Jogi szabályozás
Hatályos törvényeink szerint az a külföldi állampolgár honosítható, aki erről kérelmet nyújt be, és a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként, letelepedettként, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén tartózkodási engedéllyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként folyamatosan Magyarországon lakott. A honosítási kérelem a lakcímbejelentéstől számított nyolc, öt vagy három év várakozási idő eltelte után nyújtható be. Ha a kérelmező igazolja magyar származását, ez az idő csupán egy év. Ezután kezdődik az eljárási idő, ami jelenleg 21 hónap. Az állampolgárság elnyerésének további feltételei, hogy az illető magyarországi lakása és megélhetése biztosított legyen. Nem lehet büntetett előéletű, és magyar bíróság előtt sem folyhat ellene büntetőeljárás. Igazolnia kell, hogy alkotmányos alapismeretekből, illetve magyar nyelvből eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. Honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. A kérelmeket a belügyminiszter érkezési sorrendben, az eljárási határidőn belül terjeszti a köztársasági elnök elé. Az államfő 2004-ben a kérelmek 8,85 százalékát utasította el, mert valamely fenti törvényi feltétel nem teljesült.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004-ben Magyarországon a halálozások száma 37 355 fővel haladta meg a születésekét. Emellett szinte elenyésző a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) által megadott érték: ugyanebben az évben 5667 személy szerzett magyar állampolgárságot.
A BÁH illetékeseinek tájékoztatása szerint a magyar személyit megszerzők túlnyomó többsége 2004-ben Európából, főleg a környező országokból érkezett. 63 százalékuk román, 14 százalékuk ukrán, 12 százalékuk szerb-montenegrói állampolgár volt. A honosítási kérelmek mindössze 3,44 százalékát nyújtották be Európán kívüli országokból, főleg Vietnamból, Szíriából és Algériából érkeznek hozzánk.
Némileg javítja a statisztikát az a 18 062 bevándorló, aki 2004-ben hazánkba érkezett. Így a népesség tényleges fogyása „csupán” 19 193 fő a KSH mérése szerint. A BÁH statisztikái alapján a tavalyi év végén bevándorlási, letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel mintegy 150 ezer külföldi tartózkodott Magyarországon, akiknek túlnyomó többsége (76 százalék) a szomszédos országok állampolgára.
Hol van szükség a határon túliakra?
A tavaly decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvánosságra hozta a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének hatásairól készített felmérését. A tanulmány megemlíti, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarország is elérte azt a stádiumot, amikor munkaerőgondjai vannak egyrészt a strukturális munkaerőhiány, másrészt az ezzel szorosan összefüggő területi eloszlás miatt. Az alacsony aktivitási ráta, a szakképzett munkaerő hiánya fékezi a gazdaság növekedését, ezért szükség van külföldi munkavállalókra – figyelmeztet az MKIK. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy Magyarország helyzetéből adódóan „szerencsés”, mert ezt a hiányt magyar nyelvű és kultúrájú munkaerővel tudná pótolni.
A rendszerváltás utáni magyar politika azonban más irányt követett. Hazánk eddigi kormányainak nemzetstratégiai célja a Magyarországra való „csábítás” helyett mindig is a szülőföldön való megmaradás, gyarapodás elősegítése volt. Az MSZP-SZDSZ kormány Szülőföld Programja többek között kimondja: „a program a szülőföldön maradás, boldogulás anyagi, jogi és politikai feltételeinek megteremtését célozza.” A Magyar Állandó Értekezleteken a Fidesz hozzászólásai is hasonló véleménynek adtak hangot. Így gondolkoznak a határon túli magyar politikusok is. A 2005 januárjában Szabadkán megtartott határon túli magyar szervezetek csúcstalálkozójának zárónyilatkozata szerint: „a tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása.”
Csábító munkalehetőség
Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa a FigyelőNetnek elmondta, hogy a környező országokból több százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik Magyarországon vállalnak munkát, pontos adatok azonban nincsenek. A szakértő 20-30 ezer főre teszi a kárpátaljai, ugyanennyire a felvidéki, és hasonló mértékűre a vajdasági munkások számát is. Erdélyből azonban a becslések szerint akár százezer fő is dolgozhat hazánkban.
„Dél-Szlovákiából hetente, de akár naponta is megéri ingázni a Győr-Esztergom körzetében működő autógyárakba, vagy Budapestre. Fontos, hogy az ő munkaviszonyuk rendezett. Északkelet-Magyarország elmaradott gazdasági helyzete miatt a Kárpátaljáról érkezők főleg mezőgazdasági idénymunkára számíthatnak” – hangsúlyozta Bárdi Nándor. A szakértő hozzátette: e régió legnagyobb lehetősége, kimondva-kimondatlanul a benzin- és gázolaj-„kereskedelem”. Százezres nagyságrendben érkeznek munkavállalók Erdélyből is, nagy részük az építőiparban helyezkedik el, úti céljuk főleg Budapest. A vízumkényszer miatt azonban nehezen vállalhatnak munkát hazánkban Szerbia és Montenegró állampolgárai. „A magyar munkaerőpiac számára kedvező lenne a régiók közti együttműködés, de a folyamatok megkönnyítése és átláthatósága érdekében a mindenkori kormány feladata lenne a tényleges migrációs rendszer, oda-vissza mozgás megteremtése” – véli Bárdi Nándor.
Gödri Irén szociológiai kutatásaiból kiderül, hogy a környező országokból érkező magyar nemzetiségű bevándorlók 50,4 százaléka azonnal, további 39,6 százalékuk hat hónapon belül talál munkát. A KSH munkatársának elemzései szerint elhelyezkedésüket és beilleszkedésüket életkoruk (52 százalékuk 35 év alatti) és iskolai végzettségük (30 százalékuk felsőfokú végzettséggel, további 37 százalékuk érettségivel rendelkezik) is segíti. Nagy előnyük más nemzetiségű bevándorlókkal szemben az ún. „szimbolikus tőke”, azaz a nyelvi és kulturális azonosság, és a meglévő magyarországi kapcsolataik is.
Szomorú tapasztalatok
A hazánkban letelepedni és állampolgárságot szerezni vágyó határon túli magyarok zömében azonban mégis elkeseredettek. Érthetetlennek és megalázónak tartják azt a procedúrát, amin az állampolgárság elnyeréséhez végig kell menniük.
Egy, a FigyelőNetnek név nélkül nyilatkozó erdélyi fiatalember húsz éve él nálunk, felesége, gyermekei magyar állampolgárok, saját háza, állása van, állampolgársági kérelmeit mégis indoklás nélkül utasították el. Ő többé nem fog próbálkozni.
Egy határon túli – jelenleg szlovák állampolgár – gyermekorvos öt évig praktizált Magyarországon. Agysorvadásban szenved, igen nehezen beszél, ezért el kell hagynia az orvosi pályát, de átképeztette magát gyógymasszőrnek. Elment az állampolgárság megszerzéséhez szükséges vizsgára alkotmányos alapismeretekből, ahol az utána vizsgázó sógornőjétől megkérdezték: szüksége van Magyarországnak egy ilyen emberre? „Ma ő, holnap ön vagy én kerülhetünk ilyen helyzetbe” – válaszolt. Mindkettőjüket indoklás nélkül utasították el.
Kárpátaljáról érkezett az a hölgy, aki hat éve él Magyarországon, öt éve férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, született egy kislányuk, lakása, munkája van Budapesten. Környezete rossz tapasztalatai miatt meg sem próbál állampolgárságot igényelni. „Megvárom azt az időt, amikor Magyarországnak szüksége lesz magyarokra, és nem csak azt látják bennünk, hogy ki akarjuk zsákmányolni ezt az országot” – mondta a FigyelőNetnek.
