Belföld

Banki fizetések – határ a csillagos ég

A kiemelkedő banki profitok gyümölcsét az alkalmazottak többsége nem érzékeli. A csúcsbérek, bónuszok és részvényopciók csak egy szűk körnek dukálnak, az aránytalanságok bankon belül, de bankok között is óriásiak.

Az elmúlt évek kiemelkedő banki profitnövekedése – a FigyelőNet által megkérdezett fejvadászok tapasztalatai alapján – nemigen tükröződik az alkalmazottak átlagos fizetésében. A nyereségbővülésből legfeljebb egy igen szűk felsővezetői kör részesedik arányosan (vagy aránytalanul jól), a mezei dolgozók bére jellemzően legfeljebb az inflációval emelkedik – ugyanúgy, ahogy szűkösebb esztendőkben is, jóllehet a teljesítményarányos javadalmazás elvileg a banki kultúra szerves részét képezi.







Az OTP opciós programja
A 2000-2004-re vonatkozó vezetői opciós részvény-vásárlási programban a menedzsment évente maximum 219 ezer darab (azaz 2 millió 190 ezer darab újfajta, 100 forint névértékű) részvényt vásárolhat a piaci árfolyam 50 százalékán. A programban 84 fő vesz részt, a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, vezérigazgató-helyettesek, központi és hálózati felső vezetők, valamint a legeredményesebb öt leányvállalat első számú vezetője. Az opció lehívásához három fő célkitűzést fogalmaztak meg, amelyből legalább kettőnek teljesülnie kell: a bank adózott eredménye az adott évi KSH-infláció 1,3-szorosával vagy azt 5 százalékponttal meghaladó mértékben nőjön; az átlagos eszközarányos megtérülés (ROA) legalább 1,75 százalékos legyen; az átlagos saját tőke reál megtérülése (ROE) pedig legalább 16 százalékos legyen. Az opciós részvény ára a piaci ár 50 százaléka, amely az opciós periódus megnyitása előtti 2 hónap átlagos napi árfolyamának az átlaga, és azt rögzítik a teljes opciós időszakra. Ez utóbbi hossza egy év. Az opcióra jogosult a jogát az opcióidőszakon belül gyakorolhatja, de az így vásárolt részvényekre az opciós időszak lejártáig elidegenítési tilalom áll fenn.

Teljesítményarányosan

A hazai bankok, a tőzsdei cégek, de az összes hazai nagyvállalat tekintetében is egyedülálló részvényopciós programot működtet az OTP Bank, legalábbis, ami az összegeket illeti. Nyilvános társaság lévén, rendesen közzé is teszi a bennfentes részvényeladásokat, amelyek révén időről-időre hihetetlen összegekhez – többmilliós, akár több száz milliós extra jövedelemhez – jutnak a programban érintett felsővezetők.

Az OTP esetében az opciós részvény ára ugyanis a piaci ár 50 százaléka, vagyis a néhány tucat kedvezményezett igen jól jár. A mezei részvényesek szempontjából ugyanakkor nem teljesen kifogástalan az ösztönzői rendszer, lévén, hogy az opció lehívását egyetlen év eredményeihez kötik. Elvileg tehát megtörténhet, hogy a menedzsment feláldozza a hosszú távú érdekeket a rövid távúakért, amelyek időnként ellentmondásban állhatnak egymással. Igaz, hogy az utóbbi években a kisrészvényeseknek sem lehet okuk panaszra, de nem a szakmailag kifogástalan ösztönző rendszernek köszönhető az, hogy az OTP árfolyam-emelkedése 1997 óta meghaladja a BUX mozgását, méghozzá növekvő különbséggel.

Az FHB és az Inter-Európa, mint a budapesti tőzsdére bevezetett másik két bank esetében is létezik valamiféle opciós program, ám információink szerint ez minden tekintetben eltörpül az OTP-é mellett.

Bónuszrendszer

A teljesítményfüggő bérezés egyébként a banki kultúra szerves részét képezi, vagyis – bónuszok, prémiumok formájában – szinte minden bank beépít valamilyen számszerű feltételt a fizetési rendszerbe. Minél feljebb kúszunk a banki hierarchián – mondja Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. partnere -, annál komplexebb mutatók képezik a viszonyítási alapot. Leggyakrabban a mérlegfőösszeg vagy az eredmény alakulásától teszik függővé, hogy a bruttó béren felül az éves fizetés további 30-100 százaléka jár-e a dolgozónak – erősíti meg Enczi Judit, a Hill International szakembere is -, de a prémiumok odaítélését köthetik egyéb mutatók alakulásához is, attól függően, hogy az adott banknál melyek a kiemelt stratégiai irányok.







Kedvezményezettek
A front-office állások, Lukács Zsolt szerint, minden banknál legalább 20-40 százalékkal jobban fizetettek, mint a kiszolgáló egységként, háttértámogatást nyújtó, adminisztrációs tevékenységet végző „back-office” területek munkatársai.

Az alsóbb szinteken leginkább az üzletszerzésért, a lakossági vagy vállalati ügyfelekkel való kapcsolattartásért, személyes ügyfélszolgálatért felelős úgynevezett „front-office” pozíciókban érvényesül a teljesítményarányos javadalmazás. Egy-egy sikeresebb üzletkötő bónuszként az éves jövedelmének 30-50 százalékát is megkaphatja, vagyis egy év alatt akár másfél évnyi fizetését is megkeresheti, amennyiben a számára előírt kritériumokat túlteljesíti. 

A bónusz bizonyos beosztáson felül, egyes bankoknál már sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint maga az alapbér. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint például az OTP-nél osztályvezetői szinttől járhat bónusz, amely a durván 400-600 ezer forintos havi bruttó bért 4-5 havi extrával dobhatja meg. Főosztályvezetői szinten már 10 havi, igazgatói poszton durván egyéves, ügyvezető igazgatók esetében pedig 13-14 havi prémium a jellemző, amely a ranglétrán még feljebb – állítólag – akár 24 havi extra jövedelemig is felkúszhat. Ennek fényében nem meglepő, amit fejvadász-körkérdésünk eredménye is mutatott: a hazai csúcsbankárok (és itt a szektor egészére kell gondolni) éves bruttója minden extrát összevéve akár az 50 millió forintot is elérheti. 

A banki beosztottak ezzel szemben meglepően rosszul vannak eleresztve: nemhogy bónuszt nem kapnak, de alapfizetésük sem szállt el a pénzügyi szféra profitjával arányosan. A ranglétra alsó fokán dolgozók havi keresete sok helyütt nem több mint bruttó 150 ezer forint, vagyis körülbelül akkora, mint a magyar átlagjövedelem.

Banktól függ

Az utóbbi időben csökkent ugyan az egyes bankok közötti különbség a fizetéseket illetően, de azért még mindig elég nagy a szórás – osztja meg velünk tapasztalatait Enczi Judit. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy a kisebb bankok a vezetőket kevésbé jól, az alacsonyabb beosztású alkalmazottakat relatíve jobban megfizetik, a tőkeerősebb versenytársaknál inkább ennek fordítottja működik, azzal a kiegészítéssel, hogy a ranglistán lefelé egyre kisebb eltérés mutatkozik az egyes bankok között.

Ezt Zádori János, az FHB marketing igazgatója is megerősítette a FigyelőNetnek. Mint elmondta, a banknál folyamatosan vizsgálják az úgynevezett „beállási” szintet, vagyis az FHB-s fizetések (és egyéb juttatások együttes összegének) relatív pozícióját a hazai bankrendszeren belül. Ez alapján úgy becsülik, hogy az FHB az átlagos banki fizetéseknél például valamivel gyengébben tudja megfizetni a dolgozók egy részét: a vezérigazgató és helyettesei az ebben a pozícióban jellemző többi bankár átlagos jövedelmének csupán 55-60 százalékát kapja, a középvezetők pedig a nagy banki átlag 70-75 százalékát. A „mezei” munkatársak fizetése igazodik legjobban a versenytársak bérpolitikájához, legalábbis, ami a front-office embereit illeti, itt ugyanis 90-100 százalékos a beállási szint. A back-office alkalmazottai ugyanakkor megint csak 40-50 százalékos lemaradásban vannak a becsült banki átlagtól.

Ez nem egyedi eset – mutat rá Lukács Zsolt is -, aki szerint a hazai bankok között mind a mai napig, gyakorlatilag a ranglétra bármely fokán óriási különbségek vannak: van ahol például feleannyit keresnek, mint egy rivális hitelintézetnél.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Afrikai meleg tör Magyarországra

Húsz fok feletti meleget hoz a kései vénasszonyok nyara, de a hétvégén komoly viharokkal fizethetjük meg az árát – tipikus nyári időjárási helyzet alakul ki hazánkban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.