Belföld

A magyar feketemunka a GDP közel ötödét teszi ki

Egy EU-s felmérés szerint az illegális foglalkoztatás a mediterrán országok mellett kiugróan magas Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában.

Az uniós jelentés szerint az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, míg Lettországban 18 százalék, Görögországban több mint 20 százalék az értéke. Ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki – derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélből.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a 25 tagállamban általános tapasztalat, hogy leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat, de gyakori még a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén. Az EU új tagállamaiban ebbe a körbe tartozik még az orvosi szolgáltatás, a magántanítás, az ingatlanközvetítés, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások egy része is.

A jelentés szintén megállapítja, hogy több újonnan csatlakozott országban bevett gyakorlat a “zsebből fizetés”, illetve az, hogy a bejelentett jövedelem a ténylegesnél jóval alacsonyabb, általában csak a minimálbér szintjét éri el.

A feketemunka okai

A vizsgálat szerint a be nem jelentett munkavállalás több tényező következménye. Ezek közül elsősorban a munkaerőpiac rugalmatlanság és a jelentős adóterhek a legfontosabbak. A jelenségben ugyanakkor szerepet játszanak a hagyományok is, a déli államok egy részében, így Olaszországban vagy Görögországban a be nem jelentett munka mindig is meghatározó tényező volt. Hasonló hagyományokkal rendelkezik a nem hivatalos gazdaság területén Lengyelország, Magyarország és Szlovénia – érvelnek a jelentést jegyző szakértők.

Harcolnak ellene


Az Európai Bizottság szerint a be nem jelentett munkát csak a megelőző és a szankcionáló intézkedések jól összehangolt együttesével lehet visszaszorítani. A tagállamok intézkedéseket terveztek a jelenség elleni hatékony fellépésre, ezek legfontosabb elemei közé tartozik a munkaadókra és a munkavállalókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, s ezzel együtt az ellenőrzések szigorítása is.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.