1. Még idén vegyen telket, képzőművészeti alkotást fejlesztési tartalékból!
Jövő január elsejétől módosulnak a fejlesztési tartalék felhasználásának szabályai, s persze ez szigorítást jelent a vállalkozók számára. A fejlesztési tartalék már csak év végéig használható fel olyan eszközök beszerzésére is, amelyek után terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A jelenlegi szabályok szerint a fejlesztési tartalék előrehozott értékcsökkenésként viselkedik, ráadásul olyan eszközök esetében, amelyeknél nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás, tisztán adóalap kedvezményként figyelembe vehető – hangsúlyozta Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Kft. adószakértője, aki elmondta azt is, hogy ezt a lehetőséget ismerte el a 2003/136-os APEH iránymutatás is.
Az Országgyűlés előtt lévő adókra, járulékokra, s egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvényjavaslat szövege szerint ez a „trükk” 2005. január 1-jétől megszűnik, vagyis a továbbiakban nem oldható fel olyan eszközök beszerzése esetén, amelyek után nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Éppen ezért, aki már lekötött fejlesztési tartalék terhére tervez földterületet, telekingatlant beszerezni, még idén tegye ezt meg – emelte ki Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője. Hasonlóan cselekedjen az is, aki képzőművészeti alkotás vételén töri a fejét!
2. Innovációs beruházásaikat halasszák jövőre!
A kis- és középvállalkozások innovációs beruházásaik – szabadalom, bármely mintaoltalom beszerzése – után jövőre adókedvezményt vehetnek igénybe, a beszerzésükre eső összeg ugyanis még egyszer levonható lesz az adóalapból. Ez az oka annak – hangsúlyozta Oszkó Péter –, hogy a kkv-knak ilyen típusú beruházásaikat érdemesebb január elsejét követően megtenni. Az új szabályozás szerint ugyanis így 16 százalékos támogatásban részesülnek, ami azonban „de minimis” támogatásnak felel meg. Ez tehát azt jelenti, hogy egyrészt bizonyos vállalkozások – a nemzetközi áruszállítási tevékenységet végzők, vagy azok, amelyek mezőgazdasági termékek, állatok, élőfák, egyéb növények, és hasonló termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez vennék igénybe – nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel, másrészt, azon adózók, amelyek igénybe vehetik, azoknál pedig a 3 év alatt igénybe vehető összeg van korlátozva.
3. Használják ki a fejlesztési adókedvezmény szabályainak változását!
A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint jövőre kedvezőbbé válnak a fejlesztési adókedvezmény feltételei, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben érdemes várni a beruházással. Így például a K+F tevékenység ösztönzése érdekében az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházások esetén a fejlesztési kedvezmény engedélyezéséhez előírt jelenlegi 1 milliárd forintos beruházási értékhatár 100 millió forintra csökken, ráadásul az ilyen típusú beruházást megvalósítóknak nem kell sem létszámnövelési, sem pedig ezt helyettesítő más követelményt teljesíteniük januártól.
4. Munkahelyteremtő beruházásaikat jövőre végezzék el!
A kis- és középvállalkozások számára a munkahelyteremtő beruházásoknál a fejlesztési kedvezmény igénybevételéhez szükséges létszám-növekedési feltétel jelentősen csökken a jövő év elejétől. A kisvállalkozások már 30, a középvállalkozások pedig 150 fős létszámnövekedés esetén is részesülhetnek fejlesztési adókedvezményben, ráadásul hátrányos régióban még ez a létszám is feleződik. Így azoknak a vállalkozásoknak – akik csak a módosított feltételek szerint kapnák meg a fejlesztési adókedvezményt –, érdemes január után végrehajtani a tervezett beruházásaikat. A szabályozás szerint ugyanis a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek változása nem érinti a 2004. december 31-éig a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott fejlesztési adókedvezmény engedélyezését és az ennek alapján kiadott engedélyeket, ezekre ugyanis a kérelem benyújtásakor érvényes előírások vonatkoznak az adókedvezmény igénybevételének teljes időszaka alatt.
A foglalkoztatás bővítése érdekében ráadásul a helyi adókról szóló törvény is iparűzési adókedvezményt ad a jövő évtől azon vállalkozóknak, amelyeknél az éves átlagos statisztikai állományi létszám növekszik. A kedvezmény mértéke: minden foglalkoztatott növekmény után 1 millió forint, ami ráadásul minden vállalkozást megillet, ha teljesíti az előbbi feltételt.
5. Az eszközöket még idén vonják ki, vagy tegyék be!
Az adóelkerülés szigorítása érdekében a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag apporttal történő tőkeemelése esetén jövő januártól már azt is vizsgálják, hogy a bevitt vagyon elfogadott értéke szokásos piaci árnak minősül-e. Ha ez nem érvényesül, akkor a feleknek a szokásos piaci ár és a szerződésben megállapított érték különbözetével módosítani kell az adózás előtti eredményüket. Hasonló szabályozás lesz érvényben, ha a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag a vagyontárgyhoz tőkeleszállításkor vagy jogutód nélküli megszűnéskor jut hozzá. Vagyis aki leányvállalatában tőkeleszállítással eszközöket tervez kivonni, vagy abba apport útján eszközöket tervez betenni, akkor érdemesebb ezt még idén lebonyolítani – hangsúlyozta a Deloitte adószakértője, Oszkó Péter.
6. Értékpapírok, üzletrészek értékesítését hozzák előre!
Ha az Országgyűlés áldását adja rá, akkor 2005. január elsejétől gazdasági tevékenységnek fog minősülni az értékpapírok, üzletrészek eseti értékesítése még akkor is, ha az értékpapír, az üzletrész vásárlása befektetési céllal történik. Mivel ezek értékesítése tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, a kizárólag ezen ügylethez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem lesz levonható. Azon szolgáltatásnyújtások, termékbeszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adóját, amelyek csak részben kötődnek ezekhez a gazdasági eseményekhez, januártól már arányosítani kell – mondotta Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Kft adószakértője. Éppen ezért érdemes a vállalkozásoknak még idén eladni az értékpapírjaikat, üzletrészeiket. A tőkepiac ellehetetlenülését is eredményező szabály heves tiltakozást váltott ki, s remélhetőleg a képviselők is belátják annak „értelmetlenségét”, s nem fogadják el a javaslatot. Egyébként az ügyben annyi változás várható az eredeti javaslathoz képest, hogy arányosítani várhatóan csak akkor kell, ha az értékpapír eladásából származó bevétel meghaladja az összbevétel 10 százalékát.
7. Még idén vásároljanak személygépkocsit, motorkerékpárt!
Jövőre valószínűleg jelentősen emelkedni fognak a személygépkocsik árai. Az áremelkedés oka elsődlegesen a regisztrációs adó szabályozásának változása. Jövő január elsejétől ugyanis a törvénymódosítás bezárja azokat a kiskapukat, amelyek a felszámítandó áfa összegének csökkenését okozta. Azt követően a regisztrációs adó is a felszámítandó áfa alapját fogja képezni, így a 25 százalékos adót magasabb alapra kell megállapítani. Szolnoki Béla véleménye szerint további áremelkedést okozhat majd a regisztrációs adó emelkedése is, amely legalább 5 százalékos, de drágább autóknál ennél jóval nagyobb mértékű.
A drága autók és motorkerékpárok vásárlóit érinti kellemetlenül, hogy jövőre magasabb illetéket kell fizetni az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsik és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpárok esetén. A korábbi 15 forint helyett minden megkezdett cm3-e után 20 forint lesz az illeték.
Oszkó Péter szerint azoknak is érdemes előre hozni vásárlásaikat, akik motorkerékpár beszerzésén gondolkoznak. Idén ugyanis esetükben nem kell regisztrációs adót fizetni, jövőre viszont igen: nagyobb motoroknál a regisztrációs adó összege a 150 ezer forintot is meghaladhatja, amely után még az áfát is fel kell számítani.
8. Az osztalékkal nem kell sietni!
Az európai uniós jogharmonizáció keretében módosul a külföldi társaságnak adómentesen kifizethető osztalék feltételrendszere. A jogszabály által előírt legalább 25 százalékos részesedési arány kedvezően változik – 20 százalékra csökken – jövő január elsejétől. Továbbra is legalább 2 évig kell rendelkezni az előbb említett arányú részesedéssel, illetve az adótörvény fogalom meghatározása szerinti társaságnak kell lennie az osztalékban részesülőnek – emelte ki Szolnoki Béla. Tehát feltétel az is, hogy az itthoni leányvállalat fizessen osztalékot az EU más tagállamában bejegyzett anyavállalatának. Ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy 2006. január elsejétől megszűnik minden külföldi társaságot terhelő osztalékadó. Vagyis az érintett cégeknek nem fontos sietni az osztalék hazautalásával.
A magánszemélyeknek kifizetett osztalék utáni adó a korábbi kedvezményes 20 százalék helyett 25 százalékkal adózik. Az átmeneti rendelkezések szerint a társas vállalkozás által a 2004-ben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében – az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján – a tulajdonos részére 2005. december 31-éig kifizetett osztalék utáni adó mértékét a 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha – egyéb tényező nem indokolja –, nem kell sietni az osztalék idei kifizetésével, mivel a megemelt adómérték nem vonatkozik a jövő év végéig kifizetett osztalékra.
9. Értékpapírt, üzletrészt még idén ajándékozzanak!
Következő évtől megszűnik az értékpapírok, vagyoni betétek (üzletrészek) illetékmentes ajándékozása, továbbá visszterhes vagyonátruházási illetéket kell majd fizetni az értékpapír, vagyoni betétek öröklési szerződés útján történő megszerzése esetén. Ezért javasolja Szolnoki Béla, hogy akinek szándékában áll, az értékpapírjait, üzletrészeit még most ajándékozza el, jövőre ugyanis ez igen sokba fog kerülni.
10. Államigazgatási eljárásokat most indítsanak!
Az államigazgatási eljárási illetékek januártól jelentősen emelkednek, ezért – ha egyéb feltételek lehetővé teszik – megéri még idén igénybe venni az állam szolgáltatásait. Jóval többe kerül januártól a vállalkozói igazolvány kiváltása, valamint kft., vagy részvénytársaság alapítása is. (Az előbbi esetén a jelenlegi duplájára nő az illeték, utóbbiak esetében pedig csaknem 30 százalékos az áremelkedés.) Akinek lejár az útlevele, azoknak is érdemes még idén meghosszabbítani, hiszen jövőre már az 5 éves érvényességi idejűért 6000 forintot, a 10 évesért pedig tízezer forintot kell fizetni.
A fellebbezési eljárás illetéke minden megkezdett 10 000 forint után 350 forintról 400 forintra nő. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 15 000 forint lesz.
11. Termőföldet ebben az évben vásároljanak!
Megszűnik a családi vállalkozónak nem minősülő vagyonszerző termőföld vásárlásához kapcsolódó illetékkedvezménye. Ezen magánszemélyek ugyanis idén még a visszterhes vagyonátruházási illetékből 75 százalékos kedvezményben részesülnek. Vagyis aki termőföld-vásárláson töri a fejét, s szeretné kevesebb illetékkel megúszni ezen tevékenységét, ne tétovázzon, tegye meg még ebben az évben!
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
