Belföld

Üveghegyet is álmodtak a kulturális fővárosok

2010-ben egy magyar és egy német város viselheti majd Európa Kulturális Fővárosának címét. A városok 12 és 80 milliárd forint között költenének.

Szerdán járt le az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat második fordulójának határideje. A versengésben még hat város és a főváros érdekelt, a határidőre különböző utakon – Debrecen például hőlégballonnal – juttatták el programjaikat a polgármesterek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába.

A kormány október 23. előtt dönt arról, melyik magyar várost terjeszti fel megerősítésre Brüsszelbe az Európa Kulturális Fővárosa címre. A tizenöt tagú zsűri szeptemberben ül össze és vizsgálja meg a pályázatokat, ezután teszi meg ajánlását.

Miskolc város honlapja szerint egyébként a pályázaton induló 11 magyar város összefogott, s klubot alakít annak érdekében, hogy a pályázatokban megjelent valamennyi projekt bekerüljön a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, így senki se lehessen vesztese a pályázatnak.

Budapest: központban a Duna

A főváros pályázata csillagközpontú, vagyis a cím elnyerése esetén lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy a többi pályázó magyarországi város is megmutassa magát. „A fő cél, hogy egész Magyarországot, a kultúrát mutassuk be Európának” – fogalmazott a főpolgármester. A főváros egyébként a programsorozat regionális kiterjesztésére törekszik, bevonja a programba a Duna menti és a távolabbi településeket is annak érdekében, hogy az ország más vidékei is a figyelem fókuszába kerüljenek. A pályázat legfőbb célkitűzése, hogy a város lakói szimbolikusan és valóságosan is birtokba vegyék a Dunát. A tervezett programok és fejlesztések egyik központja északon az óbudai Duna-part és a gázgyári negyed. Itt tudományos, művészeti, gazdasági központot alakítanának ki. A Duna belvárosi szakaszán elhelyezett uszályok és úszóalkalmatosságok medencéknek, parkoknak, színpadoknak adnának helyet. A Margit híd sziget felőli oldalához egy „üvegbuborék” csatlakozna, amely információs központként, kilátóteraszként, kávézóként funkcionálna, s a város egyik szimbólumává válhatna. A Várkert bazárban kulturális centrumot alakítanának ki, szoborkertekkel, építészettörténeti kiállításokkal, divatszalonokkal. Innen mozgólépcső szállítaná a látogatókat a budai Várba. A Citadellánál fürdő épülne, aminek vízellátását a Gellért-hegy gyomrában lévő hő- és gyógyvízforrások biztosítanák.

Debrecen: üveghegyet épít

„A pályázat 80 milliárd forintos fejlesztési programot tartalmaz, s ezzel az egyik legnagyobb fejlesztésről szóló pályamunka” – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Debrecen a pályázók közül a legnagyobb, csaknem 40 százalékos önrészt vállalt a beruházások megvalósítása érdekében. A kulturális fejlesztések és beruházások keretében új színházat, képzőművészeti galériát, kisebbségkutató központot építenének. Már megalakították a Városok, Falvak Szövetségét, amelynek tagja mintegy 150 határon inneni és határon túli település. Ezzel a Református Kollégium egykori partikulájához – oktatási rendszeréhez – tartozó településeket tömörítik újra egy szervezetbe annak érdekében, hogy az egész kulturális régió profitálhasson mindabból, ami Debrecent megilleti Európa kulturális fővárosaként. A debreceni pályázat egyik leglátványosabb elemének ígérkezik az üveghegyprojekt: a nem mindennapi látványosságot egy neves japán építész álmodja meg a város főterére.

Eger: fényművészet-gyűjtemény

Eger 76,6 milliárd forintos költségvetésű pályázattal indul a versenyben, ebből 73,1 milliárd a fejlesztések, 3,5 milliárd a működtetés költsége. A város mintegy negyvenmilliárd forintos magántőke-bevonással számol. Az önkormányzat a fejlesztésekre 2,3 milliárd forintos önrészt vállal, működtetési költségekre pedig további 1,1 milliárdot.

A jelenleg kihasználatlanul álló úgynevezett „nagy” zsinagógában kapna helyet a Kepes Fényművészeti Központ, amelyben Kepes György világhírű fényművész gyűjteményét állítanák ki. A tervek között szerepel a korábban szerbek által benépesített, a Szent Miklós szerb ortodox templomot övező Szent Miklós városrész rehabilitációja, aminek köszönhetően jelentősen „kitágulna” az egri belváros. Az úgynevezett „kis” zsinagógában táncművészeti központot kívánnak létrehozni, a városképet uraló Líceum épületének udvara alatt pedig egy háromszintes kulturális és tudásközpont kap majd helyet.

Győr: kortárs művészeti sétálóutca

Győr-Moson-Sopron megye székhelye 12 milliárd forintot szán a tervre, melynek a „Világok találkozása” elnevezést adták. Győr nem csak a városfalakon belül képzeli el a monstre programok bonyolítását: közel száz települést kívánnak bevonni a régióból. Két kiemelt partner a Pannonhalmi Bencés Főapátság, illetve a komáromi Monostori Erőd Kht. lenne. A beruházási költségekből a legnagyobb részt a győri Harlem, az egykor kereskedők lakta újvárosi Kossuth Lajos utca felújítása tenné ki. Az itt található számos önkormányzati tulajdonú épületben kulturális intézmények kapnak majd helyet, és 2010-re befejeződik a szintén itt található zsinagóga jelenleg már folyó felújítása. A Kossuth utcával párhuzamos, a Rábca folyó egykori medrében kialakított Bercsényi ligetet valódi parkká alakítják szabadtéri színpaddal, játszóterekkel, illetve a végén található horgásztavak mellett skanzent hoznának létre. A tervek között szerepel, hogy a Király utcából kortárs művészeti sétálóutcát alakítanának ki, de szeretnének egy Neotechnológiai Múzeumot is létrehozni kutatóbázissal és konferencia-központtal, Kiskút ligetben pedig extrémsport-parkot terveznek.

Miskolc: a szürke iparvároson túl

Miskolc 27-30 milliárd forintos költségvetéssel készítette el pályázatát. Ezen belül az építkezések, fejlesztések egy része a címtől függetlenül is megvalósul, ezekre már elnyerte a város a támogatást. A költségnek az a része, ami kifejezetten a címmel járó programokhoz, működtetéshez kell, mintegy 7 milliárd forint. Ehhez az önkormányzat évente 500 millió forint önrészt biztosítana, ami 5 év alatt 2,5 milliárdot tesz ki. Az EU-tól mindössze 3-4 százalékos támogatás várható, a különbözetet pedig a kormánytól remélik a miskolciak.

Miskolc egyfajta arculatváltást remél a címtől. A korábbi szürke iparváros kép helyett a helyiek a történelmi hagyományokat és a várost körülvevő természeti értékeket, mindenekelőtt Lillafüred és Miskolctapolca közelségét hangsúlyozzák. A pályázatban kiemelik, hogy Miskolc Magyarország legrégebbi lakott települése, évezredes kulturális hagyományokkal, nagyszerű intézményekkel és rendezvényekkel. A város közepén található Avas hegyen régészeti emlékparkot, a Miskolci Egyetem mellett, Tapolcán Sciente Központot, Lillafüreden pedig sziklába vésett Rock múzeumot szeretnének a miskolciak kialakítani. Mint megtudtuk, terveiket akkor is megvalósítják hosszú távon, ha esetleg nem nyernek a pályázaton.

Pécs: nyitás az iszlám felé

Pécs pályázata elsősorban a kulturális sokszínűségre épít. Érvük szerint Pécs kapuváros a Balkán felé, így az európai határvidéknek a nyugat-európaitól eltérő kulturális tapasztalatát mutatnák meg, és így egy olyan város nyerhetné el a Kulturális Főváros címet a német pályázó mellett, amelynek csak részben német az identitása. Pécs szintén bevonná a régió több települését a programsorozatba. A fejlesztési tervek középpontjában egy hangversenyterem megépítése, egy nagy kiállítóterekkel rendelkező művészeti intézmény létrehozása és egy kortárs alternatív, többfunkciós művészeti központ kialakítása lenne. Már folyik egy 1,5 milliárd forintos fejlesztés, amely a pécsi világörökségi helyszíneket mutatná be. A teljes pályázat költségvetését 25-30 milliárd forintra tervezték, melynek egyharmadát állná az önkormányzat.

Sopron: komolyzenei programok

A szintén megyei jogú, egykor saját megyével bíró Sopron 29 milliárdos költségvetéssel tervez; a ma is eleven polgári hagyományaira építve állította össze pályázatát, melyhez a „Szabadság, szerelem” mottót választották. A hűség városa húszmilliárd forintot fordít különböző beruházásokra, kilencmilliárd pedig a működés költsége lenne. A legnagyobb új beruházás, amely egyben a kulturális fővároshoz kötődő programok központja is lenne, az Egyetemi Városi Könyvtár felépítése, de szeretnék felújítani a Deák és a Fő teret, valamint a zsinagógát. Kiemelt partnerük a fertődi Esterházy-kastély, ahol újra felépítenék a Marionett Színházat, illetve az Operaházat, ahol egykor Haydn is alkotott. A programok is elsősorban a komolyzenéhez kapcsolódnak. Sopron 2010-ben Európa komolyzenei fővárosa is szeretne lenni, hiszen előző évben, 2009-ben lesz Haydn halálának 200 éves, 2011-ben pedig Liszt Ferenc születésének 200., illetve halálának 125. évfordulója. Mindkét zeneszerzőnek van kötődése az egykori Sopron vármegyéhez: Liszt itt született, Haydn pedig Kismartonban, illetve Eszterházán alkotott húsz évig.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.