Belföld

Rossz helyen, de viszonylag szabályosan működik az Ab

A belső ellenőrzés hatékonyságának növelését és az adatszolgáltatás rendjének szabályozását javasolta az Alkotmánybíróságnak a számvevőszék a nemrégiben véget ért ellenőrzés végén. Az ÁSZ a 2000-től a múlt év júniusáig terjedő időszak gazdálkodását vizsgálta.

Kedden tette közzé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Alkotmánybíróság (Ab) 2000-től 2004. júniusa közötti működésének ellenőrzéséről készített jelentést. Az ÁSZ az ellenőrzés során értékelte a szakmai feladatok ellátásának feltételeit, a szabályozási környezetet és a működési rendszert, valamint a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét.

Hiányos és ellentmondó a külső szabályozás

Az előző ÁSZ-vizsgálatok óta a külső szabályozási környezet nem javult, nem fogadta el a parlament a működés szempontjából alapvető fontosságú ügyrendi törvényt, olvasható a jelentésben. Az Alkotmánybíróság ezért az ügyrendjét önmaga adta ki 2001-ben. Nem érvényesültek teljes körűen az Alkotmánybíróság székhelyére, a fejezet költségvetésének speciális kialakítására, benyújtására vonatkozó törvényi előírások sem. Az Alkotmánybíróság a törvényben székhelyként megjelölt Esztergom helyett megalakulásától Budapesten működik.

Hiányosságok, ellentmondások jellemezték a fejezet működésére és szervezetére vonatkozó szabályozást. Ezek a jogszabályi előírások ellentmondásaira voltak visszavezethetők, és olyan célszerűtlen gyakorlatot eredményeztek, hogy esetenként alkotmánybírók foglalkoztak gazdálkodási, működtetési kérdésekkel is – hívja fel a figyelmet a számvevőszék.

Négy év alatt kétharmadával nőtt az Ab költségvetése

Az Alkotmánybíróság rendelkezésére álló források a vizsgált időszakban mintegy 5,2 milliárd forintot tettek ki. Ezt az összeg az AB közjogi szerepének megfelelően biztosította a feladatellátás és a zavartalan gazdálkodás feltételeit. Az összes kiadási és bevételi előirányzat 2000 és 2004 között 64 százalékkal, a személyi juttatások előirányzata 84 százalékkal nőtt.

A vizsgált négy és féléves időszakban a gazdálkodás során kisebb, a belső kontrollok működését és beszámolók megbízhatóságát lényegesen nem befolyásoló hiányosságokkal érvényesültek a szabályzatok előírásai. Az üvegzseb-törvényben és ahhoz kapcsolódóan elrendelt feladatok keretében nem készült el az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás, ám az állampolgári adatkéréseknek eleget tettek.

Az Alkotmánybírósággal működéséhez kapcsolódóan 2003-ban benyújtott törvényjavaslatok több szabályozási ellentmondást feloldanak. Az Alkotmánybíróság a számvevők javaslatai szerint elkészítette a hiányzó szabályzatokat, az előirányzatok tervezése a vizsgált időszak során megalapozottabbá vált – emeli ki az ÁSZ jelentése, amely a számvevőszék honlapján olvasható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik