra tekintettel is újra igennel voksolnak majd a szocialisták és a liberálisok – hangsúlyozta a politológus.
Juhász Attila is úgy vélte: a kormánypártok főként azért szavazzák majd meg újra a törvényt, mert az egészségbiztosítási rendszer átalakítása szimbolikus jelentéssel bír, ha nem fogadnák el a jogszabályt, akkor az a kormány meggyengülését mutatná. Szomszéd Orsolya szerint is érdemi változtatás nélkül fog újra átmenni a parlamenten a törvény. Az első szavazás alkalmával egybekovácsolódott a kormányoldal a kérdésben, nem voltak kiszavazások, és ez a helyzet várhatóan nem fog megváltozni – tette hozzá.
Nem okoz fennakadást
A politológus kiemelte: Sólyom László eljárásjogi, tartalmi és szakmai szempontból is emelt kifogásokat döntése indoklásakor. Az államfő egyebek mellett hiányolta a pénztárak közötti valódi verseny kialakulásának lehetőségét, ami azt jelentheti, hogy Sólyom László „versenyzőbb” modellt tartana helyesnek – tette hozzá. A határozatot – a papírforma szerint – mindegyik párt a saját érdekeinek megfelelően értékelte – húzta alá Szomszéd Orsolya.
Alkotmányossági aggályokat a köztársasági elnök, úgy tűnik, nem talált, pedig a törvény sorsát az befolyásolta volna leginkább, ha az Alkotmánybíróság elé kerül. Így – annak ellenére, hogy a jogszabály nem lép hatályba január 1-jén – az államfői döntés nagy fennakadást nem okoz a rendszer kormány szándékai szerinti átalakításában. A végrehajtási rendeletek előkészítése ugyanis valószínűleg megkezdődik az egészségügyi tárcánál – mondta Szomszéd Orsolya.
