A The Christian Science Monitor szerint beárnyékolhatják az évfordulós megemlékezéseket azok a politikusok, akik a kommunizmus örökségét felhasználva megosztják a fiatal demokráciát. Egy hónapja tüntetések zajlanak, amelyek azután kezdődtek, hogy a miniszterelnök bevallotta: hazudott az újraválasztási győzelem érdekében. A legnagyobb ellenzéki párt most bojkottálja a hivatalos rendezvényeket, és saját megemlékezést tart.
A lap Olivier Roy volt francia külügyi tanácsadót idézi, aki szerint az iraki háborúból az következik: Amerika helyesen tette 56-ban, hogy nem avatkozott bele a magyar kérdésbe, mert hosszú és véres háborút szabadított volna Európára. A bukott felkelés után harmincöt évvel a szovjet tömb vérontás nélkül, belülről összeomlott. Ennek az a tanulsága, hogy nem lehet rákényszeríteni egy országra a demokratizálódást, az belső politikai folyamatok eredménye kell, hogy legyen. Michael Fox, a London School of Economics hidegháborús központjának igazgatója úgy nyilatkozott a lapnak, hogy Magyarország felszabadítása 1956-ban csak katonai úton lett volna lehetséges, és az Egyesült Államok nem akart egy harmadik világháborút.
Újabb felkelés
A Los Angeles Times arról írt, hogy 50 év elteltével Magyarországon újabb felkelés zajlik. Akkor a szovjet hatalom volt az ellenség, ma “a kapitalizmus és a politikai cinizmus ellen” vonulnak az utcára az emberek. Az újság szerint új lázadás rázza meg a volt keleti tömb országait, amelyek be akarnak olvadni a Nyugatba. A megosztott kormányok és a politikai hazugságok nem tudták korszerűsíteni a kommunista jóléti államot. Az államadósság és a befektetők arra kényszerítik Magyarországot és az EU többi új tagját, hogy hajtsák végre a hosszú időn keresztül mellőzött reformokat.
A lap Szabados Krisztiánt, a budapesti Political Capital kutatóintézet igazgatóját idézi, aki szerint Közép-Európa egyik fő problémája, hogy az emberek ahhoz szoktak hozzá a kommunizmusban, hogy minden nehézségre az állam jelenti a megoldást.
Mindkét oldal egyaránt hibás
Az SME című szlovák liberális lap kiemeli, hogy a parlamenti pártok a közös ünneplés kérdésében nem tudtak egyezségre jutni, így az ünnepségre meghívott magas rangú külföldi vendégek majd a kormányellenes tüntetőkkel is találkoznak a parlament előtti téren. (A tudósítás elkészítésekor még nem történt meg a Kossuth tér kiürítése.)
Az évforduló kapcsán több írást és korabeli fényképeket is közlő SME kiemeli: “Az 1956-os magyar forradalom a közép-kelet-európai térségen belül a szovjet diktatúrával való szembefordulás legradikálisabb jelensége volt.” A pozsonyi Új Szó egész oldalas interjúban szólaltatja meg térségünk szakértőjét, az Egyesült Államokban élő Charles Gati professzort, a Washingtoni Johns Hopkins Egyetem történészprofesszorát, akinek az 56-os forradalom évfordulójára írott könyve, a Vesztett illúziók a napokban szlovákul is megjelent.
Gati, aki azt vallja, hogy sokan visszaélnek 56 üzenetével, a lap kérdésére válaszolva úgy fogalmaz: “Ebben mindkét oldal, a jobb és a bal is egyaránt hibás. A szocialista párt úgy tesz, mintha semmi köze sem lett volna Nagy Imre kivégzéséhez, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy lényegében elődje, a Kádár János vezette MSZMP mondta ki Nagy Imre halálos ítéletét. Ami pedig a jobboldalt illeti, 1956-ot jobboldali forradalomként állítja be, ami ugyancsak félrevezető, hiszen az mindenképpen szocialista felkelésnek indult. Szovjetellenes, de szocialista felkelésnek.”
A baloldali színezetű pozsonyi Pravda arról számol be rövid tudósításában, hogy Magyarország ünnepel ugyan, de “mindenki a maga módján ünnepel.”
Nyílt hatalmi harc
A politikai élet aljasságainak szorításában a magyar nép nem tud a forradalmi megemlékezésekre koncentrálni – írta az 1956-os évfordulóról emlékező cikkében, hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap. A mérsékelten jobboldali újság egyik cikkében az 56-os menekült Bárdos Miklós professzorral készített megindító interjút emlékeiről. Egy másik írás a pillanatnyi helyzettel foglalkozott, riportszerűen beszámolva a hétfői nemzetközi megemlékezés előkészületeiről, illetve a tüntetésekről és azok hátteréről. Budapesten a szomorúság szellője lengedez – állapította meg a cikk, amely szerint ezen az október 23-án, 2006-ban Magyarországon nem lehet igazán erkölcsösségről beszélni.
Nyílt hatalmi harc zajlik Magyarországon 1956 jegyében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint. A német konzervatív napilap hétfőn címoldalas tudósításban számolt be az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójával kapcsolatos, budapesti megemlékezésekről. Az Operaházban tartott esti ünnepségről a FAZ azt írta: noha a rendezvény két fő szónoka, Sólyom László magyar és Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök egyaránt a nemzeti konszenzus szükségességét hangsúlyozta, ez a konszenzus teljes mértékben hiányzik Magyarországon. Ezzel összefüggésben a lap utalt arra, hogy a hivatalos állami ünnepségek ellenére az 1956-os veteránszövetségek, valamint az ellenzék külön megemlékezést tart.
A magyarországi eseményekkel kapcsolatban az újság kiemelte: miközben a szocialisták magukat a demokrácia, valamint a fordulat vívmányainak védelmezőjeként ünneplik, hangoztatva, hogy ezeket az értékeket meg kell védeni a radikálisoktól, az ellenzéki Fidesz “a polgári erők gyűjtőpártjaként harcot hirdet a baloldal bűnöző klikkje ellen”, hozzátéve, hogy 1956-ban “hasonló ellenséggel szemben folyt a harc.”
Hatalmas múzeum
A baloldali Der Tagesspiegel kommentárjában egyenesen “tragédiához” hasonlította azt, ami ma a forradalom évfordulója kapcsán Budapesten történik. Az újság beszámolt arról, hogy a konzervatívok – akik hetek óta követelik a hazugsággal vádolt Gyurcsány Ferenc lemondását, azt hangoztatják: az 1956-os nemzeti felszabadítási harc még nem zárult le, s ugyanazok az “árulók” vannak hatalmon, akik akkoriban. Ezek ellen az “árulók” ellen egy demokratikus választásokon ugyanakkor nem tudtak győzelmet szerezni – tette hozzá a lap.
A szocialisták pedig – folytatta a Der Tagesspiegel – minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az ünnepségek kapcsán bizonyítsák kormányképességüket. Ily módon Magyarország – épp 1956 ötvenedik évfordulóján – még soha nem volt olyan megosztott, mint ma – hangsúlyozta a lap.
A Süddeutsche Zeitung első oldalán, vezető helyen egy 1956-os fotót közölt, amelyen a romos házak között egy, a felkelők által hatalmukba kerített orosz páncélos látható, rátűzött magyar zászlóval. A képaláírásban ugyanakkor a baloldali újság kiemelte: Budapest belvárosa ezekben a napokban egy “hatalmas múzeum”. Mindenütt katonai járművek emlékeztetnek a kommunista uralom elleni, ötven évvel ezelőtti népfelkelésre.
Nagy Imre megítélése ellentmondásos
A The Times szerint 1956 legnagyobb áldozata a kommunizmus globális vonzereje volt. A kommunista pártok körében z
A liberális irányzatú Financial Times szerint Nagy Imre megítélése máig ellentmondásos. Miniszterelnökként politikai foglyokat engedett szabadon, és enyhítette Rákosi sztálinista terrorját, ami népszer
A válság idején azonban Nagy képtelen volt arra, hogy mérsékelje a lázadók követeléseit, vagy rábírja a szovjeteket a “maximális válaszlépés” elkerülésére – áll a Financial Times elemzésében. Rainer János, az 1956-os Intézet igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: Nagy Imrének nem a forradalom idején nyújtott teljesítménye miatt van helye a magyar h
A Financial Times szerint a szocialisták a 90-es évek eleje óta Nagy Imre örökösének tekintik magukat, ett
56’ évfordulója a társadalmi törés illusztrációja
Soha megemlékezés még nem illusztrálta annyira a magyar társadalom megosztottságát, mint az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplése: az ellenzék bojkottálta a kormányf
A baloldali párizsi újság másfél oldalon foglalkozik az évforduló körüli politikai vitákkal. Magyarországon mindenkinek megvan a maga 56-ja: a miniszterelnök lemondását sürget
A lapnak nyilatkozó Priszka Tamás egykori felkel
Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet
“Zűrzavarossá vált a kelet-európai politikai élet, s …. Magyarországon a legnagyobb a zűr” – írta hétf
Meg nem nevezett szakért
Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a szovjetellenes magyar felkelés évfordulójának emlékeztet
A swissinfo svájci internetes hírportál áttekintette az évforduló alkalmából, hogyan reagáltak a svájciak a magyar forradalomra, felidézve az alpesi országban lezajlott rokonszenvtüntetéseket és az ott szervezett segélyakciókat, végül azt taglalva, hogyan fogadott be az ország 14 ezer magyar menekültet 1956 novemberében és decemberében.
A félelem légkörét gerjesztik egy publicista szerint
Az OhmyNews dél-koreai online-újság, amely rendszeresen közöl szerkesztett cikkeket hazai és külföldi olvasóinak tollából, hétf
Rossz helyzetben a magyar gazdaság
A forradalom évfordulójának napján közölt egy írást Magyarország gazdasági helyzetér
A Csáth Magdolna közgazdász, egyetemi tanár nevével jegyzett írás szerint a magyar gazdaság “rossz állapotban van, a munkanélküliség folyamatosan n
“Az emberek és szolgáltatások szabad mozgása csak egy irányba m