Belföld

Az 1994-es választások

Az 1994. május 8-án és május 29-én megrendezett parlamenti választások fontos mérföldkövet jelentettek az új magyar demokratikus politikai intézményrendszer stabilizálódásában.

1994-ben már 15 párt tudott országos listát állítani. Az országos listát állító pártok közül – a már parlamenti bejutott pártokon kívül – az egyéni választókerületekben indított jelöltek magas száma miatt a Munkáspárt és az Agrár Szövetség is esélyesnek látszott arra, hogy esetlegesen átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A területi listák számát tekintve sikeresnek mutatkozott a Palotás János nevéhez köthető Köztársaság Párt is, amelyik a nulláról indulva, a vállalkozói hálózat egy részére építve modern választási pártként akarta megjeleníteni önmagát.


Az MSZP nyerte a választásokat

A pártok listáira leadott szavazatok végeredménye azonban jól mutatja, hogy a kis pártok meg sem tudták közelíteni a felemelt parlamentbe jutási limitet. A választás abszolút győztese a Magyar Szocialista Párt lett: 1990-hez képest több mint hatszorosára növelte parlamenti mandátumainak számát. Érdekesség, hogy a 209 fős szocialista frakció 71,3 százaléka egyéni választókerületből került az Országház padsoraiba, de a szocialista párt a területi listákra leadott szavazatok alapján is minden megyében és a fővárosban is az első helyen végzett. Összesen közel 1,8 millió állampolgár szavazott az MSZP listájára, ami több mint háromszorosa az 1990-es adatnak. A párt Somogy megyében kapta a legnagyobb támogatást, ahol egyébként négy éve is a második legerősebb politikai erő volt. A leggyengébb teljesítményt Vas megyében nyújtották, de itt is közel négyszeresére növelték támogatóik számát.

A budapesti választási adatokat nézve szinte minden kerületben az MSZP nyerte a választásokat, kivéve az első kerületet, ahol az MDF győzött. A legnagyobb támogatást a XXI. kerületben kapták, a szavazatok 43,6 százalékával.

Ezt a voksolást az SZDSZ sikerként könyvelte el. Ugyan 23 mandátummal kevesebbet, 69-et szereztek, mint négy évvel korábban, de a pártlistára leadott szavazatok számát 15 ezerrel sikerült növelniük. Budapesti szereplése ezzel szemben katasztrofálisra sikeredett: a főváros 32 választókerületéből egyikben sem sikerült egyéni mandátumot szereznie az SZDSZ-nek. Az MDF három kerültben (I., II. és XII.) is megelőzte, az V. kerületben pedig megszorította egykori nagy riválisát.

A választások legnagyobb vesztese kétség kívül a leköszönő jobbközép kormánykoalíciót vezető MDF volt. Mandátumai több mint háromnegyedét elvesztette és legnagyobb ellenzéki pártként is csak a parlamenti helyek alig tíz százalékával rendelkezett. Mandátumainak 87 százalékát területi, illetve országos listán szerezte meg. Míg 1990-ben a megyék 70 százalékában listavezető volt, 1994-re meg kellett elégednie a 3.-4.-5. helyekkel. Az MDF-nek az országos átlagnál számottevően jobb eredményt csak Budapesten sikerült elérnie. A korábbi kormányzópárt nem csupán a pártlisták versenyében szerepelt jól a fővárosban, hanem egyéni mandátumaiból is négyet Budapesten szerzett. Kiugróan nagy volt népszerűsége a budai kerületekben: az I.-II. és XII.-ben.

Az MDF mellett az 1994-es választások másik nagy vesztese a Fidesz volt. A két választási ciklus között kiemelkedően népszerű párt a választásokat megelőző félévben rohamosan veszített népszerűségéből és ezt a zuhanórepülést a választási kampánnyal sem sikerült megállítania. A kudarc azonban inkább az előzetes várakozásokhoz és nem az 1990-ben elért eredményekhez képest tűnt nagynak. Valójában csupán egy mandátummal szereztek kevesebbet, mint négy évvel azelőtt, viszont szavazótáboruk 60 ezer fővel megcsappant. A fiatal demokratáké volt 1994-ben az egyetlen párt, amelynek nem sikerült egyéni választókerületben mandátumot szereznie. Budapesten az országos átlagnál jobban szerepeltek, megőrizve a 4. legnagyobb fővárosi párt pozícióját.

A Torgyán József vezette Kisgazda Párt számára az 1994-es választás rendkívül fontos legitimációs funkciót töltött be: megerősítette a pártvezér politikai pozícióját és világos hierarchiát teremtett az egymással rivalizáló kisgazdapártok között. A kisgazda tábor megosztottsága ellenére az FKGP a parlament negyedik legnagyobb pártja lett. Bár a párt 18 mandátummal kevesebbet szerzett, mint 1990-ben, mégis csak 100 ezer szavazatot veszített négy év alatt. Az FKGP legjobb eredményét Zala, Békés és Somogy megyében érte el. Az 1990-es választásokhoz hasonlóan a fővárosban szerepelt legrosszabbul.

A KDNP volt a szocialistákon kívül az egyetlen párt, amely képes volt növelni, igaz csupán egyetlen mandátummal, a 90-ben szerzett parlamenti helyeinek számát. Négy év alatt 60 ezerrel gyarapította szavazótáborát, így a választások után a KDNP átadta a Fidesznek a legkisebb parlamenti párt címét. A kereszténydemokraták Nógrád megyében érték el a legjobb listás eredményt. A budapesti kerületi listás eredményeik eloszlása megegyezett az MDF-ével, tehát az I.-II. és a XII. kerületben kapták a legmagasabb támogatást.

Kampány

A szocialista párt kampányának alapszínévé a kék vált, tehát nem a vörös és nem is a nemzeti szín. Első plakátjaikon a „Nyíltan, együtt, békében” felirat volt olvasható. Horn Gyula dolgozószobai kisképével a kiszámítható jövőt és a megbízható megoldást kínálta a párt, egy másik Horn-plakát pedig a szakértő kormány mítoszának megvalósítását ígérte. Az MSZP hirdetései a „szakértelem és a megbízhatóság” motívumára épültek. Sem képileg, sem nyelvileg nem voltak formabontóak vagy eredetiek, de minden a helyén volt, kiszámítottan, egyszerűen, világosan és derűsen.

Az SZDSZ igen erős kampányt folytatott a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban is. Hirdetései lényegében három nagyobb sorozatba rendeződtek, Az első az utcai plakátokról ismert „bizalom” motívumot variálta, míg a másik egy kiterjedtebb, többféle változatot tartalmazó sorozat volt, amelyek erőteljes grafikai kiemeléssel exponáltak egy kérdést és a hirdetésben látható politikus részletes választ adott rá. Végül a harmadik egy olyan SZDSZ-javaslatra hívta fel a figyelmet, amelyet a kormánypártok leszavaztak. Mindhárom sorozatban, a szöveg mellett, mindig jelen volt egy, esetenként két SZDSZ-es politikus neve és arcképe, így a programelemek szorosan összekapcsolódtak konkrét személyekkel.

Az SZDSZ-hirdetések beszédmódja szöges ellentéte volt az MDF-es hirdetésekben megfigyelhető diskurzusnak. Mondatszerkezeteik egyszerűek, világosak, áttekinthetőek. A bizalomra történő hivatkozást leszámítva egyáltalán nincsen érzelmi töltés az értelmi szövegben. Az SZDSZ hirdetéseiben racionalitás uralkodott, amely nem átélést és feloldódást, hanem megértést és mérlegelést kívánt.

Az MDF kampánya erősen centralizált, felülről tervezett, kettős struktúrájú volt. Az országos kampány középpontjába a kormányzat négyéves eredményei és magasnak hitt személyes népszerűsége okán Boross Pétert állították, a választókerületi kampányokba pedig az egyéni képviselőjelölteké volt a főszerep. A reklámhadjárat fő tartalmi elemei közé tartozott az antikommunista, antiszocialista érzületre hivatkozás. Szélsőségesebb példájában a szocializmus 40 évét azonosították a legsötétebb 50-es évekkel. Ezt drámai képsorokkal, visszaemlékezésekkel próbálta alátámasztani a párt.

Az MDF történelmi látásmódot akart érvényesíteni, amelyben megkülönböztetett nemzeti, népi, létező és demokratikus szocializmust, azt állítván, hogy mindegyik diktatórikus volt és idegen érdeket szolgált. A kampány központi gondolata az Antall József személyével szimbolizált keresztény nemzeti örökség továbbvitelének szükségessége, jogossága volt, benne a kormányzásra való elhivatottság bizonygatásával. Országos kampányuk során még hangsúlyt kapott a béke, a nyugalom és stabilitás bemutatása, a kárpótoltak, a földhöz jutottak, az elégtételt nyert rétegek megszólítása is. Fő ellenfélnek pedig egyértelműen az MSZP-t tartották. Keményen hangoztatott álláspont volt, hogy e között a két párt között fog eldőlni a verseny, és az MSZP hatalomra kerülése esetén nem jöhetnek létre a tartós kormányzás feltételei és elkerülhetetlen lesz a visszatérés a rendszerváltás előtti állapotokhoz, a diktatúrához.

Az FKgP kampányában 30 pontba tömörítette a párt választási mondanivalóját, Mit akar a Független Kisgazda Párt címmel. A KDNP ezzel szemben az országos napilapokban nem is hirdetett. Vviszont volt egy Hírhozó című, nyugdíjasoknak szóló hetilapjuk, ahol megjelent politikai reklámjuk. A hirdetés középpontjában egy csoportkép állt, amely a keresztény szellemiségtől áthatott boldog magyar családot hivatott szimbolizálni. A jobb alsó sarokban a nemzeti trikolór és az Európai Unió zászlajának egymásba olvadása az MDF utcai plakátjairól már ismerős volt.

A Fidesz kampányának fő vonalát is egy tíz egységből álló sorozat képezte. Ennek egyes darabjai a Fidesz-program egy-egy nagyobb témakörét – például szociálpolitika, egészségügy, társadalompolitika – dolgozták föl, „Beszéljünk a lényegről” felirattal. Megjelenik egy másik típusú szlogen is, amely inkább az érzelmekre kívánt hatni. Ilyen volt például a népszerű „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot” óriásplakát.

Kormányalakítás

Az 1994-es választás volt az egyetlen a harmadik Magyar Köztársaság történetében, ahol valamelyik pártnak abszolút többséget sikerült szereznie. Az MSZP 54,1 százalékos mandátumaránya megteremtette az egypárti kormányzás elvi és gyakorlati lehetőségét is. A tapasztalt politikusokból álló pártvezérkar azonban nem vállalta az önálló kormányalakítás kockázatát. Az SZDSZ-szel megkötött koalíció mögött számos politikai megfontolás húzódott. A párton belüli irányzatok összefogásában, a koalíciós partnernek felajánlott pozíciókért folyó harcban Horn Gyula pártelnök személyes tekintélyével és súlyával képes volt moderált keretek között tartani a tárgyalásokat. A koalíció létrejöttével a szocialista párt megszerezte azt a legitimációt, amelyről négy éve álmodni sem mert volna. A stabil többséggel rendelkező kormányt azonban nem ellensúlyozta egy viszonylag erős ellenzék, ráadásul a kormány intézményesen nem volt rákényszerítve arra, hogy minden lényeges törvényhozási kérdésben megegyezzen az ellenzékével.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.